Kereső toggle

Dilemma 2024

Politikai újoncok próbálják összetörni Orbán álmát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A sport a vérünkben van. A magyar sport az akarat és a tettrekészség kiemelkedő példája, a bátorság és a győzni akarás szimbóluma, már több mint egy évszázada” – adja meg az érzelmi felütést a 2024-es budapesti olimpia internetes oldala, hangsúlyozva persze azt is, hogy az ötkarikás játékok megrendezése gazdaságilag is megérné Magyarországnak. „Azért indítottuk a NOlimpia-kampányt, mert úgy gondoljuk, hogy 2024-ig fontosabb ügyekre kell költenünk adóforintjainkat, mint egy budapesti olimpia rendezése” – hangoztatja ugyanakkor a Momentum Mozgalom.

A budapesti olimpia ötlete Orbán Viktortól származik, aki 2001-ben még a 2012-es rendezést célozta meg, mondván, akár 2016-ig is „kitartunk”. Nem tudni, hogy az olimpiai erényekhez méltó győzni akarás elérte volna-e a célját, ha nem történik kormányváltás, mindenesetre a baloldali nyolc évben nem kapott kellő kormányzati támogatást a terv. A 2002-ben, illetve 2007-ben, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég által készített tanulmányok szerint egyébként a rendezés összköltsége 4 600, illetve bő 5 000 milliárd forintra rúgott volna. Ehhez képest a 2015-ben a 2024-es rendezésre beadott magyar pályázat már a takarékosság jegyében született. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2014-ben megalkotott reformprogramja, az Agenda 2020 ugyanis a kisebb, olcsóbb és ésszerűbb rendezés alapelveit fogalmazta meg, kiemelve a fenntarthatóságot, az utóhasznosítást és a gazdaságosságot. (Ennek ellenére három pályázó már visszalépett: Boston és Hamburg népszavazás, Róma pedig politikai döntés nyomán. Így jelenleg Párizs, Los Angeles és Budapest várja, hogy a NOB kiválassza a rendező várost szeptember 15-én.)

A PwC 720 millió forintért leporolt megvalósíthatósági tanulmánya az Agenda 2020 jegyében az eddigieknél jóval kisebb büdzsével kalkulált: a budapesti olimpia bruttó költsége szerintük 1074 milliárd forint lenne. Ráadásul az utólagos értékesítésből tervezett 299 milliárd forintot is belekalkulálva a nettó költség „mindössze” 774 milliárd forintra rúgna, ami lakosonként évente 7 ezer forintot jelentene. Az összeg „minimalizálása” annak is köszönhető, hogy abba nem vették bele azokat a beruházásokat, amelyek az olimpia megrendezését segítik ugyan, de attól függetlenül is elkészülnek; illetve azokat sem, amelyek a távolabbi jövőben valósulnának meg, ám a játékok miatt előrehozzák őket. Ezek még további 2070 milliárdos összeget jelentenek. Igaz, ezekhez uniós források is felhasználhatók: ezek aránya az összes fejlesztési (olimpiai és nem olimpiai) költségen belül megközelítően 35 százalék lehet (bár a kifejezetten olimpia-specifikus fejlesztésekre EU-s forrás nem használható fel).

A tanulmány szerint az olimpia nemzetgazdasági haszna jóval meghaladná a költségeket. 2017 és 2025 között összesen mintegy 100 000 munkahelyet teremtene az olimpia; az állami költségvetés plusz bevételei rövid és hosszú távon mintegy 1 142 milliárd forintra becsülhetőek; a nemzeti jövedelem 3 000 milliárd forinttal gyarapodna; 130 milliárd forinttal nőnének a turisztikai bevételek; ezenkívül Magyarország versenyképessége, illetve Budapest ismertsége is erősödne, valamint még hatékonyabb lenne az uniós fejlesztési források felhasználása.

A képet árnyalja, hogy újkori olimpiát eddig 19 ország rendezett, amelyek mérete átlagosan 26-szor nagyobb, mint a magyar gazdaság. Görögország GDP-je például a 2004-es olimpia idején kétszer akkora volt, mint Magyarországé – gazdaságilag mégis jókorát taszított rajta a rendezés. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a rendező országok költségvetése minden esetben megugrott eddig (Tokióban a négyszeres szorzónál tartanak), tehát szinte biztos, hogy az összességében 3000 milliárdos összeg nőni fog.

Az olimpia ellen kampányoló Momentum Mozgalom ezenkívül azzal is érvel, hogy a játékok helyett fontosabb dolgokra kellene pénzt fordítani. Mint honlapjukon írják, az egészségügy kritikus állapotban van – évente többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetekben. 

Az oktatás helyzete szerintük hasonlóan kétségbeejtő: a magyar diákok évről évre rosszabbul teljesítenek a nemzetközi PISA-felméréseken, a tanári pálya pedig egyre kevesebb fiatalt vonz. Eközben – így a Momentum – Magyarország versenyképességi mutatója a rendszerváltás óta a legrosszabb helyezést érte el 2016-ban, korrupcióban viszont az élen járunk.

Miközben – folytatódik a gondolatmenet – az unió legtöbbet adózó országai között vagyunk, a magyar jóléti állam a leggyengébb 20 százalékban van. Ugyanannyit fizetünk az államnak, mint azon országok lakói, ahol általános alapjövedelem bevezetéséről folyik a társadalmi vita, de nálunk a gyermekek csaknem fele veszélyes szegénységben él.

A Momentum Mozgalomnak január 19-étől egy hónapja van arra, hogy 138 ezer budapesti polgár aláírását gyűjtse össze az olimpiai pályázat visszavonásáról szóló népszavazás kiírása érdekében. A jelenlegi ütemet figyelembe véve, össze fog gyűlni a szükséges számú szignó.