Kereső toggle

A semmiből a 16 közé

Két év, ami talpra állította a válogatottat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A régi bölcsesség szerint a sikert nem kell magyarázni. A magyar válogatott azonban olyan hosszú idő – közel fél évszázad – elteltével ért el ismét kiemelkedő nemzetközi eredményt, hogy érdemes elemezni az elmúlt másfél év alatt lezajlott változásokat.

A játékoskeretek értéke alapján a 24 résztvevő között utolsó magyar válogatott bekerült Európa 16 legjobb csapata közé. Ráadásul veretlenül és csoportelsőként, a torna legélvezetesebb mérkőzésén gólgazdag döntetlent játszva a világsztárokkal felálló Portugália ellen.

Az ötven éve nem látott siker okát mind a Hetek által megkérdezett edző, mind a szakíró a Dárdai Pál által megkezdett és Bernd Storck által folytatott munkában, a német mentalitásban és a vezetők hitelességében látja.

Mink Olivér, UEFA Pro-licences edző – aki a ’90-es évek végén felkarolta az akkor ismeretlen Gera Zoltánt – három tényezőt jelölt meg a válogatott sikerének okaként:

1. Dárdai Pál hazahívása

A 40 éves Dárdai 1996-tól 14 éven át játszott az első osztályú német Hertha BSC-ben, 372 meccsével csúcstartó lett a klubnál. És egyben közönségkedvenc is: búcsúztatásán 80 ezer néző zúgott a stadionban. 2010-től a csapat 16 éves korosztályát edzette, 2014-ben hívták a magyar válogatott élére. Közben 2015-től a Hertha felnőtt csapatát is rábízták: először megmentette a gárdát a kieséstől, majd a most zárult szezonban feljöttek a nemzetközi kupaszereplést érő 6. helyre, Dárdait pedig az év edzőjének választották a Bundesliga játékosai. 

Mink Olivér szerint a magyar válogatott keret tagjai hittek Dárdai szakértelmében, ebből fakadóan pedig képesek voltak küzdeni is érte és a sikerért.

Dárdai az Eb-selejtező csoportmeccseire vállalta a kapitányságot a magyar válogatott élén, majd búcsúzása után jött Bernd Storck, akit Dárdai ajánlott az MLSZ figyelmébe.

2. Bernd Storck precizitása

Játékosként Storck 170 Bundesliga meccsen lépett pályára. Magyarországon először az U20-as válogatottat irányította, majd az Eb-pótselejtezők előtt vette át a felnőtt válogatott irányítását. Storck maga mellé szerződtette a világ- és Európa-bajnok Andreas Möllert, és egy profi szakmai stábbal folytatta a munkát. Mink Olivér szerint Storck rendkívül precíz ember, tudományos alapokra helyezte a válogatott irányítását, a játékosok minden adatával tisztában van. Legendás arról, hogy minden játékosról külön aktát vezet. Möller pedig vidám, érzelemgazdag karakter, aki világbajnokként hitelesen képviseli a szakmai stáb szempontjait a játékosok előtt.

3. Tudományos alapok

Az edzéseken ma már a futásteljesítménytől a gyorsaságon át a passzok számáig és pontosságáig, a lövések sebességéig gyakorlatilag mindent mérnek. A kérdés: használja-e ezeket a módszereket egy edző, és ha igen, milyen mértékben épít az egzakt eredményekre. Mink Olivér szerint Magyarországon az utánpótlás-nevelés mostanában kezd ráállni a módszerre, miközben a fejlett futballországokban hosszú évek óta tudományos alapon képzik a focista gyerekeket. (Egy példa: egy sérülésből felépült játékosnál azt is mérni tudják, milyen sebességre gyorsul fel egyik, illetve másik lábáról elrajtolva, így, ha túl nagy a különbség, az arra utal, hogy feltehetőleg nem teljesen gyógyult meg. Ebből pedig az következik, hogy figyelni kell az edzésadagjára, nehogy túlterheljék.)  

Mink szerint az is a szakvezetés sikere, hogy az Ausztria ellen megnyert meccsre egy agresszívan focizó csapatot küldött a pályára Storck, az osztrákok pedig „megszeppentek” ettől: míg korábban 80 százalékos passzpontosságot értek el a „sógorok”, a magyarok ellen ez 60 százalékra csökkent.

Az izlandiak ismertek keménykötésű, szikár, az ütközéseket rendre megnyerő játékosaikról. Ellenük Storck olyan sokpasszos taktikát dolgozott ki, aminek következtében az izlandiak nem jutottak el az ütközésig, mert mire odaértek, a labda már nem volt a leütközni kívánt játékosunknál.  

A portugálok ellen ismét más arcát mutatta a válogatott: a 3–3-as döntetlen értékét tovább növeli az az adat, hogy Cristiano Ronaldo egymaga 4-szer többet ér a teljes, 23 fős magyar keretnél. Storck ennek ellenére meg merte kockáztatni két kulcsember, Nagy Ádám és Kleinheisler kihagyását, a bombagólt lövő Gerát pedig lehozta a félidőben, nehogy újabb sárga lapot kapva kiállítsák, esetleg megsérüljön a nyolcaddöntőre. Storck tehát megint több merész húzást vállalt, és mindegyik bejött.  Amihez az is kellett, hogy az addig cserepados játékosok is magas szinten kapcsolódtak be a játékba.

A magyar edzők által nem igazán kedvelt Storck – kinevezése után több hazai kolléga reakciójából is sütött az irigység, a rosszindulat – korábban is jó néhány olyan meglepő döntést hozott, melyet más talán nem mert volna megtenni, az idő azonban őt igazolta. A norvégok ellen beválogatta a keretbe azt a Kleinheisler Lászlót, aki a Videoton harmadosztályban szereplő tartalékcsapatában is csak a kispadon ült. Az újonc Kleinheisler győztes gólt lőtt a Norvégia elleni Eb-selejtezőn (majd rövid időn belül leszerződtették a Bundesligába.) A kapitány betette a válogatottba az FTC-s Nagy Ádámot, akit a magyar edzők oly mértékben mellőztek, hogy Nagy néhány éve abbahagyta a futballt. Storck az Ausztria elleni meccsen pályára küldte a sokak által kritizált Szalai Ádámot, aki másfél éve nem lőtt gólt a válogatottban. Ausztria ellen betalált. Aztán csereként behozta Stieber Zoltánt, aki húsz perccel később szintén gólt szerzett. 

Nem itt szocializálódott

Sebők Zoltán, a Goal.com Magyarország főszerkesztője napi tíz órában foglalkozik futballal. A Heteknek Sebők is a kapitány mentalitását emelte ki elsőként a siker okait firtató kérdéseinkre.

„Storck a Dárdai által megkezdett munkát folytatja. A válogatott négy évét bemutató, Még 50 perc című film is kiválóan érzékeltette azt a kontrasztot, ami Dárdai, illetve elődei között áll fenn. A válogatott keret tagjai nem voltak rosszabb játékosok Egervári Sándor kapitánysága idején sem, ám a meglévő képességeiket Dárdai, majd Storck sokkal inkább képes volt kamatoztatni: a játékosállomány átigazolási értéke alapján az európai középmezőny aljához tartozó csapatot a gyakorlatban a középmezőny tetejére vezették.”

Sebők szerint a siker kulcsa, hogy Dárdai és Storck is elhitette a játékosokkal, hogy bár papíron gyengébbek az ellenfeleknél, szervezettséggel és elszántsággal képesek a sikerre: mindkét szakember a stabilitásra, azaz a masszív védekezésre helyezi a hangsúlyt.

Szervezettség, magabiztosság

Sebők szerint az Európa-bajnokságon elért siker három okkal magyarázható: szervezettség, magabiztosság és jó helyzetkihasználás. Úgy tűnik, Storck ebben a három szegmensben képes folyamatosan erősíteni a csapatot.

Mind Storck, mind Möller, mind Dárdai német kultúrkörből érkezett a magyar futballba, ez magyarázhatja az előbb említett mentalitásbeli különbséget. Dárdai korábban azt mondta, ha játékos korában akár csak egy edzést is ellazsált volna a Herthában, másnapra kikerül a keretből. Hasonló mentalitással érkezett a magyar válogatotthoz, és fiatal kora miatt a csapat úgy fogadta, mintha a 12. játékos lenne. Dárdairól akkor nem volt elmondható, hogy óriási edzői rutinnal rendelkezett volna, hiszen a Hertha 16 éven aluli keretétől jött. Ám hamar megtalálta a hangot a csapattal, képes volt erőt és hitet adni a játékosoknak. Storck ezt az örökséget vette át, és folytatta hasonló precizitással a munkát.

Nyilvánvalóan a Dárdai–Storck-korszak előtt is használták a magyar kapitányok azokat az adatokat, melyeket az edzések során mérnek, ám nagyon úgy fest, hogy most sokkal tudatosabban építkeznek ezekből: a kiemelkedő képességeket tovább erősítik, és ezeknek megfelelő poszton játszatják a focistákat, míg a gyengébb területeken külön edzésekkel fejlesztik az érintetteket.

A számok is beszélnek

A számok mindenesetre erre utalnak. A Goal.com még a portugálok elleni meccs előtt kiszámolta, hogy Dzsudzsák a kaput eltaláló lövések alapján az Európa-bajnokságon a negyedik helyen áll. Guzmics Richárd 31 km/órás sprintet vágott ki az osztrákok ellen, és ezzel a teljes Eb-mezőnyben a második. (Nála csak a francia Coman futott gyorsabban, ő 32 km/óra sebességre gyorsult.) Kádár Tamás a pontos passzok tekintetében az Eb-mezőny legjobb 11 játékosa között van. (A tornán eddig több mint 500 játékos lépett pályára.) Nagy Ádám az osztrákok ellen több mint 12 kilométert futott, és ezzel a teljes mezőnyben a 6. legjobb. Gera Zoltánt pontos passzai és szerelései alapján a BBC az osztrákok elleni meccs emberének választotta, a portugáloknak lőtt gólját pedig hetekig ismételni fogják a világ sportcsatornái. 

Sebők Zoltán is Bernd Storck kiemelkedő érdemei közé sorolja a kapitány bátorságát a meglepő húzásokhoz. Sebők szerint ehhez a merészséghez az is kell, hogy Storck nem ebben a közegben szocializálódott, nem arra figyel, kiket „kellene” játszatni. (Az Index riportere megkérdezte Storcktól, beszélt-e az Eb előtt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A nem alaptalan felvetésre Storck őszinte megrökönyödéssel felelt nemmel.)

A kapitány azokat játszatja, akik valódi teljesítményt nyújtanak, összegezte véleményét Sebők Zoltán. Mink Olivér pedig annyit tett hozzá mindehhez: örvendetes, hogy az utóbbi időkben megfelelő mennyiségű pénz áramlik a magyar futballba, ám az infrastruktúra fejlesztése mellett legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni az utánpótlás-nevelésre, ha klubszinten is el akarjuk érni a válogatott fél évszázada nem látott jó eredményeit.