Kereső toggle

Orbán lapot húzott

Egy jobboldali kurzus alapjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha egy magyar bank - akár állami segítséggel - rááll a svájcifrank-hitelesek számára nyújtandó „menekülő" forinthitelek közvetítésére, akkor a kormány által beígért 180 forintos árfolyamon történő kényszertörlesztési dömpinggel gyökeresen átalakulhat a magyar bankrendszer. Ez esetben Orbán Viktor gazdasági szabadságharca megváltoztathatja a magyar gazdaság szerkezetét, ami a politikai folyamatokra is soha nem látott mértékben hathat vissza. Tervét egyes elemzők vakmerőnek, mások életveszélyesnek tartják.

A miniszterelnök minden politikai riválisát megelőzve az elmúlt napokban váratlanul olyan országmentő csomagot jelentett be, mellyel sportnyelven szólva állva hagyta a mezőnyt. Intézkedési csomagjának legfontosabb részével, a devizahitelesek megmentésével - legalábbis a tervek szerint - kihúzza a talajt a probléma napirenden tartására készülő ellenzéki pártok politikája alól. Különösen fontos volt ez a Jobbik politikájának semlegesítése szempontjából, mivel úgy tudjuk, hogy a közelmúltban több (nem minden esetben nyilvánosságra hozott) közvélemény-kutatás arra az eredményre jutott, hogy a Jobbik megelőzte az MSZP-t.

A Fidesz-vezérkar és a frakciótagok múlt héten többnapos vidéki értekezleten készültek a „sorsdöntő" őszi ülésszakra, ahol forrásaink szerint Orbán Viktor meglepően energikus és lehengerlően lendületes volt. Egy képviselő úgy írta le, hogy a miniszterelnöknek láthatóan egy komplex, országváltoztató „világnézet" állt össze a fejében, és a legkülönbözőbb kérdésekben is olykor részletkérdésekbe menően, anekdoták és érvek tömegével védte az álláspontját. Orbán víziójával kapcsolatban azonban sokakban - legalábbis azokban, akikkel beszéltünk - kételyek is felmerültek: merésznek, olykor hajmeresztőnek, és rendkívül kockázatosnak tartották a terveket. Egy sokat látott képviselő sakknyelven magyarázta: három-négy lépésre előre sem látható, hogy mikor jönnek be a húzásai, de Viktor olyan hittel magyarázta a terveket, hogy lehet, hogy ő már látja, tudja, az ötödik lépésben lesz a matt.

Úgy tudjuk, Orbán - Matolcsy György gazdasági miniszterrel és Rogán Antal gazdasági bizottsági elnökkel „megtámogatva" - felkészítette a képviselőket, hogy a következő napokban nagy vihart kavar majd a bejelentésük, magyar bankok részvényei esni fognak, de pár hét múlva elcsitul az orkán. Orbán - kisebb kompromisszumokkal - simán megszerezte a frakcióülésen a terveihez a képviselők támogatását. Hétfőn pedig már be is jelentette a Parlamentben a országmentő tervet. Az alábbiakban közgazdászokkal és szakértőkkel vesszük górcső alá javaslatait.

Uzsorásvadászat

Az uzsorások elleni harc nyilván azért került előre Orbán listáján, hogy a társadalom nyilvánvaló szimpátiáját már az első pontnál elnyerje, hisz nincs olyan értelmes ember, aki ne támogatná az elképesztő kamatra pénzt nyújtó „vállalkozók" megregulázását.

„Harminc százaléknál magasabb THM-mel adott hitelekre nincs szükség, és ha a pénzügyi kultúra nincs azon a szinten, hogy ezt az emberek megértsék, akkor érdemesebb megtiltani, mert később már nem lehet kezelni az adósságspirált" - mondta a Heteknek Orbán Gábor közgazdász. Az Aegon Alapkezelő vezető kötvényportfólió menedzsere szerint ez a terv azon pontok közé sorolható, melyek a legszegényebb rétegek megsegítését célozzák - amint azt Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői bejelentés előtt meg is ígérte.

Az intézkedés kedvezőtlenül érinti a bankokat is, hiszen többségük 30-35 százalék feletti THM-mel nyújt áruhiteleket és személyi kölcsönöket, a hitelkártyák teljes hiteldíj mutatói pedig többnyire 40 százalék felett vannak. Elemzők szerint ugyanakkor a THM maximalizálása kapcsán felmerülhet: megéri-e a jövőben a pénzintézeteknek gyorshitelezéssel foglalkozni?

Örömmel fogadta az uzsorásokkal szemben alkalmazandó zéró tolerancia tervét Mali Zoltán, az uzsorások elleni harc egyik élharcosa, Drávapiski polgármestere. „Üdvözöljük a miniszterelnököt a bátor emberek között" - tréfálkozott a Hetek megkeresésére, majd komolyra fordítva a szót elmondta: a rendőrségnek eddig is megvolt minden jogi lehetősége a riasztó méreteket öltött uzsorázás megfékezésére, az eredmények azonban elmaradtak, mivel „a rendőrség komoly mértékben összefonódott az uzsorásokkal". Amennyiben tehát nem lesz alapvető változás a rendőrségen belül, az uzsorások ellen meghirdetett „hajtóvadászat" ugyanolyan blöff marad, mint az a tavaly tavaszi belügyminiszteri ígéret, miszerint „két héten belül rendet teszünk". A 30 százalékos THM-plafonnal kapcsolatban Mali azt mondta: a 60-65 százalékos THM-mel dolgozó pénzintézetek - mint például a Provident - lehúzhatják a rolót.

Rezsi állami kontroll alatt

Elemzők szerint a hatósági ármegállapítás révén a kormány csak kevéssé képes a terhek enyhítésére, mivel a túlzottan alacsony árak a szolgáltató cégek csődjéhez vezethetnek. Sok ezek közül külföldi kézben van, ami diplomáciai bonyodalmakat okozhat. Ha pedig hozzátesszük, hogy sok közműcég önkormányzati tulajdonban van, egyértelmű, hogy az ilyen cégek vesztesége tovább nehezíti az egyébként is komoly adósságteherrel küzdő önkormányzati szektort. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati döntés mögött az a politikai felső vezetésben tényként kezelt vélekedés húzódik meg, hogy a külföldi tulajdonban levő közműcégek az átlagos európai haszonkulcsnál nagyobb nyereséggel „kaszálják le" a magyarokat.

35 százalékos luxusáfa

Róna Péter szerint az ötlet jó, csak az a probléma, hogy ebből nem lesz bevétele az államnak, mert akik luxuscikkeket vásárolnak - például jachtot, helikoptert vagy drága autót -, ezeket a tárgyakat vállalati formában birtokolják, ezért a luxusadót a vállalat fizeti. Viszont amennyiben a vállalat luxusadót fizet, kevesebb jövedelemadó-kötelezettsége lesz. Ha tehát nem zárják be ezt a kiskaput, akkor ez egy blöff - vélekedett Róna, ugyanakkor emlékeztetett: a hétfői beszédben erre vonatkozóan nem hangzott el semmi. Mint ahogy arról sem, milyen termékek esnének a luxusadó hatálya alá. Egyébként a tervet engedélyeztetni kell Brüsszelben is, másrészt ha bevezetik ezt az áfakulcsot, akkor a tehetősebb emberek a közeli Pozsonyban vagy Bécsben vásárolhatják meg luxuscikkeiket, tovább csökkentve a magyar kereskedők forgalmát.

Rögzített árfolyam

Orbán Viktor az akcióterv bejelentése során elismerte, hogy nemzetközi jogi lépések várhatók a terv kapcsán, de mint mondta, a magyar állam majd felkészül ezek megvívására. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri a csatát a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésekkel kapcsolatban, Orbán Gábor lapunknak azt mondta: rövid távon a kormány, ám egyelőre nem lehet megítélni, hogy az ár, amit ezért a rövid távú győzelemért az egész gazdaság fizet, megéri-e. A már eddig is megfigyelhető nettó forráskivonás folyamata felgyorsul, és a bankrendszer mérete folyamatosan csökkenni fog. Elképzelhető, hogy egyes bankok csődbe mennek, az új hitelek pedig - szinte biztosan - hosszú időre leállnak. Így a gazdasági növekedés egyetlen forrása a működő tőkeberuházás lenne, azonban a Magyarországgal szembeni bizalom általános csökkenése semmi jóval nem kecsegtet ezen a téren.

(Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke minap arról nyilatkozott egy televíziós műsorban, hogy 6-10 milliárd euró /1700-2700 milliárd forint/ távozhat az országból évente a bankrendszeren keresztül, úgynevezett mérleg alatti tételeken keresztüli tőkekiáramlás formájában - a szerk.)

Róna Péter úgy véli, a kormány elképzelése méltánytalan, hiszen az adósoknak csak egy töredéke rendelkezik annyi pénzzel, hogy élhessen a végtörlesztéssel. A miniszterelnök mindenesetre arról beszélt, hogy 150-300 ezer ember fog élni a lehetőséggel (Magyarországon mintegy 1,2 millió devizahiteles van). A szakember szerint ráadásul a végtörlesztésre nem képes adósok még nehezebb helyzetbe kerülnek: a végtörlesztők forintban rendezik az adósságukat a banknál, a bank viszont kénytelen a forintért svájci frankot venni a devizapiacon, hiszen ő csak svájci frankban fizetheti vissza a hitelt, amiből az adós hitelét finanszírozta. Amennyiben a bankok tömegesen kezdenek svájci frankot vásárolni, az felveri a frank árfolyamát, ami viszont kifejezetten káros azok számára, akik továbbra is havonta törlesztik hiteleiket.

A végtörlesztés ötlete múlt pénteken látott napvilágot: azóta mind a svájci frank, mind az euró jelentősen erősödött a forinthoz képest.

A gazdasági következmények mellett jogi következmények is várhatók: a Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul, az osztrák kancellár - a magyarországi bankok jó részének osztrák tulajdonosai kapcsán - pedig bejelentette: Ausztria megvizsgálja, hogy mennyiben jogszerű a devizahitelek rögzített árfolyamon való előtörlesztéséről szóló magyar kormányzati javaslat. A magyar miniszterelnök azt mondta, amennyiben a későbbiekben bebizonyosodik, hogy a végtörlesztés jogsértő, annak következményeit nem az adósok, hanem a magyar állam fogja viselni. Csakhogy - mint tudjuk - az államnak az adófizetőktől származik a bevétele.

A jogkövetkezményből mindemellett gazdasági következmény is származik, emlékeztetett Róna Péter: amennyiben ugyanis a külföld úgy ítéli meg, hogy a magyar jogbiztonság az ukrán színvonalra süllyed, a magyarokra vonatkozó kamatszint is az ukrán kamatszinthez fog nőni, amikor például az OTP hitelért fordul a Deutsche Bankhoz. Róna arra számít, hogy még mielőtt jogellenesnek minősíti az Alkotmánybíróság a végtörlesztést, Ausztria feljelenti Magyarországot az Európai Uniónál, az EU pedig eljárást indít Magyarországgal szemben. A pénzpiacokat viszont nem érdekli olyan ország hitelezése, amely ilyen fajta eljárás alatt áll, ezért kiszorulunk a pénzpiacokról és likviditási gondokkal szembesülünk.

Orbán Gábor ehhez annyit tett hozzá, hogy nagy bajban lehet a magyar gazdaság, ha a döntéshozók a magánjogi szerződések semmibe vételét is megengedhetőnek tartják a problémák orvoslásához.

A Fidesz egyébként vizsgálatot tervez indítani, hogy az előző kormányok időszakában hogyan „önthették rá" javarészt külföldi tulajdonú bankok a magyar lakosságra az olcsónak látszó, de kockázatos devizahiteleket. Mint ismeretes, 2000 előtt jelzáloghitelt 20-26 százalékos piaci kamattal lehetett felvenni Magyarországon, ennél olcsóbban az államilag támogatott hitelek voltak elérhetők 13-19 százalékos kamattal. Így a devizahitelek az 5-8 százalékos sávban „verhetetlen" ajánlatnak tűnhettek.

A tervek szerint a lejáró IMF-EU-hitelrészletet úgy fizetjük vissza, hogy nem veszünk fel újabb hitelt. Az egyik fő cél az ország külső pénzügyi függésének mérséklése, az államadósság emelkedésének megakadályozása: ennek egyik eszköze, hogy a kormány jövőre is 3 százalék alatt tartja a hiányt.

Az IMF-hitelek visszafizetését már korábban is javasolta a kormányfő, ez tehát nem tekinthető új elemnek. Arról is többször beszélt Orbán, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt kell tartani, mert ez garantálja, hogy az államadósság nem nő tovább. Ez azonban csak abban az esetben csökkenti az államadósságot, ha 1 százalék feletti GDP-növekedés és legfeljebb 3 százalékos infláció társul hozzá - mondta el a Heteknek Barcza György közgazdász, a K&H Bank elemzési igazgatója. A legutóbbi adatok szerint a magyar GDP az utolsó negyedévben a megelőző negyedévhez képest 0 százalékkal nőtt, azaz: a magyar gazdaság lefagyott.

Róna Péter szerint a gazdaság beindításának egyik fő feltétele a megfelelő monetáris politika lenne: a magyar háztartások, a vállalkozások, az önkormányzatok forinthitel-felvétel esetében 6-8 százalékos reálkamatteherrel szembesülnek, ám a világgazdaság történelmében egyetlen példa sincs arra, hogy egy gazdaság képes lett volna 8 százalékos reálkamatot kitermelni. Márpedig, emlékeztetett a közgazdász, a magyar reálkamat közel húsz éve ezen a szinten mozog, ennek pedig az a következménye, hogy mivel nem lehet kitermelni, nincs beruházás. Ha viszont nincs beruházás, munkahelyteremtés sincs, ha pedig nincs munkahelyteremtés - nincs gazdasági növekedés.

Kétharmados törvények

A legfontosabb kétharmados jogszabályok az egészségügyi, a nyugdíj- és az adórendszer megváltoztatásáról szólnak majd. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy megpróbálják önellátóvá tenni a költségvetés egyes alrendszereit, hogy ne adókból kelljen kipótolni a járulékokat, hanem az legyen az alapelv, hogy annyi lehet a kiadás, amennyi a járulékokból befolyik - mondta Barcza György. A nyugdíjrendszernél például mintegy 500 milliárd forintnyi bevétel hiányzik, amit eddig adóbevételekből pótolt a kormányzat, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a nyugdíjaknál - például a korengedményes nyugdíj kapcsán - „elszaladtak" a különböző kiadások. A „stabilitási törvény" kereteket, irányelveket határozhat meg, a konkrétumok továbbra is a költségvetési törvényekben kerülnek majd kidolgozásra - mondta Barcza, aki pozitívnak nevezte az új irányvonalat, s mint hozzátette, ez a tendencia többek között Németországban is megfigyelhető. (Közreműködött: Hegedős Soma, Hazafi Zsolt)

Halálos adósságok

Hazánk kórházainak pszichiátriai osztályain az utóbbi hónapokban megszaporodtak a devizahitelesek. A lapunkat tájékoztató szakorvos szerint tipikus tüneteik a depresszió mellett a kilátástalanság, álmatlanság, fáradékonyság, kimerültség. Minden gondolatuk anyagi nehézségeik körül forog, nem tudnak koncentrálni a lényeges teendikre, és a legtöbben az ebbl adódó feszültséget nem tudják kezelni: egyre gyakrabban jutnak el az öngyilkossági kísérletig is. Az ilyen jellegŐ próbálkozások száma az utóbbi egy hónapban látványosan megugrott. A harmincas éveit taposó Kati három gyermeket nevel. Egészen addig dolgozott, amíg fel nem ajánlottak neki egy jobb munkalehetséget. Elz munkahelyén felmondott, de közben az új helyre mégsem vették fel, ugyanis az utolsó pillanatban meggondolták magukat. Így Kati munka nélkül maradt. A férje keresete már nem volt elég a megemelkedett törlesztrészletre, plusz még a megélhetésre és a gyerekek nevelésére. Szüli segítségük sem volt, és hosszabb ideje más munkalehetséget sem talált. Ekkor fordult meg a fejében az öngyilkosság…
Árpád ötven múlt, rokkantnyugdíjas, felesége dolgozik, a gyermekei nagykorúak: egyikük dolgozik, a másikat viszont segíteni kell, mert nincs munkája. A házukon jelzálog van, ha nem tudják fizetni a kölcsönt, lakásuk a banké lesz. Kéthavi törlesztrészlettel vannak elmaradva. Nagy probléma akkor lesz – mondja –, ha a rokkantnyugdíját felülvizsgálják, mert arra az idtartamra nem kap nyugdíjat. Így állandó szorongás, félelem kíséri mindennapjait, és az önvád, hogy rokkantnyugdíjas férfiként nem tudja eltartani a családját. Nála ezek a tényezk vezettek az öngyilkossági kísérlethez. (Szubotics Mariann)