Kereső toggle

Járványveszély!

Már 70 újinfluenzás esetet regisztráltak Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elhunyt az első magyar beteg az új típusú influenzában. Magyarországon már elkészültek azok a tervek, melyek alapján ősszel a lakosság felét be lehet oltani, hogy a járványt megfékezzék.  Az orvosok igyekeznek megnyugtatni a polgárokat: csak néhány ezreléknyi az esélye annak, hogy aki elkapja a kórt, annál súlyos következmények lesznek. Érdekes, ehhez képest Angliában és Franciaországban igazi pánik tapasztalható influenzafronton.

A magyar áldozat szív- és tüdőbeteg volt, és közterületen hunyt el, a helyszínt nem hozták nyilvánosságra.  A vizsgálatok során derült ki, hogy hordozta az új típusú influenzát. A Hetek értesülései szerint az egészségügyi kormányzat kommunikációjában vita is volt arról, hogy tekinthető-e a férfi a H1N1 áldozatának. Úgy tűnik, hogy a magyar lakosság veszélyérzetének a kialakítása érdekében végül a bizonytalanságot úgy szüntették meg, hogy nyilvánosságra hozták a történteket.

Falus Ferenc, az ÁNTSZ főigazgatója a Heteknek elmondta: „a keddi jelentések szerint 70 beteg van Magyarországon. Az oltóanyag október elejére lesz olyan formában, hogy tömeges oltásokra kerülhet sor. És azt szeretnénk, hogy a lakosság legalább felét be lehessen oltani, mert annyi kellene ahhoz, hogy a járvány terjedését meg lehessen fékezni.”

Az oltások kapcsán előre tervezett sorrend lesz. „Az egészségügyi dolgozókkal fogunk kezdeni, valamint a veszélyeztetettekkel, akik egészségi állapotuknál fogva veszélyeztetettek, utánuk jönnek a többiek. Heti félmillió embert szeretnénk beoltani, így nem lesz nagy jelentősége a sorrendnek” – fogalmazott Falus Ferenc, aki hozzátette: „számomra nem a gyógyszervásárlásról szólt a hír, hanem a konzervvásárlásról, amiben némi logika van. Hogyha én arra készülök, hogy esetleg egy enyhe influenzán esek át, és ezért néhány napig otthon kell maradnom, akkor legyen néhány napra otthon enni- és innivaló, és ne a szomszédtól kelljen kérnem.”

Franciaországban gőzerővel folyik a készülődés a szeptemberi „rentrée”-ra, amikor hatalmas hullámokban érkeznek vissza a nyaralók az iskolakezdés előtti napokban. Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter a héten jelentette be, hogy az iskolakezdéssel egyidejűleg valószínűleg növekedni fog a sertésinfluenzás megbetegedések száma, ezért a francia kormány egy többlépcsős válságtervet dolgozott ki arra az esetre, ha a járvány elérné a 6-os fokozatot. (Franciaországban a járvány riasztási fokozata jelen pillanatban 5A) Abban az esetben, ha a járvány eléri a 6-os fokozatot, a francia kormány elrendeli az óvodák, iskolák bezárását. Ezt azonban szeretnék elkerülni, mert az óvodák, iskolák bezárásával automatikusan szülők tömegei maradnak ki a munkából, többek között egészségügyi dolgozók is, akikre azonban szükség lenne a járvány elleni harcban. A válságterv az utazások korlátozásával számol, leállítva a légiközlekedést, és jelentős korlátozásokat vezetve be a tömegközlekedésben, a szokásosnak mintegy 30 százalékára csökkentve azt. Ha a válságterv életbe lép, ez a közösségi élet azonnali korlátozásával jár, beszüntetve minden jellegű kulturális eseményt, például koncertet, színházi és mozielőadásokat, hasonlóképpen elnapolnak minden konferenciát, vásárt és más tömegrendezvényt.

Franciaország eddig 94 millió dózis vakcinát rendelt meg a GSK, Sanofi és Novartis nevű cégektől, mintegy egymilliárd euró értékben. Ez a lakosság több mint 70 százalékának az immunizálására alkalmas, az oltást ugyanis egy háromhetes intervallumon belül kétszer kell beadni. A hatalmas készülődés láttán vannak, akik úgy gondolják, hogy ez eltúlzott mértékű. Bernard Debré professzor – egyben a kormányzó párt (UMP) egyik párizsi képviselője – a Journal du Dimanche című lapnak nyilatkozva kijelentette: annak ellenére, hogy a sertésinfluenza fertőzőképessége meghaladja az átlagos influenzáét, mégis inkább csak egy „influenzácska”. Debré szerint a kormány által bejelentett lépések valójában politikai célt szolgálnak, a kormány ugyanis azt üzeni a társadalomnak, hogy „aludjatok nyugodtan, mi majd vigyázunk rátok”.

Az Egyesült Királyságban a közvélemény növekvő aggodalommal figyeli az eseményeket, ugyanis csak az elmúlt héten mintegy száz-ezren betegedtek meg sertésinfluenzától. A briteket az a tény is aggodalommal tölti el, hogy a vírus több áldozatot követelt – több mint harminc életet – a szigetországban, mint a kontinensen. Bár a felsőház kritizálta a kormány által tett lépéseket, Nagy-Britannia már a járvány kezdetén felkészült egy nagy influenzajárványra. A madárinfluenzától való félelem miatt – amelynek halálozási aránya 60-65 százalékos – az ország az elmúlt években több mint 60 millió adag Tamiflut halmozott fel, amely gyakorlatilag az egész ország számára elegendő. A brit egészségügyi rendszer (NHS) az elmúlt héten indította útjára azt a telefonos hotline rendszert, amelyen keresztül azok, akik úgy érzik, hogy elkapták a sertésinfluenzát, kitölthetnek egy kérdőívet, és ha valóban erősen valószínűsíthető, hogy a sertésinfluenzában betegedtek meg, akkor anélkül juthatnak gyógyszerhez, hogy elmennének a helyi rendelőbe. A szigetországi influenza-megelőzés egyik alapeleme ugyanis, hogy a betegek anélkül jussanak gyógyszerhez, hogy elmennének egy kórházba vagy egy rendelőbe, nehogy másokat is megfertőzzenek. Az influenza hotline-t az elindulást követően több mint 9 milliónyian hívták egyetlen óra alatt.

Az Egyesült Királyságban az elmúlt ötven év legnagyobb oltási hadjáratára készülnek, amelynek során gyakorlatilag a teljes lakosságot be akarják oltani a vakcinával, amelyet a kormány a GSK és a Baxter Healthcare cégektől rendelt meg. A hatóságok a tömegméretű oltással azt akarják elkerülni, hogy a vírus egy második, egyben erősebb hulláma felkészületlenül érje a lakosságot.

Az influenzavírus a tengerentúlon is tovább fertőzött, mi több, július elején Kanadából olyan jelentések érkeztek, miszerint a hatóságok egy újfajta influenzavírust azonosítottak. Az új törzs a humán és a sertésinfluenza keveredéséből jött létre, és két farmert betegített meg Nyugat-Kanadában. Szerencsére az új vírus nem okozott súlyos tüneteket a férfiaknál, a Kanadai Közegészségügyi Intézet szerint az eset nem is köthető a H1N1 járványhoz. „Az előzetes tesztek alapján alacsony a fertőzés kockázata, és azok a kanadaiak, akiket beoltottak a rendes, szezonális influenza ellen, valamenynyi immunitással rendelkeznek az újjal szemben is”, nyilatkozta az egészségügyi miniszter, Leona Aglukkaq.

Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) tájékoztatása szerint az országban 43ezer 711 fertőzést jelentettek eddig, és ebből 302 végződött halállal. „Ez csak a jéghegy csúcsa, úgy hisszük, hogy már régen egymillió felett jár az esetek száma csak az Egyesült Államokban”, nyilatkozta Anne Schuchat,  a CDC munkatársa.

Időközben a Közel-Keletről is nyugtalanító hírek érkeztek. Izraelben hétfőn egy 35 éves férfi vesztette életét a H1N1 vírus következtében. Az Egészségügyi Minisztérium beszámolója szerint a férfi más egészségügyi problémákkal is küzdött. „Ez az első eset, hogy Izraelben meghal valaki, akiről köztudott, hogy vírushordozó”, nyilatkozta a minisztérium szóvivője. Az országban eddig több mint ezer fertőzésről tudnak.

Szaúd-Arábiában, ahová több ezer muzulmán zarándokot várnak még ez évben, szintén bejelentették, hogy halálos áldozatot követelt a vírus. Egy harmincéves férfi vesztette életét, akit egy magánkórházban ápoltak. A megbetegedések száma meghaladja a háromszázat az országban, és egyre nagyobb a félelem, hogy mindez kihatással lesz a szeptemberben és novemberben megrendezésre kerülő zarándoklatokra.

A szaúdi hatóságok első lépésként megtiltották a 65 év felettiek és a 12 év alattiak, valamint a krónikus betegek részvételét. Tavaly három millióan jártak Mekkában, idén jóval kevesebb hívőre számíthatnak. Tunézia már bejelentette, hogy az országból felfüggesztik a zarándoklatok indítását, és Egyiptom is hasonló lépéseket fontolgat, miután egy Mekkából hazatért nő szintén az influenzafertőzés miatt halt meg.


 

A vírus

A sertésinfluenzát a H1N1 nevű influenzatörzs okozza, ahol a H a vírus burkán található hemagglutinin, az N pedig a neuraminidáz nevű fehérjére utal. Ennek a két fehérjének a típusa határozza meg, hogy milyen típusú influenzáról van szó. A rettegett madárinfluenza, amelynek halálozási aránya igen magas, de nem terjed emberről emberre, a H5N1 jelet viseli. A H2N2 jelű vírus okozta az 1957-es influenza világjárványt, amelynek során mintegy kétmillióan vesztették életüket, a H3N2 jelű pedig az 1968-as világjárványt, amelybe több mint egy millió ember halt bele, többnyire idősek. A H1N1 jelű vírustörzs „érdekessége”, hogy ennek a törzsnek egy altípusa okozta az 1918-as spanyolnáthajárványt, amelynek következtében világszerte több mint ötvenmillióan haltak meg.

Ettől a különleges típustól eltekintve a H1N1 eddig közönséges szezonális influenzaként viselkedett, az újdonságot a vírus genetikai anyagának „frissülése” okozta. A sertésinfluenza-vírus egyszerre tartalmazza

a madár-, sertés- és emberi influenza genetikai anyagát. A sertések esetében ugyanis előfordulhat, hogy szervezetükben egyszerre van jelen például madár- és emberi influenza. Ha erre sor kerül, a két influenzatörzs genetikai alapanyaga keveredik, és egy új tulajdonságokkal rendelkező törzs jön létre. A sertésekben létrejött kevert genetikai anyagú vírus végül embereket is megfertőzött, és így indult el az új járvány, amely június végére a fertőzöttek száma miatt megkapta a világjárvány besorolást.

Az új vírus nagyon sok gyermeket fertőzött meg, de ennek az oka elsősorban az iskolai közösségek sebezhetőségében keresendő. Ezzel szemben kevesebb idősebb ember kapta el, ami annak köszönhető, hogy az idősek valamelyik korábbi járvány során  immunitást szereztek a vírussal szemben. A sertésinfluenzával szemben két antivirális gyógyszer alkalmazható sikerrel, a Tamiflu, illetve a Relenza. Mindkét gyógyszert korai fázisban kell alkalmazni, aminek eredményeként nem alakulnak ki súlyosabb szövődmények, illetve csökken a fertőzés esélye. A vírus ellen rohamtempóban készül az oltóanyag is, amely legkorábban ősszel lesz alkalmazható.

 

A spanyolnátha feltámasztása

1918-ban a H1N1 influenzavírus több mint ötvenmillió ember halálát okozta világszerte. A vírus halálos képessége élénken foglalkoztatta a kutatókat, akik az elmúlt néhány évtizedben kísérletet tettek ennek a titoknak a megfejtésére. Az első komoly kísérlet Johan Hultin orvostanhallgató nevéhez fűződik, aki úgy gondolta, hogy a titok megfejtéséhez szüksége van magára a vírusra. Hultin Alaszkába utazott, ahol egy tömegsírból exhumálás után mintákat tudott venni az elhunytak tüdejéből. Visszatérve a laboratóriumba, a mintákat kísérleti állatokba fecskendezte, arra számítva, hogy ha a vírus még él, akkor a kísérleti állatok elpusztulnak. Erre azonban nem került sor, Hultin pedig otthagyta a kutatói pályát és patológus lett.

Több mint negyven évvel később Jeffery Taubenberger, az amerikai hadsereg rockwelli Patológiai Intézetének kutatója azt tűzte ki célul, hogy megfejti a vírus genetikai kódját.  A Patológiai Intézetnek számos mintája maradt a spanyolnátha idejéből, ezek segítségével kezdte összerakni kis darabkákból a vírus DNS-ét. Mielőtt azonban megfejtette volna a teljes genetikai kódot, elfogytak a szövetminták. Ekkor lépett Hultin újra a virológia területére, felajánlva a segítségét Taubenbergernek. Hultin a Science nevű tudományos magazinban olvastott Taubenberger első sikereiről, és felajánlotta, hogy újra Alaszkába utazik, és újra feltárja a tömegsírt.

Hultin sikerrel járt, az általa szerzett tüdőmintákban Taubenberger megtalálta a hiányzó DNS-darabokat, és sikerült összeraknia a vírus genomját; ez azonban nem sokat árult el arról, hogy az 1918-as H1N1 miért volt ennyire virulens. A genetikai kód első ránézésre nem sokban különbözött egy átlagos szezonális influenza vírusáétól. Ekkor merült fel az ötlet, hogy a működő vírus többet árulna el a fertőzési mechanizmusról. A genetikai kód ismeretében a vírus legyártása (elméletben) már egyszerű folyamat. Mivel ebben az esetben a történelem egyik legveszélyesebb vírusáról volt szó, a vírus feltámasztására csak szigorú biztonsági óvintézkedések mellett kerülhetett sor, az amerikai Járványügyi Központ (CDC) laboratóriumában. Az újraélesztett víruson elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzőképessége a vírus burkán található hemagglutinin fehérjének köszönhető. Ha az 1918-as vírus eredeti hemagglutinin génjét egy egyszerű szezonális influenza génjére cserélték ki, a fertőzőképesség az ezredrészére csökkent.

Olvasson tovább: