Kereső toggle

Leszavazták a Hezbollahot

Kiszabadul-e Libanon a szíriai fogságból?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A libanoni kormánykoalíció a júniusi választásokon megőrizte parlamenti többségét. Ha vereséget szenvedett volna, a Hezbollah-csoport akár Irán uralma alá is hajthatta volna az egykor keresztények kormányozta területet. Ez teljessé tette volna a síita félholdat, és a Hezbollah és Izrael között tovább feszítette volna a húrt.

A Hezbollah célja az, hogy megváltoztassa Libanon választási-politikai rendszerét, és iszlám államot vezessen be az országban. Ám a szavazásra jogosultak több mint ötvenkét százaléka úgy döntött, hogy a Szaad Hariri irányította szunnita csoport alakíthat kormányt. Fuad Siniora kormányfő „kivételes napnak" minősítette ezt a libanoni demokrácia számára.

A tét nagy volt. A Hezbollah április 3-án nyilvánosságra hozott politikai platformjában kilátásba helyezte: győzelme esetén hatályon kívül helyezi az 1943-ban kialkudott Nemzeti Paktumot. Libanonban ez a megállapodás a százhuszonnyolc tagú parlamentben a képviselői helyeket fele-fele arányban osztotta meg a síita-szunnita muszlimok és a keresztények között.

A Hezbollah - a palesztin szunnita Hamaszhoz hasonlóan - nem egy nyugati értelemben vett demokratikus párt, hanem egyben vallási irányzat és fegyveres testület is. Így ebben a vonatkozásban sem a palesztin, sem a libanoni választások nem „demokratikusak". 2008. május 7-én a Hezbollah fegyveresei hatalmukba kerítették Bejrútot, amikor a törvényes libanoni kormány fel akarta számolni a Hezbollah önálló kommunikációs rendszerét. Csak akkor vonta vissza egységeit a bejrúti utcáról, amikor júliustól minden kormányzati döntéssel szemben vétójogot zsarolt ki a libanoni kormánytól. A Hezbollah nem a libanoni állam integráns része: állam az államban. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hozta létre, látja el fegyverekkel és pénzeli. A Hezbollah Irán kinyújtott karja a „cédrusok országában".

A Szaad Hariri vezette szunnita többségű, de drúz és keresztény csoportokat is magába foglaló győztes koalíció a Hezbollah kizárásával szeretne kormányt alakítani. Ellenzi, hogy a Hezbollah megtartsa fegyvereit, fegyvereseit beleolvasztaná a libanoni nemzeti hadseregbe. Fel szeretné számolni a Hezbollah „független államát" és lazítana a Szíriával fennálló kapcsolatokon. Damaszkusz harmincévi megszállás után 2005-ben a Rafik Hariri gyilkosságot követően vonta ki egységeit, és a történelem során először diplomáciai kapcsolatot létesített Bejrúttal. Mégis,  mind a mai napig beavatkozik az ország belügyeibe és fegyverekkel látja el a Hezbollahot. Az ENSZ Nemzetközi Bíróság, amely a volt miniszterelnök, Rafik Hariri meggyilkolása ügyében tart vizsgálatot, a hírek szerint Hasszan Naszrallah egyik emberét és a Hezbollahot tartja felelősnek. A Hezbollah Szudánon és Egyiptomon át fegyvereket csempész a Gázai övezetbe,  Izraellel szemben agresszív hódító politikát folytat. Fekete-Afrikában gyémánttal és kábítószerrel kereskedik, Egyiptomban pedig Hezbollah-terrorsejteket lepleztek le, amelyek alapvető célja Mubarak rezsimjének megdöntése volt.

A nyugatbarát szunnita-drúz-keresztény koalíció hetven képviselői helyet szerzett, míg a Hezbollah és szövetségesei csak ötvennyolc mandátumhoz jutottak. A Hezbollah megtartotta az előző ciklusban szerzett tizenegy képviselői helyét. Michel Szulejmán elnök mégis úgy vélekedik, hogy egy nemzeti egységkormány jobban megfelelne Libanon érdekeinek. Az elmúlt négy évben azonban ez a felállás komoly politikai válságokat eredményezett és zsákutcába vezetett. A Hezbollah vétójogot kapott a Saniora-kabinetben, miután a polgárháború (1975 - 1990) óta a legsúlyosabb utcai zavargásokat provokálta ki Bejrútban. A nyugatbarát koalíció a választási kampányban ígéretet tett, hogy ennek a helyzetnek véget vet, ha megnyeri a választásokat. Ez most megtörtént. Ám, ha nemzeti egységkormány alakul, a győztes koalíció aligha viheti véghez választási ígéreteit.

Olvasson tovább: