Kereső toggle

Színes félhold

Világfelmérés az iszlámról, meglepő eredményekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ lakosságának közel egynegyede muzulmán, akik nem feltétlenül azokban az országokban élnek, amelyek a hagyományos iszlám országoknak számítanak – állapítja meg egy friss átfogó tanulmány. A felmérés mind az öt kontinensen vizsgálta az iszlámhívők számát és társadalmi megoszlásukat. A közfelfogással ellentétben nem a Közel-Kelet a muzulmán világ egyetlen központja, legalábbis demográfiai szempontból. A muszlimok mintegy egyharmada Ázsiában, a Törökországtól Indonéziáig terjedő régióban él.

A Pew Forum által több mint 200 országban végzett legfrissebb demográfiai felmérés szerint 1,57 milliárd muzulmán él ma a világon, akik a föld 6,8 milliárd lakosának 23 százalékát teszik ki. Összehasonlításképp: a 2005-ös adatok szerint a világon 2,25 milliárdan vallották magukat kereszténynek. A muszlimok több mint 60 százaléka Ázsiában található, 20 százalék körülire tehető pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élők száma. A muzulmánok kétharmada 10 országban él, amelyek közül hat Ázsiában (Indonézia, Pakisztán, India, Banglades, Irán és Törökország), három Észak-Afrikában (Egyiptom, Algéria és Marokkó), egy pedig Afrikában (Nigéria) található.

Természetesen a közel-keleti és észak-afrikai térségben találhatók azon országok, amelyek muzulmán többséggel rendelkeznek. Az itt lévő 20 ország közül a legtöbben az iszlámhívők aránya meghaladja a 75 százalékot, csak Izrael, Libanon és Szudán kivétel ez alól. Több helyen a muzulmánok aránya 95 százalékos vagy efölötti, például Algériában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Kuvaitban, Líbiában, Marokkóban, Szaúd-Arábiában, Tunéziában, Nyugat-Szahara térségében és Jemenben. A térség muzulmánjainak egynegyede Egyiptomban él.

Ugyanakkor a tanulmány több meglepő tényre is rávilágított, például arra, hogy több mint 300 millió muzulmán olyan országokban él, ahol nem az iszlám a fő vallás, méghozzá nagyszámú és meghatározó kisebbségként. A hindu többséggel rendelkező Indiában például a világon a harmadik legnagyobb muzulmán közösség található, és legalább kétszer annyi iszlámhívő él, mint Egyiptomban.

Érdekes módon Kína több muszlimnak ad otthont, mint Szíria, Oroszország pedig mint Jordánia és Líbia együttvéve. Sokan úgy gondolják, hogy Európa muzulmán lakosságának nagy részét a bevándorlók alkotják, ez azonban igazából csak Nyugat-Európára jellemző, Európa többi részén, nevezetesen Oroszországban, Albániában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban iszlám hívők már több évszázada élnek, vagyis „őslakosnak" számítanak. Ezekben az országokban találhatók a legnagyobb iszlám közösségek Európában. Nyugat-Európán belül pedig úgy tűnik, Németországban több mint 4 millió muzulmán él, ami közel annyi, mint amennyivel Észak-és Dél-Amerika együttesen rendelkezik. Ez azt is jelenti, hogy több iszlámhívő található Németországban, mint Libanonban, ráadásul ez a tanulmány azt is megállapítja, hogy annak ellenére, hogy Franciaországban nagyobb a muszlimok aránya, összességében mégis elmarad a németek mögött. Viszont Olaszországban az egyik legalacsonyabb az arányuk a lakosságon belül.

A kutatókat megdöbbentette az is, hogy Afrika Szahara alatti részén alacsonyabb a muzulmánok aránya, mint amire számítottak: 240 millió körülire tehető a számuk, vagyis mindössze a 15 százalékát teszik ki a világon élő összes muszlimnak. Korábban ugyanis az iszlámot tartották a leggyorsabban terjedő vallásnak a térségben, főként olyan országban, mint Nigéria, ahol nagy számban élnek keresztények és muzulmánok, és a két csoport között állandó az erőszak. A Pew felmérése viszont kimutatta, hogy Nigériában a lakosság kicsivel több mint fele vallja magát iszlámhívőnek. Afrika déli részén pedig a legkevesebb muzulmán található a kontinensen.

Ázsia rendelkezik a legnépesebb muszlim országokkal: Indonéziában 203 millióan, Pakisztánban 174 millióan, Indiában 161 millióan, Bangladesben 145 millióan, Iránban és Törökországban pedig 74 millióan élnek. Ebben a hat országban a világon élő összes muzulmán több mint fele található meg. Ezeken kívül vannak még más államok is a kontinensen, ahol a muzulmánok száma meghaladja a 20 milliót, ilyen például Afganisztán, Üzbegisztán és Kína. Kína összes tartományában fellelhetők a muszlimok, de egy olyan ezek közül, amely muzulmán többséggel rendelkezik, ez pedig Hszinjang tartománya.

A kontinensek közül Észak- és Dél-Amerikában található a legkevesebb iszlámhívő, körülbelül 4,6 millióra tehető a számuk, amelynek több mint a fele az Egyesült Államokban él. Ugyanakkor Kanadában az összlakossághoz képest nagyobb a muzulmánok aránya, a társadalom 2 százalékát teszik ki, míg az Egyesült Államok népességének mindössze 0,8 százaléka muszlim. A térségben Suriname-ban a legnagyobb a muzulmánok aránya, melyet Guyana, valamint Trinidad és Tobago követ. Dél-Amerikában pedig Argentínában él a legtöbb iszlám hívő, számukat 800 ezerre teszik. Mexikó népességének pedig kevesebb, mint 1 százaléka muzulmán.

A felmérés kitért arra is, hogy hogyan oszlanak meg a muzulmánok a két fő iszlám irányzat között. Az eredményekből pedig az derül ki, hogy 10-13 százalékuk síita, 87-90 százalékuk szunnita muszlim. Négy ország lakossága rendelkezik síita többséggel: Irán, Azerbajdzsán, Bahrain és Irak, de több mint 1 millió síita található Törökországban, Jemenben, Afganisztánban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Libanonban, Nigériában és Tanzániában. Észak-Amerikában 300 ezerre becslik a síita muszlimhívők számát, amely a kontinens muzulmánjainak 10 százalékát jelenti.

A felmérést végző szervezet egyik kutatója a CNN-nek bevallotta, hogy a kapott adatok a vártnál magasabbak lettek. Azt is kiemelte, hogy a világon élő muzulmánok közül egyre kisebb a közel-keletiek aránya, és ezért a jövőben az ázsiai muzulmánokra jobban oda kell figyelni. Egy iráni-amerikai szerző, Reza Aslan pedig úgy véli, hogy az Egyesült Államok külpolitikájára valószínűleg hatással lesznek a tanulmány eredményei.

Hány iszlám radikális él világszerte?

Erre a kérdésre kereste a választ egy 2007-ben készült tanulmány. John Esposito és Dalia Mogahed Ki beszél az iszlám nevében? Amit egymilliárd muzulmán valójában gondol című művében egy nagyszabású Gallup-felmérés alapján megállapították, hogy a világon élő muzulmánok 93 százaléka „mérsékelt”, vagyis békeszerető, erőszakmentes, a hagyományos módon vallásos, és nem jelent veszélyt a nyugati biztonsági érdekekre. Egyiptomban például a muszlimok 94 százaléka azt mondta, hogy olyan alkotmányt szeretne, amely garantálja „minden állampolgár számára az aktuális politikai, társadalmi és gazdasági kérdésekben a szabad véleményalkotás és kifejezés jogát”. Törökországban a nagy többség szerint a nőknek meg kell adni a választójogot. Indonéziában, Bangladesben, Törökországban és Libanonban tíz muzulmán közül kilenc szerint a nőknek ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a férfiaknak.
A képet azonban árnyalja, hogy miközben világszerte a muzulmánok túlnyomó többsége mérsékelt, körülbelül 7 százalékuk radikálisnak tekinthető. Támogatják az Amerika-ellenes és Nyugat-ellenes terrorizmust, rokonszenveznek az erőszakos iszlám terroristákkal és időközönként segítik is őket. Ez a tömeg az, amelyből a radikális dzsihádisták toborozzák a jövő harcosait és ezáltal komoly veszélyt jelentenek a nyugati biztonsági érdekeltségek számára.
Első hallásra a 7 százalék viszonylag alacsony számnak tűnhet. Az ilyen eredmények következményei azonban megrázóak. Az 1,57 milliárd muzulmán 7 százaléka 110 millió embert jelent. Ha ez a 110 millió ember saját országot alapítana – mondjuk a Radikalisztán Iszlám Köztársaságot – a föld tizenkettedik legnagyobb országát alkotnák, amelynek kétszer akkora lakossága van, mint Spanyolországnak, közel háromszor akkora, mint Svédországnak és több mint tizenkétszerese Izraelnek.
A széleskörű kutatás megállapította azt is, hogy a radikálisok nem szükségszerűen vallásosabbak, mint a mérsékelt muzulmánok, és nem járnak feltétlenül többet mecsetbe vagy olvassák gyakrabban a Koránt. Egyszerűen csak másként vallásosak. Ez annyit tesz, hogy teljesen átadják magukat a Korán radikalizált értelmezésének, mint ahogyan azt a Khomeini ajatollah, Szajjid Kutb és Oszama bin Laden által hirdetett teológia tanítja. Továbbá ezek a radikálisok jellemzően nem szegény, alulképzett, faragatlan emberek, akik valami dzsumbujban élnek, bár kétségtelenül vannak olyan radikálisok, akik szegény háttérből érkeznek – állapítja meg a Gallup-felmérés alapján készült tanulmány.

Olvasson tovább: