Kereső toggle

Beszélő iszony

Sebtében összehívott közel-keleti minicsúcs

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Barack Obama által sebtében összehívott közel-keleti minicsúcstól senki nem várt áttörést, és ez nem is következett be. Az előzetes várakozások „a Holt-tenger szintjénél is alacsonyabbak” – mondta egy fehér házi bennfentes, elismerve, hogy a találkozó elsősorban az amerikai elnök hazai és nemzetközi céljait, nem az izraeli, vagy akár a palesztin fél érdekeit szolgálta volna. A csúcson és utána elhangzott frázisokat – „fogytán az idő”, „a lehetőségek ablaka bezárulhat” és „több békét, kevesebb folyamatot” – Bill Clinton is elmondta tíz évvel ezelőtt.

George Mitchell, Obama közel-keleti különmegbízottja jelentése nyomán Obama a tárgyalások újrafelvételét szinte teljesíthetetlen előzetes feltételekhez kötötte. Az elnök Izraeltől elvárta volna, hogy teljes mértékben és azonnali hatállyal fagyassza be az 1967-es határokon túli izraeli városok és falvak építését, beleértve a természetes növekedést is. A palesz- tinoktól pedig, hogy szüntessék be a zsidó- és Izrael-ellenes uszítást, reformálják meg a biztonsági erőket. Továbbá azok az arab országok, amelyeknek nincs kapcsolatuk a zsidó állammal, köztük Szaúd-Arábia, tegyenek nyilvános gesztust Izrael felé, és tegyék lehetővé, hogy Izrael polgári repülőgépei átrepülhessenek az arab államok légterén. Szaúd-Arábia egyértelműen visszautasította az amerikai elnök kérését, és az összes 1967-ben elfoglalt arab terület kiürítését követelte Izraeltől. Hasonlóképpen nyilatkozott az Arab Liga főtitkára, Amr Musza is.
A New York-i hármas csúcs egyórás késéssel indult, miután Obama külön-külön is találkozott Netanjahu kormányfővel és Abbász elnökkel. Az amerikai elnök, úgy tűnt, hogy visszatáncol az előzetesen támasztott feltételtől. A két-, majd a háromoldalú csúcstalálkozón Obamának ennek ellenére nem sikerült elérnie az izraeli–palesztin tárgyalások újrafelvételének ünnepi bejelentését. A kudarc azonban még ennél is nagyobb, hiszen a három félnek még közös nyilatkozatban sem sikerült megegyeznie. Ráadásul Netanjahu és Abbász mintha nem is ugyanazon a csúcstalálkozón vett volna részt.
Benjamin Netanjahu kormányfő azzal távozott a megbeszélésről, hogy a palesztinok lemondtak az építkezések leállítására vonatkozó előzetes követelésükről. Mint elmondta: a telepek kérdése a tárgyalások legvégén, a végső státusról szóló megbeszéléseken kerül majd sorra.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke viszont bejelentette, hogy a tárgyalások csak abban az esetben indulnak újra, ha Izraeltől biztosítékokat kap: a zsidó állam maradék nélkül visszavonul az 1967. június 4-i határokra, ideértve a „megszállt Kelet-Jeruzsálemet is”. A tárgyalások legkorábban október végén folytatódhatnak.

Olvasson tovább: