Kereső toggle

Lenéztek a szakadékba

Orbán új irányt szabott a gazdaságnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag. A napokra elgyengült forint/euró árfolyam azonban jól illusztrálja a lázas állapotot: ha kirobbant volna a devizaválság, akkor tényleg közel kerülhettünk volna az államcsődhöz, ami a Fidesz szempontjából olyan, mintha egy csapat középkezdésből rúg öngólt.

„Mintha eddig soha nem kormányoztak volna. Ha nem tesznek rendet a káoszban, akkor game over" - magyarázta hevesen az egyik legnagyobb magyar alapkezelő vezető közgazdásza hétfőn a kormány háza tájáról kiszivárgott, egymásnak ellentmondó intézkedési ötleteket, nagyon várva, hogy kedden Orbán Viktor bejelentse, milyen intézkedésekkel akarja biztosítani a költségvetés egyensúlyát, és milyen eszközökkel próbálja beindítani a gazdasági növekedést. A helyzet komolyságát mutatja, hogy piaci közgazdászok között a hétvége alatt drámai, aggodalmakkal teli hangulat uralkodott.

Pártunk és kormányunk tervez

A Fidesz-kormánynak néhány nap alatt kellett gyökeresen felülbírálnia a korábban kitalált (s utóbb teljesen irreálisnak bizonyult) politikai, gazdasági és kommunikációs tervét. A Fidesz már a választások előtt elkezdte ráhangolni a közvéleményt, hogy a leköszönő kormány költségvetése nem pontos, több el nem számolt tétel („csontváz") található benne, ezért a költségvetési hiány jóval magasabb lehet, mint amiről a Bajnai-Oszkó kormány beszél. A Fidesz azt is megszervezte, hogy több tucat konzervatív közgazdász e témában tavaly nyílt levelet tegyen közzé, amit persze az akkor hatalmon levők cáfoltak.

Az egyre inkább hitvitává váló polémiával kapcsolatban a talán legpontosabb értékelést Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter adta, aki szerint kormányváltások idején e kérdésben soha nem fog kiderülni az igazság, mert az átadók igyekeznek minél több „döglött tehenet" áttolni a következő hatalom oldalára, míg az újak mindent igyekeznek elszámolni az elődjeik kontójára.

Praktikusan mindez azt jelenti, hogy míg a leköszönő politikusok szerint - takarékos gazdálkodással és megszorításokkal - tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány (Muszáj megszorításokkal kezdenie a Fidesznek. Hetek, 2010. 06. 04.), a Fidesz arra játszott, hogy mintegy 7,5 százalék körüli deficitet lőhessen be. A szocialista frakcióban ráadásul úgy tudták: a közelmúltban Bajnai volt miniszterelnök és Matolcsy új gazdasági miniszter együtt repült a Budapest-Brüsszel járaton, s az út alatt a Fidesz politikusa már 8-9 százalékos reális hiányról beszélt. A probléma viszont ez utóbbiak kapcsán az, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kötött szerződések mindössze 3.8 százalékos hiányt engedélyeztek. Ha több a hiány, azt vagy az IMF-EU pénzéből, vagy a piacról kell pótolni. A hiánycél tartása viszont megszorítást jelent.

Mint írtuk, létezett egy, a költségvetési politika mozgásterét bővíteni hivatott politikai-kommunikációs terv: ennek egyik kulcseleme a Varga Mihály Fidesz-alelnök, a kormány legfőbb pénzügyese által vezetett, a sajtóban „csontváz-kereső brigádként" emlegetett grémium, melynek a költségvetésben el nem számolt tételeket és a trükköket kellett volna megtalálnia. A hangulatteremtés másik eszköze egy olyan kommunikáció volt, amely lépésről lépésre alakította (volna) a válságtudatot. Több fideszes forrásunk állította, hogy Kósa Lajos, Debrecen polgármestere bohém ember lévén ezt a szerepet játszotta alaposan túl, illetve erre tett rá egy lapáttal Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő akaratlanul, védve Kósát. Szijjártó peche, hogy a nemzetközi média szó szerint értette és komolyan vette - a magyar sajtó által csak politikusi közhelynek minősített - szavait a csődközeli állapotról.

A nemzetközi sajtó címlapjain

Be is dőlt a forint, pénteken 290 körül jegyezték az eurót. Ráadásul a Kósa-Szijjártó duónak sikerült beverekednie magát a nemzetközi sajtóba is, bár vélhetően nem ilyen kontextusban vágyak erre. Az MSZP-frakcióban valószínűleg bekeretezték azokat a cikkeket, melyekben a nagy gazdasági lapok a magyar kormánypárti politikusok túlzónak minősített nyilatkozatait bírálták: a Financial Times például „Kontárok Budapesten" címmel közölt gúnyos hangvételű kommentárt.

Kósa Lajos Görögországot és az államcsődöt emlegette a magyar gazdaság helyzetével összefüggésben, amivel kapcsolatban leginkább az a baj, hogy 2008 októberében az IMF és az Európai Unió azért mentette meg Magyarországot 5 ezer milliárd forintnyi, gigantikus nemzetközi hitellel, hogy ne okozza azt Európában, amit most Görögország. Két évvel ezelőtt félő volt, hogy a magyar fizetésképtelenség miatt (a magyar bankok jelentős része osztrák, olasz, német tulajdonú) elindul egy láncreakció, amely már Európa gazdaságát veszélyeztetheti. (Magyarország csodálatos megmenekülése - Hogyan mentették meg jobb- és baloldali bankárok az országot az államcsődtől. Hetek, 2008. 11. 14.)

Magyarország 2008 októberében az IMF lélegeztetőgépére került, az eladhatatlanná váló magyar állampapírok miatt külföldről finanszírozták az országot. A Bajnai-kormány tevékenységének (jóléti kiadások lefaragása) köszönhetően úgy tűnt, hogy az ország egyre inkább lekapcsolható a lélegeztetőgépről, beindult az állampapírpiac, a forint is stabilizálódott, úgymond gyógyulásnak indult a beteg. Barack Obama minapi levele, melyben Bajnai Gordon válságkezelő tevékenységét méltányolta, ezt az inkább optimista nemzetközi hangulatot jelenítette meg. Kósa magyar használatra szánt, túlzó nyilatkozata viszont azt bizonygatta, hogy jóval súlyosabb a páciens állapota, mint eddig gondolták.

Ennél jóval nagyobb gondot jelentett, hogy a Fidesz keddig nem mutatott be - sem a választási kampányban, sem a kormányprogram vitájában - olyan érdemi tervet (képletesen szólva, „terápiát"), amely a beteg gyógyulásának a lehetőségét jelenthette volna. Sőt, a Fidesz gazdaságpolitikusai - különösen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - által elmondott, ellentmondásos résztervek, mint például a magasabb hiány által jelzett fellazuló költségvetési politika, a fedezetet el nem áruló adócsökkentés és kisebb osztogatások (devizahitelesek megsegítése) éppen annak a rémét vetítették előre, hogy a páciens állapota drámaian romolhat az új kormány szakszerűtlen intézkedései miatt.

Az unió és az IMF képviselői minden fronton tudatták - személyesen Orbán Viktorral is Brüsszelben -, hogy Magyarország nem változtathat a költségvetési politika szigorán, a 3,8 százalékos hiány kőbe vésett. (A választási győzelmet követően Orbán még arról nyilatkozott, hogy Magyarországnak nem diktálhatnak külföldről: „Sem az IMF, sem az EU nem a főnökeink.")

A nemzetközi tőzsdéken hétfőn is érezni lehetett a magyarországi hírek negatív hatását. Ázsiában az indexek több mint öt százalékot estek, és elemzők ezt az európai nyugtalanságnak tulajdonították.

Megbukott-e Matolcsy?

Bár az utóbbi napokban a Fidesz kommunikációja igyekszik azt sejtetni, hogy tervezett akció történt, a magyar emberekben ki kellett alakítani a „válságtudatot", hogy az orbáni akciótervet előkészítsék, illetve, hogy urai voltak a helyzetnek, de mégis több jelből, elszólásból úgy tűnik, hogy inkább rögtönzés és szerencse következménye, hogy végül a kormánynak sikerült kiverekednie magát a bajból.

Egyrészt a felfokozott nemzetközi hangulat megnyugtatására Varga Mihály szombaton bejelentette, hogy tartják magukat a konvergenciaterv (amit egyébként az elődök dolgoztak ki) 3,8 százalékos államháztartási hiányához, másrészt háromnapos rendkívüli kormányülést hívtak össze. Úgy tudni, hogy már korábban készen volt egy Matolcsy György által összerakott gazdasági program, ami - meg nem erősített információink szerint - teljesen átalakult.

Egyes forrásaink szerint több konzervatív közgazdász, Járai Zsigmond, Szapáry György és Heim Péter, illetve a piaci közgazdászi kör sajtóbeli kritikus nyilatkozatainak következtében a nemzetgazdasági miniszter programja és politikája gyakorlatilag megbukott. Talán nem véletlenül, de kiszivárgott, hogy Matolcsy az államháztartáson tátongó űrt (a hiányt) Surányi György egykori jegybankelnök javaslatára a magánnyugdíjpénztárak államosításával oldotta volna meg. Ez az extrém, nem annyira piacbarát lépés a magyar pénzpiacok alapműködését zavarta volna össze. A Matolcsy-Surányi párosnak tulajdonított javaslatot a szakma azonban „szétlőtte", állítólag az IMF-szakértők, illetve az unió sem engedélyezte, a keddi miniszterelnöki expozéban az ötlet szóba sem került.

Nyugdíjalap vs. bankszéfek

A 3,8 százalékos hiánycél tartásának vállalásával és az adóreformmal százmilliárd forintos nagyságrendű költségvetési lyuk keletkezett. Emellett a magánnyugdíjpénztárak békén hagyása miatt az államosítástól remélt bevétel is elmarad. Megindult hát a totózás: a költségvetés alrendszereiben a szociális- vagy a nyugdíj- kasszából lehetne-e ennyi pénzt kivenni, például 200 ezer rokkantnyugdíjas jogosultságának a felülvizsgálatával. Ezt, érthetően, csak elképesztő társadalmi felzúdulás mellett lehetne megtenni.

A pénzügyi szektor kedden bejelentett megadóztatására viszont a közgazdászok szerint is joggal került sor, hiszen még a tavalyi válságos évben is gigantikus hasznot termeltek ezek a vállalkozások, a bankok, a biztosítók és a lízingcégek.

Egy magát inkább fideszes elkötelezettségűnek valló, piaci körökben tekintélyes, londoni szakmai társaságba is „bejáró" közgazdász szerint megnyugtató, hogy  végül a racionalitás győzedelmes-kedett. Elmúlt a szélsőséges események kockázata, amit a piac honorált. Nincs annak veszélye, hogy az új kormány szembemegy az IMF-fel és az EU-val, és felrúgja a deficitcélt. Aggasztó azonban számára, hogy kalandor ötletek, irracionális koncepciók is feltűntek az elmúlt napok vitáiban. A piaci szerep miatt névtelenséget kérő szakértő reméli, hogy ezzel a rövid vesszőfutással a Fidesz politikusainak fejében rögzül, hogy immár vége a kampánynak és a kevés felelősséggel járó ellenzéki létnek.

Olvasson tovább: