Kereső toggle

Válságcsúcs

Gordon Brown: Új világrend születhet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Példátlan tömegtüntetések és brutális erőszak az utcán, botrányos veszekedések a tárgyalóteremben – a brit lapok egy része ettől tart a lapzártánk után kezdődő londoni G20-as csúcson. A találkozó külön érdekessége, hogy először utazik Európába elnökként Barack Obama. „A pokolba vezető út” – ezt mondta az EU soros elnöke Obama ezermilliárd dolláros gazdasági mentőprogramjáról. Nicolas Sarkozy pedig megüzente: kivonul a londoni csúcsról, ha nem fogadják el a pénzpiac szigorúbb szabályozására vonatkozó francia javaslatot. Sarkozy ugyanis „az angolszászokat” vádolja a jelenlegi válságért. Közben megbukott az EU-elnökséget adó cseh kormány. Gordon Brown azonban abban bízik, hogy a válságból egy „új világrend” születik.

A békés tüntetők „forradalmat", „0 százalékos kamatot" és „szabad Palesztinát" követeltek a csúcs előestéjén Londonban, a demonstrálók egy része azonban nem elégedett meg ezzel, hanem megtámadták a Royal Bank of Scotland egyik fiókját és a brit jegybank épületét.

Miközben a televíziók az utcai erőszak képeit mutatták, Barack Obama megérkezése után azonnal igyekezett erőteljesen kisebbíteni a Húszak (G20) közötti ellentétek jelentőségét. Obama, aki részt vesz a 19 legnagyobb fejlett és fejlődő ország, valamint az EU képviselőiből álló G20-csoport csúcstalálkozóján, azt mondta: az ellentétekről szóló sajtóhírek „hatalmas mértékben eltúlzottak". Az amerikai elnök kijelentette: a csúcstalálkozó minden részvevője - eltérő mértékben ugyan - belekezdett már állami gazdaságélénkítő programokba. Obama elismerte, hogy szükség van nemzetközi szabályozásra is, és kijelentette: „minden válság véget ér egyszer", így a mostani is. Az amerikai elnök szerint a helyzet azért biztatóbb az 1930-as évek nagy depressziójánál, mert a kormányok és a jegybankok tanultak az akkor történtekből.

A vendéglátó Gordon Brown brit miniszterelnök szerint „új világrendre" van szükség, mivel a jelenlegi „világméretű probléma világszintű megoldást kíván", éspedig hosszú távra, hasonló válságok ismétlődését is megelőzendő. Brown erről korábban azt mondta, hogy „a 21. század első évtizedeiről az utókor azt mondja majd, hogy a világgazdaság nagy átalakításából... egy új világrend született meg". Brown azt várja, hogy elkezdődik egy „igazán globális társadalom" kialakulása.

Új korszakot szeretne Kína is. Az ázsiai ország jegybankelnöke a G20-as csúcs előtt azt mondta, hogy szükség lenne egy új világvalutára, hogy a dollár helyett abban lehessen őrizni a pénztartalékokat.

Néhány nappal a csúcs előtt Mirek Topolánek az Európai Tanács soros elnökeként Strasbourgban az Európai Parlament előtt mondott beszédében élesen kritizálta Barack Obama amerikai elnök válságkezelő programját. Topolánek szerint az Egyesült Államok ugyanazt a hibát követi el, mint a harmincas években, amikor az átfogó gazdaságösztönzés címén a protekcionizmus eszközeihez nyúl, hibás eszközöket alkalmaz, mint például a „vásárolj amerikai terméket!" szlogen, sőt a jelenlegi válságkezelése is hosszú távon „pokolba vezető út". „Le kell porolni a rég nem használt történelemkönyveket. Az erre a politikára adott határozott »nem« válasz az Európai Tanács tavaszi ülésén a legnagyobb siker"- vélekedett a cseh politikus. Az Európai Parlamentben többen vitába szálltak Topolánekkel, és kritizálták őt, amiért eddig szinte semmilyen lépést nem kezdeményezett az egész unióban egyre terjedő, első számú közellenség, a munkanélküliség megfékezésére.

Topolánek helyettese utóbb a sajtónak azt állította, hogy nem hangzott el a pokol szó, csak félrefordítás történt, a parlament honlapján azonban megtalálható a cseh nyelvű beszéd, ahol bizony szerepel az ominózus mondat. Topolánek zavarát az is okozhatta, hogy kormánya éppen az előző napon bukott meg Prágában.

Topolánek nem várta meg, hogy személyesen kelljen magyarázkodnia az április 5-én Prágába látogató Barack Obamának. A The Times-ban írt cikkében elmagyarázza, hogy ami az egyik ország számára orvosság, az más országok számára méreg is lehet, és ő csupán a harmincas évek protekcionista gazdaságpolitikáját ítélte el félreérthető mondatával, semmiképpen nem a jelenlegi amerikai kormányzatot. Csehország mindig is jó kapcsolatokat ápolt Amerikával, állapította meg a cseh politikus, és reményét fejezte ki, hogy Londonban megszületik egy közös amerikai-európai fellépés a válságkezelésre.

A cseh kormányválság miatt Angela Merkel kancellár attól tart, hogy az általa tető alá hozott lisszaboni szerződés prágai ratifikálása ezek után még inkább elhúzódik. Ez egyben azt is jelentené, hogy leáll az EU bővítése, mivel a németek és a franciák leszögezték, hogy a további bővítés feltétele a lisszaboni szerződés, ami centralizálná az uniót, és növelné az EU politikai szerepét. A cseh kormányválság miatt megnőtt az esélye annak, hogy a cseh parlament elutasítja a lisszaboni szerződést, miközben az írek az előzetes várakozás szerint másodszor már megszavaznák azt a referendumon. Egy esetleges cseh elutasítás után szinte biztos, hogy újra kell szövegezni az egyezményt, ami hosszú hónapokkal is elodázhatja az EU átalakítását, köztük az új állandó elnöki poszt létrehozását.

A legfejlettebb EU-tagállamokat tömörítő eurózóna sincs jelenleg abban a helyzetben, hogy nagyobb arányban segítsen a keleti országokon. Az eurózóna ipari termelése a mélypontra zuhant az év elején, a munkanélküliség pedig egyre nőtt, és a cseh elnökség ezekkel nem sokat tudott kezdeni. Bár az Európai Tanács a cseh elnökség alatt elfogadott egy 400 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot (ez az uniós össz-GDP 3,3 százaléka), sokak szerint ez önmagában nem elég. A Húszaktól várják a kialakult helyzet stabilizálását, amely az Egyesült Államok és az unió összefogása nélkül megoldhatatlannak tűnik. A csehek pedig abban bízhatnak, hogy a londoni G20 és a prágai Obama-látogatás sikere helyrebillenti megtépázott renoméjukat.

Olvasson tovább: