hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Liberális konzervatívok

2009. 07. 25.
Egy fiatal kilátásait alapvetően az iskolai végzettsége határozza meg – derült ki az Ifjúság 2008 című, nagyszabású hazai vizsgálat eredményeiből. ­ A továbbtanulás, az életminőség alakulása pedig az apa iskolázottságán és a lakóhelyen múlik leginkább: a legfeljebb nyolc általánost végzett apák gyermekei mára gyakorlatilag kirekesztődtek a felsőoktatásból. A kilencvenes években kirobbant felsőoktatási expanzió egyértelmű haszonélvezői a felsőbb társadalmi rétegekből érkező fiatalok lettek – hangsúlyozzák a kutatók.

Kitolódott az ifjúsági szakasz a fiatalok életében, a tanulás és a munka egyidejű tevékenységekké válnak, akár élethossziglan is. Fő – nem feltétlenül egyetlen – elfoglaltságként a fiatalok 45 százaléka tanul, 39 százalékuk dolgozik, 7 százalék munkanélküli, 9 százalékuk inaktív.
Jelenleg 850 ezer fiatal él a létminimum alatt. A 15-29 éves fiatalok a munkanélküliségtől és a létbizonytalanságtól félnek a legjobban. 2004 óta köreikben 20-ról 40 százalékra nőtt azok aránya, akik a jövőtől sem várnak semmi jót. Egy korábbi MTA-kutatás szerint a fiatalok 52-55 százaléka fontolgat külföldi tanulmányokat vagy munkavállalást. Szakemberek szerint a kellő nyelvtudás, képzettség és mobilitás hiánya miatt végül csak töredékük jut ki külföldre.
A huszonévesek felének semmilyen párkapcsolata nincs. A 25-29 éves nőknek mindössze 35 százaléka él házasságban, arányuk 2000-ben 55 százalék volt. Ezt nem ellensúlyozza a házasságon kívüli együttélési formák terjedése, mivel azok bomlékonyabbak és gyerektelenebbek, mint a házasságok. A 15-29 évesek 16 százalékának van ma gyermeke, főként az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek. A túlnyomó többség szeretne gyermeket a jövőben, de nem feltétlenül házasságban. 13 százalék az, aki egyáltalán nem akar utódot.
A nemi élet kezdete átlag 17 éves korra tehető, a 15-19 évesek 57 százaléka túl van első tapasztalatán. A szexuális életet nem élők között a legnagyobb arányban azok vannak, akik még tanulnak. A fiatalok leginkább a baráti és partnerkapcsolataikkal elégedettek.
A szabadidőtöltés elsődleges helyszíne máig az otthon, közel 60 százalék a barátaival is gyakran találkozik. A kedvenc időtöltés a filmnézés, számítógépezés. A huszonéves, főként a vidéki fiatalok magányossága és tévénézős, bezárt életmódja tovább erősödött. A számítógép és az internethasználat nagyarányú elterjedtsége (85 százalék) miatt a tévézést kezdi kiszorítani az internetezés, főként a 15-19 éveseknél: körükben a napi 4 óra tévézés 3 órára csökkent. A baráti, sőt partneri kapcsolatokban is növekvő teret nyer az interneten keresztüli kommunikáció. Kávéházba, sörözőbe a fiatalok 2-3 havonta mennek, a többség kulturális programokra sem jár.
A drogfogyasztás stagnál, a dohányzás és alkoholizálás viszont nő. A kutatók szerint szinte eltűnt a társas cselekvés iránti vágy a fiatalok életéből, amit leginkább anyagi okokkal magyaráznak. Hogy miként alakul a virtuális térben felnövő tizenévesek jövője házasság, családalapítás terén, „kinőhető-e” az internet világa vagy marad a kollektív magány – mindezt még csak találgatják a szakemberek. 
Bauer Béla kutatásvezető szerint a fiatalok romló közérzetének legfőbb oka, hogy az idősebb generációk, a politikai elitet is beleértve, nem értik a fiatalok közti kommunikációt, és nem is törődnek a korosztállyal. A mai középgeneráció csak a saját érdekeit helyezi előtérbe, akár az ifjak rovására is. Így nem csoda, ha az elbizonytalanodott fiatalok elfordulnak a politikától, vagy pedig hajlanak a problémákat leegyszerűsítő, radikális ideológiák elfogadására. Az is elgondolkodtató, hogy ellentétben a szélsőséges irányzatokkal, a hagyományos baloldali értékrend mennyire nem képes érvényesülni az interneten.
A fiatalok alig fele véli úgy, hogy a mai rendszer jobb lenne az előzőnél, a Kádár-korszakot egzisztenciális szempontból tartják szerethetőbbnek.
A 15-29 évesek egyhetede szerint bizonyos helyzetben a diktatúra jobb, mint a demokrácia, további egyharmaduknak mindegy, hogy demokráciában vagy diktatúrában él-e. A rendszerszkeptikus válasz az életkorral előrehaladva erősödik, az iskolázottsággal kicsit enyhül. A 14 százaléknyi tanácstalant is figyelembe véve legfeljebb a fiatalok fele szerint
jobb a demokrácia a diktatúránál.
A politikához való viszonyulás erősen az iskolázottság függvénye. A megkérdezettek 60 százalékát nem érdekli a politika. A fiatalok körében továbbra is az átlagosnál erősebb a jobboldali ideológiai beállítottság: politikai értelemben konzervatívok, életvitelüket tekintve liberális felfogásúak. A biztos szavazónak számító egyharmad körében tavaly ősszel már 70 százalékos népszerűsége volt a Fidesznek, miközben a 18-20 évesek 12 százaléka a Jobbik híve volt.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!