Kereső toggle

Istentelen szabadság

Klasszikus liberalizmus kontra modern „emberi jogok”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A liberalizmus filozófia, világnézeti alapelv, illetve politikai, gazdasági és szociális gondolat is egyben. Honnan ered ez az eszme, amelynek modern formája dominálja a nyugati világ gondolkozásmódját? És mik az alapvető különbségek a klasszikus liberális értékrend és a modern liberalizmus között? Hogy választ kapjunk a kérdéseinkre, először a 17. századba kell visszautaznunk, hogy megismerkedjünk „a liberalizmus atyjával”, John Locke-kal.

Európában járunk, az ezerhatszázas években. A tudományos forradalom korszaka ez, Galilei és Newton, Kepler és Descartes, Pascal és Boyle felfedezései nyomán. A protestáns Hollandia a fénykorát éli, több európai országgal versenyezve építi ki hatalmas gyarmatbirodalmát. Franciaországban a „Napkirály”, XIV. Lajos uralkodik a királyság intézményének rendíthetetlen bástyájaként.

A kontinensen pusztít a harmincéves háború. Angliában forradalom tör ki, majd lezajlik a monarchia visszaállítása, a restauráció. Londonban borzalmas pestisjárvány tizedeli a lakosságot, a nagy tűzvészben pedig a belváros kilencven százaléka megsemmisül. 

Apácának öltözött meleg- aktivista abortuszpárti tüntetőkkel Uruguayban.
Ebben az évszázadban, 1632-ben születik meg az angliai Bristol közelében John Locke. Szülei puritánok – a római katolicizmus vallásgyakorlatával radikálisan szembehelyezkedő, protestáns keresztények. Locke kiváló neveltetésben részesül Oxfordban, ahol filozófiai mesterképzése mellett orvosi diplomát is szerez. Rengeteget olvas, az elmélyült olvasás szükségességéről így ír: „Mi ‘kérődző fajták’ vagyunk, ezért nem elég az, ha a könyvek tartalmával megtömjük az agyunkat. Addig, amíg nem rágtuk át magunkat rajta többször és nem emésztettük meg az egészet, hasznunkra nem válik.” 

Később Londonba költözik, ahol a gazdag Shaftesbury gróf és politikus magánorvosa lesz. Amikor a gróf májgyulladás miatt életveszélyes állapotba kerül, Locke győzi meg a műtét szükségszerűségéről, és ezzel megmenti életét. Az angol filozófus öt éven keresztül Hollandiában is él, ahol számos szabad gondolkozású protestáns értelmiségivel is megismerkedik. Angliába visszatérve az írásnak szenteli az ideje nagy részét, de politikai szerepeket is vállal. 

Liberalizmus bibliai alapon

John Locke mélyen vallásos ember volt. Abban hitt, hogy a bibliai csodák bizonyítják, hogy az Írás Istentől ered. Arról is meg volt győződve, hogy a keresztény hit és az emberi értelem között nem áll fenn ellentmondás. Az ember Isten „rendeléséből van a világon, az Ő tulajdonai vagyunk, Ő teremtett minket” – fogalmazott. Locke szerint az ember a természet törvényeit sem tudja valójában megérteni Jézus Krisztus tanításainak és példájának az ismerete, segítsége nélkül.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • Homoszexuális szál került A szépség és a szörnyeteg új adaptációjába

    Március 23-án kerül a magyar mozikba A szépség és a szörnyeteg klasszikus tündérmese legújabb feldolgozása. A Disney ezúttal egy élőszereplős musicalben kelti életre a klasszikus mesét. A nyíltan homoszexuális rendező, Bill Condon azonban nem tudta megállni, hogy ne tegyen bele egy meleg...
  • Dilemma 2024

    „A sport a vérünkben van. A magyar sport az akarat és a tettrekészség kiemelkedő példája, a bátorság és a győzni akarás szimbóluma, már több mint egy évszázada” – adja meg az érzelmi felütést a 2024-es budapesti olimpia internetes oldala, hangsúlyozva persze azt is, hogy az ötkarikás játékok...