Kereső toggle

Guruló fejek

Tömeges leváltási hullámot indított az új kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Amit most egy nap alatt el lehet érni, azt ősszel már csak egy hét alatt, egy év múlva pedig egy hónap alatt lehet majd” – forrásaink szerint ez az Orbán Viktornak tulajdonított szállóige az egyik alapelve a személy-cseréknek a közigazgatás felsőbb régióiban. Magyarországon eddig valamennyi kormányváltást személycserék sorozata követte, melynek hevességét ezúttal is az aktuális terület politikusának habitusa határozza meg. Az újbarbároktól a humanistákig terjed a repertoár.

Múlt hét kedden egy nyolcfős „alakulat" élén érkezve Szócska Miklós egészségügyi államtitkár (korábbi nevén: miniszter) „rajtaütésszerűen" váltotta le az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatóját. (Az EKI leginkább raktározással foglalkozó intézmény, például a H1N1 elleni védőoltások beszerzésével és tárolásával foglalkoznak.) Az egykori szocialista képviselő, Kárpáti Zsuzsanna pályázat útján öt évre nyerte el a főigazgatói megbízatását, ez 2012-ig tartana, megszüntetése közös megegyezéssel lehetséges. A leváltott főigazgató lapunknak elmondta: a felmondásáról szóló papírt ezen a találkozón nem vette át, azóta pedig nem kapta meg. Mint ahogy menesztésének indokáról sem világosították fel, pedig ezt két alkalommal írásban kérte Réthelyi Miklós humánpolitikai csúcsminisztertől.

Kárpáti elmondása szerint a nyolcfős csapatban külsős szakértők is voltak, akik nemcsak az intézet átadás-átvételében, hanem - úgy tűnt - terhelő bizonyítékok gyűjtésében is segítséget nyújtottak: többek között menetleveleket és médiaszerződéseket kerestek. „Természetesen tisztában voltam azzal, hogy felmerülhet az új kormány részéről a menesztésem, de azt gondolom, hogy ennek európai módon kellene történnie, és nem hatalmi arroganciával. Négyszemközt, nyugodtabb körülmények között kellett volna megegyeznünk távozásom körülményeiben. Úgy tűnt egyébként, hogy az államtitkár számára is kényelmetlen ez a szituáció" - mondta a menesztett főigazgató, akinek egyébként tiszta a lelkiismerete. Azt nem tudja még, hogy jogi útra tereli-e az ügyet, és bizonytalanságát növeli, hogy időközben felajánlottak neki egy tanácsadói állást, amit szóban el is fogadott. „Ötvenévesen két kiskorú gyermekről kell egyedül gondoskodnom" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy jelenleg betegállományban van, miután a menesztése körüli hercehurca miatt „kiborult".

Külön érdekesség, hogy a kiváló nemzetközi szakmai pedigrével rendelkező, többek között a Harvard Egyetemen is tanulmányokat folytató Szócska Miklós állítása szerint azért ment el személyesen Kárpátihoz, mert humánusan kívánt eljárni. „Nekem az egyik vezetői elvem az, hogy akár a nehéz döntéseket is korrektül igyekezzen közölni az ember. Tehát nem SMS-t küldtünk, nem valakit kiküldtünk. A nehéz döntéseket is felvállalom személyesen is" - magyarázta Szócska egy tévéinterjúban, hozzátéve: vezetői döntés volt a leváltás. Ha valóban ez volt a szándék, akkor az orvos-menedzser végzettségű Szócska saját humanizmusának az áldozata lett, hiszen a napi sajtóban az ötvenes évekre emlékeztető, „véreskezű" leszámolásként jelent meg Kárpáti kirúgása. A humanizmust félretéve, Kárpáti Zsuzsanna is reális lehetőségnek tartja, hogy az államtitkár betegállományának megalapozottságát is kivizsgálja.

Pápább a pápánál

Ez nem lenne meglepő, hiszen a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára is ezt a gyakorlatot követi. Illés Zoltán ugyanis „trükközésnek" tartja, hogy Filotás Ildikó, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) általa menesztett igazgatója betegállományba vonult, ezért az orvosa ellen is vizsgálatot indított.

Filotás leváltásának fő oka - hangsúlyozta nyilatkozataiban Illés - az volt, hogy a főfelügyelőség a helyi szakhatóságot felülbírálva lehetővé tette, hogy Miskolc mellett árvízi területre építsék az Auchan áruházat, ami megnehezítette az árvízi védekezést. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nem bűnbakképzésről van szó, különböző szabálytalanságok miatt másokat is felelősségre fognak vonni. Nemcsak a főfelügyelőségnél, hanem a területi felügyelőségeknél is (tízből nyolc helyen) változás várható.

Ennek kapcsán Illés felvázolta azt is, hogy a jövőben pályázat nélkül választják majd ki a vezetőket. Ezt az ATV Jam című műsorában sajátos módon azzal magyarázta, hogy a pályáztatási rendszer köztudottan korrupt. „Ha önt fel akarjuk venni, akkor meghirdetjük az állást, majd jelentkezik 180 szerencsétlen, akik mind abban reménykednek, hogy őket fogják felvenni. Három hónapon keresztül meghallgatják őket, majd önt kihozzuk győztesnek" - vázolta az álságos folyamatot az államtitkár.

Illés Zoltán közelebbi ismerői szerint az új államtitkár „fideszesebb kíván lenni a Fidesznél", ugyanis évekkel ezelőtt kisodródott a Fidesz főáramából, sőt, arról is hallani lehetett, hogy kizárják a pártból, most viszont bizonyítani akarja, hogy „kemény legény", erőteljesen kompenzál. Az államtitkári posztját egyes vélemények szerint annak köszönhette, hogy a Fideszben a környezetvédelmi terület erős embereinek lobbizása kioltotta egymást, így (bár sokáig úgy tűnt, hogy Nagy Andor a befutó) nevető harmadikként Illést kérték fel vezetőnek.

Alkalmassági dimenziók
A pályáztatás eltörlését megdöbbenve konstatálta ugyanakkor Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. „Itt lett volna a lehetőség, hogy az új hatalom megmutassa, hogy leszámol a tűrhetetlenül korrupt gyakorlattal, és azt mondja, hogy majd mi megmutatjuk, milyen a valóban tiszta és átlátható pályáztatás" - fogalmazott a Heteknek a szakszervezeti vezető, aki szerint nagy kérdés, hogy a jövőben ki fogja eldönteni, hogy egy adott jelentkező alkalmas-e egy bizonyos poszt betöltésére. Hozzátette: a versenyvizsga kormányzati eltörlése sem fogja erősíteni a közszolgálat színvonalát, hiszen ez éppen olyan, mintha jogosítvány nélkül vennének fel valakit buszsofőrnek. (A kormányváltásig minden köztisztviselői pozíció elnyeréséhez kötelező volt előzetesen közigazgatási versenyvizsgát tenni. A köztisztviselői állások betöltéséhez korábban csupán általános követelményeknek kellett megfelelni, mint például a büntetlen előélet. A 2006-tól kezdődő reform keretében először kötelezővé tették a pályáztatást minden köztisztviselői poszt esetében, ezt a vezetőknél többlépcsős, kompetenciát ellenőrző kiválasztás követte, végül - harmadik elemként - beiktatták a vizsgát.)

„Az elbocsátási dömping, a vezetői beosztások politikai zsákmányként való kezelése sajnos nem új jelenség a magyar polgári demokrácia történetében. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi kormány nemcsak a vezetők cseréjére helyez hangsúlyt, hanem jelentős állománycsere is várható. Legalábbis erre utal, hogy a napokban érvénybe lépett törvény szerint a kormánytisztviselőket a jövőben indoklás nélkül el lehet bocsátani" - fogalmazott Fehér József, aki szerint a közigazgatás a választások óta így is nem csupán béna, hanem „fagyott" kacsa, mert a régi vezetők nem kapnak utasításokat, az újak pedig még nem foglalták el a széküket.

Politikai vérengzés mint régi magyar hagyomány

Az első Orbán-kormány idején személyzeti ügyek okoztak botrányokat. Frajna Imre egészségügyi államtitkár hetekig tartó, botrányos jelenetekkel tarkított állóháborút folytatott Cser Ágnessel, az Országos Egészségügyi Pénztár akkor leváltott, majd bírói úton visszahelyezett főigazgatójával. Deutsch Tamás sportminiszternek (igaz, nem közszolgával, hanem) az MLSZ elnökével, Kovács Attilával alakult ki „durva lökdösődése". Az ellenzék többek között élesen támadta a kormányt, mert az APEH élére Simicska Lajost, a Fidesz egykori pénztárnokát nevezték ki.

2002-ben a Medgyessy-kormány is „takarított". Az állami vagyonkezelő ÁPV Rt. teljes vezérkarát leváltották, miként a Köztársasági Őrezred parancsnokának, a Külügyminisztérium teljes helyettes államtitkári karának, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárainak is új állás után kellett nézniük, de változások történtek az APEH-nél, az ORFK-nál, a Pénzügyminisztériumban és a Magyar Fejlesztési Bank vezetésében is. A személycseréket Pokorni Zoltán, a Fidesz akkori elnöke a „magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakájának" és „politikai mészárlásnak" minősítette.

Az MSZP is próbált hangulatot kelteni a Fidesz ellen. Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető-helyettes a parlamentben a leköszönők pazarlását vette górcső alá. Nem illendő - mondta -, hogy kormányzati vezetőknek évi 21 millió forintért szauna-, uszoda- és mélymeleg fogyasztógépre szóló bérletet vásároltak közpénzből. A szerződést egyébként a két választási forduló között kibővítették még alkalmanként 60 perces masszázzsal és pezsgőfürdő használatával, így összesen több mint 23 millió forintot szándékoztak erre költeni. Természetesen az adófizetők pénzéből.

Ma még csak egy nap

És ugyancsak természetesen 2010-ben a jobboldal is hasonló „hangulatkeltő" elemekkel él. Minap Szekeres Imre volt honvédelmi minisztert támadták meg a sajtóban, hogy a szolgálati autójának ülése - állítólag - masszás funkcióval is rendelkezett. Hétfőn leváltották az APEH elnökét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke magától lemondott, a Magyar Államkincstárnál is új vezető lesz, azonnali hatállyal menesztették a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetőjét is. Személycsere történt a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Postánál. Biztosan menesztik az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt, illetve több főrendőr is távozik, de a titkosszolgálatok élén is változásokat hozott Pintér Sándor belügy- és titkosszolgálati miniszter. A változtatásokra nem szabad automatikusan ráhúzni azt a vélekedést, hogy a személycserék pusztán ideológiai alapon történnek. Pintér Sándor esetében szakmai körökben azt tartják, az egykori főrendőr oly mértékben szakbarbár, hogy kinevezései elsősorban szakmai alapon történnek, és egy sor olyan szakembert helyez(ett) pozícióba, akiket súlyos tévedés lenne Fidesz-droidoknak nevezni.

Egyébként úgy tűnik, hogy a szakterületek vezetői szabad kezet kaptak arra, hogy a minisztériumaik alá tartozó közintézmények vezetőit maguk válasszák ki. „Amit most egy nap alatt el lehet érni, azt ősszel már csak egy hét alatt, egy év múlva pedig egy hónap alatt lehet majd" - szól az Orbán Viktornak tulajdonított szállóige, ami az egyik alapelve lett a személycseréknek a közigazgatás felsőbb régióiban. Jelenleg olyan nagyfokú az elégedetlenség az előző politikai érával szemben, illetve annyira magas a Fidesz népszerűsége, hogy az átlagemberek ma egyáltalán nem ütköznek meg a cseréken. Sőt, egy kormánytag szerint a tisztogatás a Fidesz-KDNP szavazói bázisában elvárás.

Beszéltünk olyan Fidesz-vezetővel, aki azt magyarázta, hogy mennyire félreérti a sajtó egyes személyi döntések hátterét. Domonkos László ÁSZ-elnöki kinevezése kapcsán például kevesen tudják, hogy a párton belül Domonkos nem tartozott az „Orbán Fan Clubhoz", karakterében pedig „fafejűen szakmai". A Fidesz állítólag változtatni igyekszik az ÁSZ munkájának karakterén, hogy ne elméleti műhely, hanem gyakorlatias, pragmatikus intézmény legyen.

Olvasson tovább: