Kereső toggle

Respekt: Mérföldkő a Hit Gyülekezete történetében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A parlament nyári ülésszakának utolsó napján – hat sarkalatos törvény között – megszületett az új egyházügyi törvény is, amely a kezdeti elképzelésekhez képest gyökeres változásokon ment keresztül. A záróvitát végigzsidózó Jobbik szerint a Hit Gyülekezete belobbizta magát a történelmi egyházak közé, a kormánypárti témafelelősök azonban úgy nyilatkoztak, hogy tulajdonképpen most került megérdemelt helyére az egyházi palettán.

Az új alaptörvény koncepciójának kidolgozásával párhuzamosan indult el a rendszerváltás hajnalán született lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény helyére szánt új szabályozás előkészítése. A koalíciós feladatmegosztás értelmében a családi és szociális témákat felölelő sarkalatos törvények mellett a vallási téma is a KDNP-nél landolt, képviselőik pedig neki is láttak a széles körűnek ígért egyeztetéseknek. Bevallásuk szerint elsődlegesen a „rendrakás" szándéka vezérelte őket, és már a kezdeteknél ígéretet tettek az úgynevezett bizniszegyházak kirostálására, illetve a tényleges társadalmi szerepet betöltő felekezetek pozicionálására.

Az év elején kiszivárogtatott hírekből annyit lehetett csak tudni, hogy a kormány megszüntetné a homogén mezőnyt, és meghatározott kritériumrendszer alapján több kategóriába sorolná a jelenlegi és jövőbeni vallási közösségeket. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár akkor még történelmi (katolikus, református, evangélikus, zsidó) vagy hagyományos egyházakról beszélt egy vallásügyi konferencián. Utóbbi kifejezés alatt a jelenleg egyházként működő közösségeket értette, melyeknek társadalom- illetve történelemformáló hatásuk volt és van. Ide száz év honossággal és minimum huszonötezer fős tagsággal lehetett volna igazolni, de szükséges volt még az elsődlegesen egyházi tevékenység folytatása, a megismerhető hitelvek és a közfeladat-ellátás is. A második csoportba az elsőből kiszoruló egyházak kerülhettek volna, ha egyértelműen vallási tevékenységet folytatnak, és legalább húsz éve működnek Magyarországon. A tervezett új egyházi törvény által elismerésben részesített két kategória között az állami finanszírozás lehetőségében és összegében lett volna eltérés, például az szja felajánlható egy százalékának állami kiegészítése, illetve a közfeladatok átvállalása kapcsán adható kiegészítő állami normatíva tekintetében.

Ekkor még nem volt teljesen világos, hogy kiknek kell újra nyilvántartásba vetetniük magukat, de azt már rögzítették, hogy kizárólag a Fővárosi Bíróság lesz hivatott bejegyzést elvégezni, egy teológusokból és jogászokból álló szakértői testület segítségével. A regisztráció nélkül létrejövő egyházi státuszt értelemszerűen a történelmi és a már korábban elismertséget szerzett egyházak részére biztosította volna a törvény. Minden további, a fenti kritériumoknak nem megfeleltethető vallási közösség egyesületként folytathatta volna pályáját a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szerint.

Aztán hosszas huzavona után megszületett a törvényjavaslat, melyet június közepén négy kereszténydemokrata honatya (Harrach Péter, Lukács Tamás, Varga László és Vejkey Imre) nyújtott be önálló képviselői indítványként az Országgyűlés elé. Ebben rögzítették a vallási tevékenység és az egyház definícióját, illetve az állam és az egyház különvált működését is, valamint a felekezeti jogegyenlőséget garantáló passzust. A korábban beígért két kategória akként módosult, hogy a javaslat egyházakról és vallási egyesületekről beszél. A hazánkban bíróság által bejegyzett több mint háromszáz egyház mintegy hatodát három orientáló fejléccel ellátott táblázatba osztva emelték ki a mezőnyből, a többieket pedig a civil szférába irányították át, ahonnan - feltéve, hogy vannak legalább ezren, és húszéves hazai jelenlétük igazolható - felmenő rendszerben juthatnak korábbi státuszukhoz. A Fővárosi Bíróságnak e javaslatban is szakértői asszisztenciát kell igénybe vennie annak megállapítására, hogy a kérelmező elsődlegesen vallási céllal szerveződött és működik-e. A negyvenöt kiemelt egyház regisztrációja a törvény erejénél fogva történik miniszteri közbenjárással.

Ez a felosztás komoly viták alapjául szolgált a későbbiekben, nemcsak azért, mert például az első kategória megkülönböztető jelzéseként feltüntetett 1895. évi XLIII. törvénycikk általi bejegyeztetés a második kategória szereplőire is igaz volt, hanem mert valójában nem az egyházak tényleges társadalmi támogatottságából indult ki.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról címet viselő törvényjavaslathoz a parlamenti szakasz megkezdésétől a zárószavazás előtti órákig összesen csaknem száz módosító indítványt nyújtottak be a pártok képviselői és az illetékes (emberi jogi, alkotmányügyi, oktatási) bizottságok. Ebből a parlamenti többség, néhány jobbikos és LMP-s javaslatot leszámítva, elsősorban a kormánypárti indítványokat támogatta. A szocialisták egyetlen elképzelésüket sem tudták érvényesíteni. Vitatták a vallási tevékenység törvényi definíciójának helyességét, a mellékletbe foglalt táblázatok létjogosultságát, illetve aggodalmukat fejezték ki a „kötelező hittan" és az egyházaknak átadott iskolák eltérő világnézetű pedagógusainak és diákjainak kiszolgáltatottsága, valamint az egyházakat érintő adókedvezmények körének bővülése miatt.

A Jobbik tizenöt módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, melyek közül három lett a törvényszöveg részévé. A szélsőjobb politikai lobbija ezen túlmenően a Hit Gyülekezete kriminalizálására hegyezte ki üzeneteit, ami információink szerint frakciójukon belül is ellenérzéseket váltott ki. Miután az emberi jogi bizottság elutasította, név szerinti szavazást kértek a parlamentben azon indítványukról, amely a Hit Gyülekezetét törölte volna az egyházak közül. Vesztükre. A Magyar Országgyűlés 86 százalékos többséggel állt ki Európa legnagyobb pünkösdi-karizmatikus közössége mellett, és mind ellenzéki, mind kormányoldalról figyelmeztették őket a „destruktív szektázás" káros mellékhatásaira, jelesül a közösség elleni izgatás büntetőjogi kockázataira (a mentelmi jog ugyanis könnyen felfüggeszthető).

Közeledve a zárószavazáshoz véglegesülni és sok tekintetben finomodni látszott a törvényjavaslat szövege. Az egyház törvényi definíciójában az azonos hitelveket valló természetes személyek köre a „cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező" személyekre szűkült (ennek a létszám megállapítása szempontjából van jelentősége), és az állam és egyház viszonyát taglaló bekezdés csak a társadalmi szerepükhöz kapcsolódó jogszabályok megalkotásánál engedte meg az egyházak közötti különbségtételt, „tényleges társadalmi szerepük" és az „általuk ellátott közcélú tevékenység" alapján. Az egyházak bejegyzési eljárásánál megszűnt a bíróságok feje felett lebegő „szakértői kényszer", és kormánypárti javaslat bővítette az egyházakat felsoroló melléklet táblázatait a Magyarországi Biblia Szól Egyházzal és a Golgota Keresztény Gyülekezettel.

Egy nehéz nap éjszakája

A híresztelések szerint éppen a táblázatokba jutás érdekében kifejtett vehemens lobbitevékenység volt az egyik kiváltó oka annak, hogy a törvényjavaslat zárószavazását megelőző hétvégén a Fidesz „átvarrta" a jogszabály végső szövegét. A nyári ülésszak utolsó napjára hat sarkalatos törvény jutott, és a képviselő hölgyeken és urakon igencsak érezni lehetett, hogy fél lábbal már az Adriában vannak. A reggelre összehívott alkotmányügyi bizottság dolga lett volna a zárószavazás előtti utolsó módosítások megvitatása és a T. Ház elé terjesztése, de a Fidesz-KDNP összevont frakcióüléséről nem érkezett meg a végleges szöveg a plenáris ülés kezdetéig. Miért?

A frakcióülésen kiderült, hogy a szombaton ülésező Fidesz-elnökség nem tudta elfogadni az egyházak háromféle táblázatba osztását. Egy fideszes országgyűlési képviselő úgy magyarázta lapunknak, hogy a KDNP-féle tervre az uniós elnökség miatt leterhelt Fidesz-vezetők (Orbán Viktor, Lázár János és Balog Zoltán) csak későn tudtak ránézni. Egy másik olvasatban egyeztetési hiba is történt, azaz olyan verzió futott az Országgyűlésben, amely nem volt minden elemében egyeztetve a „felsőbb szintekkel". Érdekes momentuma volt a frakcióülésnek, mikor Szászfalvi László egyházügyi államtitkár ismertette a kormány álláspontját, azaz a szombatig élő koncepciót, majd Orbán Viktor pártelnökként elmondta a véleményét, hogy miért szorul változtatásra a kormány tervezete. Többek között az is felmerült, hogy milyen hatása lehet a Hit Gyülekezete beemelésének az alapegyházak közé, amire a miniszterelnök-pártelnök információink szerint elmondta, hogy ebben a kérdésben véget kell vetni a „sunnyogásnak", a Fidesz álláspontja vállalható, hiszen a Hit Gyülekezete társadalmi beágyazottsága valós. A nap során kiderült, hogy a KDNP is rugalmasan áll a változtatásokhoz.

Így esett, hogy az időközben alkotmánybíróvá választott Balsai István (Fidesz), az alkotmányügyi bizottság elnöke kénytelen volt visszatetetni a hűtőbe a nyári ülésszak, valamint saját búcsúztatására bekészített pezsgőket az esti órákra prognosztizált újabb utolsó ülésig. Este hét előtt, nem sokkal aztán, a plenáris ülés levezető elnöke el is rendelte a bizottsági ülés folytatását, ám hiába ült össze a testület, a kiosztott anyagot visszaszedték, és türelmet kértek. Az új szöveg elkészült ugyan, az Országgyűlés Hivatalában azonban már letelt a munkaidő, és hazamentek a kollégák. Mások szerint a fénymásoló krepált be, így a bizottság törpe fénymásolóján indul be a sokszorosítás. Addig hallgassunk egy kis zenét! „Adj helyet magad mellett" - énekli a Bikini és Lamperth Mónika, és stílusosan a Balatoni nyár című KFT-dal is elhangzik a teremben. Néhány fideszes képviselő saját fizetéséből ajánl fel új patron vásárlására egy csinosabb összeget, a szocialisták pedig azon viccelődnek, hogy a fénymásolós epizóddal legalább a bizottságnak is lesz némi köze az általa benyújtott módosítóhoz. Miután megkapják a szöveget, tíz percet szavaznak meg az elolvasására.

Lázár János (Fidesz) frakcióvezetői minőségében képviseli a fordulatot. Osztrák modellről beszél annak kapcsán, hogy javaslatuk értelmében ezentúl nem a bíróságok, hanem az Országgyűlés dönt majd az egyházak bejegyzéséről, a miniszter előterjesztése alapján. Szerinte ez jobb, mint a KDNP javaslata, amely dobozba zárta az egyházakat. Ők nyitott listában gondolkodnak, melynek elején a „megkérdőjelezhetetlenek" állnak, akiket nem az 1895-ös vallástörvény, hanem az 1868-as nemzetiségi törvény és az 1790-es türelmi rendelet alapján határoztak meg és aktualizáltak a mai viszonyokhoz. Ezt a felsorolást - amely gyakorlatilag megegyezik a korábbi verzió 1/A táblázatával - egészítették ki Lázár elmondása szerint a baptistákkal és a Hit Gyülekezetével az elmúlt húsz évben nyújtott társadalom- és közösségépítő tevékenységük, valamint egyszázalékos támogatottságuk miatt. (Itt jegyezzük meg, hogy a Hit Gyülekezetéről jobbikos kezdeményezésre lezajlott név szerinti szavazás végeredménye gyakorlatilag kihagyhatatlanná tette az egyházat a csökkentett létszámú listáról! Erre mondta tudósítónknak a szélsőjobb frakció egyik tagja a szavazást követően, hogy: öngól.) A többi intézményfenntartó vagy közfeladatot ellátó egyházzal 2011. december 31-ig állapodhat meg a kormány, illetve ők azok, akik január 31-ig egyesületté alakulhatnak, vagy kérhetik az Országgyűléstől egyházkénti elismerésüket, ha már húsz éve működnek Magyarországon.

A végül egyedüli táblázatban felsoroltakkal szemben Lázár szerint valós kétely társadalmi szempontból nem lehet. A világnézeti kifogásoktól pedig mindenkit óva intene, hiszen történelmi példák bizonyítják az elhamarkodott ítéletek súlyos következményeit - mondja, és a gályarabnak eladott protestáns prédikátorokat hozza elő példaként. Ami pedig a Hit Gyülekezetével kapcsolatban emlegetett paktumot illeti, a frakcióvezető válasza még Lukács Tamás szemöldökeit is megemeli: miért nem olyan egyház miatt aggódnak, amelyiknek még állama is van. És hogy tetézze a meghökkenést, kijelenti: a történelmi egyházak az elmúlt 20-30 évben lépéshátrányba kerültek a lelkekért folyó küzdelemben.

Lukács Tamás előterjesztőként csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy a KDNP más logikai rendszerben gondolkodott, mint a Fidesz-frakció, de az Országgyűlés által keletkeztetett egyházi státusz szintén nem sérti a vallásszabadságot. És ezzel egyszersmind az a koherenciazavar is elhárul, amely az eredeti javaslatban a kétféle (parlamenti és bírósági) regisztráció miatt állt fenn.

Az ellenzéki képviselők a fölött nem tudtak napirendre térni, hogy a Fidesz-frakció az utolsó pillanatban hajtott végre koncepcionális változtatást a végleges szövegen, amit így nincs idő alaposan átrágni. Abban is egyetértettek, hogy a politikum nem veheti át a bíróságok szerepét a hatalmi ágak elválasztásának elve miatt, továbbá hogy helytelen a jogorvoslati lehetőség kiiktatása arra az esetre vonatkozóan, ha az illetékes miniszter úgy döntene, hogy nem terjeszti elő egy egyház bejegyzési kérelmét az Országgyűlésnek. Valamennyien kifogásolták Lázár János azon érdekérvényesítésre vonatkozó elmarasztaló kijelentését, amelyben tűrhetetlennek nevezte, hogy egyes egyházak „belobbizzák" magukat egy táblázatba, míg másokat megpróbálnak onnan kiszoríttatni. Szerintük ugyanis a miniszteri és parlamenti szerepvállalás az egyházak elfogadásánál végeláthatatlan lobbitevékenység előtt nyitja meg a kaput, és a konkrét ügyekben bizony majd a miniszterelnökkel és a frakcióvezetővel kényszerülnek egyeztetésre az egyes aspiráns közösségek. A továbbiakban Bárándy Gergely (MSZP) a buddhistákat, a krisnásokat és az iszlám képviselőit, a jobbikosok - miközben a Hit Gyülekezetét ismét ki akarták szavaztatni a képviselőkkel - az Erdélyi Gyülekezetet és a muszlimokat, Schiffer András (LMP) pedig a Budapesti Autonóm Gyülekezetet hiányolta a megmaradt táblázatból.

Ekkor már mindenki azt hitte, hogy jöhet a jól megérdemelt pezsgő (Novák Előd még le is rohanta Gaudi-Nagy Tamást, hogy merre vannak az üvegek), ám a más törvényekről folytatott záróviták kavalkádjába egyszer csak újabb csendfázis állt be. Mint kiderült, 22.30-kor az alkotmányügyi bizottság negyedszer is napirendjére veszi az egyházügyi törvényhez benyújtott utolsó módosító indítványt, mert abban még egy belső ellentmondás tudott megbújni. Minekutána Rubovszky György korábbi észrevételét akceptálták a szövegezők, a KDNP-s politikus ismertethette az egyházak megszüntetésével kapcsolatos azon javaslatát, amely szerint se miniszter, se országgyűlés, se bíróság ne szüntethessen meg bejegyzett egyházat. Az ellenzéki felhördülést (olyan nincs, hogy létrehozhatjuk, de nem szüntethetjük meg) Lukács Tamás, a törvényjavaslat egyik kereszténydemokrata előterjesztője azzal szerelte le, hogy ha nem tetszik, akkor ne támogassa a bizottság, és lehet az egész procedúrát elölről kezdeni. Ez volt az utolsó olyan pillanat, amikor még elvérezhetett volna a zárószavazás előtti verzió. De nem ez történt.

Mindenki visszaszaladt az ülésterembe, és az elnök megnyitotta az egyházügyi törvény záróvitáját. Annak ellenére, hogy a terembe zsúfolódott képviselők fáradtak, izzadtak, éhesek és nyűgösek voltak, és rosszcsont gyerekekként mászkáltak, beszélgettek, telefonáltak, étkeztek, számítógépen játszottak, zajongtak és telefonáltak, a vita komoly indulatokat volt képes felkorbácsolni. A Jobbik ismét egymásnak akarta ugrasztani a koalíciós feleket azzal a szöveggel, hogy a KDNP mennyire meg van alázva ezzel a méltatlan kapkodással, valamint azzal, hogy a Fidesz a Hit Gyülekezete zsarolásának áldozata, ám frakciójuk egyik önjáró katonája összeforrasztotta a törésvonalakat. Novák Előd görög katolikus nagypapájára hivatkozva sérelmezte anyaszentegyháza kihagyását a zsidó irányzatok és a cionista szekta miatt, míg fel nem világosították, hogy ők is Róma fősége alá tartoznak.

Novák nem hagyta magát megfosztani a szótól, és mivel ekkor még úgy tudta, hogy a Fónagy János államtitkár által egyházi listára javasolt Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség része a végleges felsorolásnak, ez szolgált ürügyül antiszemita kirohanásához. Arra is kíváncsi volt, hogy ha Európa második legnagyobb zsinagógájában alig harmincöten gyűlnek össze szombatonként, akkor miért szerepel három zsidó felekezet a tizennégy elismert egyház között. Fónagy János Novák felszólalására reagálva megjegyezte: ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak a Dohány utcai zsinagógában, hiszen az országból éppen Novák és frakciója „szellemi példaképei" miatt hiányzik 600 ezer ember. A hangos vastaps után Vona Gábor védte meg bajtársát, mondván, hogy az államtitkár a Jobbik 850 ezer szavazóját sértegeti, mégsem az ő, hanem Lázár János felszólalása „kíván vért", aki szerinte „kígyó" és „képmutató farizeus". Ezt követően Lázár János ígéretet tett arra, hogy a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy „egyszer és mindenkorra" véget vessen a jobbikos képviselők egy éve zajló parlamenti zsidózásának és cigányozásának.

Balog Zoltán roma felzárkóztatásért felelős államtitkár megpróbálta visszaterelni a vitát eredeti témájához, és elmondta, hogy az Országgyűlés nem a hitek minőségét mérlegeli, hanem az állam közösségekhez való viszonyáról dönt. Lázár János pedig örömét fejezte ki, hogy a törvény 90 százaléka nem képezi vita tárgyát. Szerinte a törvényben található kritériumok alapján az Országgyűlésben is el lehet dönteni egy közösségről, hogy méltó-e az egyházi státuszra, ahogyan a bunyevác kisebbség elismeréséről is képesek voltak érdemben határozni. Az pedig, hogy egy bejegyzett egyházat nem szüntethet meg a parlament, egyenesen garancia a vallási közösségeknek a kiegyensúlyozott működésre.

A sarkalatos törvényt az Országgyűlés 254 igen, 44 nem, 0 tartózkodás mellett fogadta el, és a köztársasági elnök ellenjegyzése után a jövő év első napjával lép hatályba.

Versenyben az egyházak

Németh Sándor vezet lelkész véleménye:
Ha objektíven közelítjük meg a témát, nem meglep, hogy a Hit Gyülekezete is bekerült az állam által elismert egyházak körébe, hiszen a közösség társadalmi támogatottsága olyan nagy, hogy nehéz lett volna kihagyni – mondta Németh Sándor az ATV Egyenes Beszéd címŐ mŐsorában.
A Hit Gyülekezete vezet lelkésze szerint az elfogadott törvény egy harmincéves küzdelem mérföldköve, amely ersíti a közösség státuszát, és jó hatással lesz a hívkre, még több er szabadul fel a pozitív célokra. Németh Sándor szerint lehetnek majd viták azzal kapcsolatban, hogy ezentúl a parlament dönt az egyházak bejegyzésérl, de ennek helyességét a gyakorlat dönti el. Hosszú procedúra elé néznek azok az egyházak, amelyek kimaradtak a tizennégy elismert egyházat tartalmazó listáról, ugyanakkor azt is észre kell venniük, hogy verseny zajlik közöttük az emberek megnyeréséért. A vezet lelkész úgy vélekedett, hogy jogosan lettek volna csalódottak, ha nem így alakul a zárószavazás, hiszen a Hit Gyülekezete stabilan a negyedik legnagyobb egyház Magyarországon.
Semjén Zsolt KDNP-elnök véleménye:
Az egyházügyi törvénnyel új korszak kezddik – mondta el a pártelnök, aki szerint a törvény 95 százaléka „kodifikációs remekmŐ”, vita csupán a listáról és a bejegyzésrl van.
A törvény nem bezár, hanem kinyit, tizennégy egyházzal indulnak, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését. A közfeladatot ellátó, nem egyházként mŐköd vallási szervezet számára pedig lehetség nyílik, hogy a kormány megállapodást kössön velük a finanszírozásról. A Hit Gyülekezetére vonatkozó felvetésre a miniszterelnök-helyettes azt mondta, a parlament nem tett mást, mint akceptálta a társadalom választását. „Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete (...), de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerŐ, hogy az OrszággyŐlés ezt akceptálja” – tette hozzá Semjén Zsolt.

Elismert egyházak

Magyarországi Katolikus Egyház
Magyarországi Református Egyház
Magyarországi Evangélikus Egyház
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus
Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje
Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
Magyarországi Baptista Egyház
Hit Gyülekezete