„Ha a közeljövőben nem történnek komolyabb intézkedések a nincstelenek érdekében, akkor a szegénység és a kirekesztettség terjedése és mélyülése még inkább folytatódni fog" - erősítette meg kérdésünkre Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat (MSZH) vezetője. Hozzátette: ez nem lenne szükségszerű, de sajnos hiányzik az összehangolt kormányzati válságkezelési terv, az elszegényedés megállítása máig nem jelenik meg vezérelvként.
Mindenekelőtt a súlyos forráshiány és a gyengülő kormányzati elkötelezettség az oka annak, hogy a 2007-ben összpárti támogatással elindított gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia megvalósítása veszélybe került - többek között erre a megállapításra jutottak az MSZH legújabb, „Vágóképek - rögzítve 2008" című jelentésének szerzői. Megállapítják: míg 2005 óta mintegy tizenhárom százalékra csökkent a teljes népességen belül a szegények aránya, addig a gyermekes családokon belüli szegények aránya megnőtt: 2007-ben már minden ötödik család a szegénységi küszöb alatt élt, s egyharmaduk roma származású. A legkilátástalanabb helyzetben az egyszülős és a három vagy több gyermeket nevelő családok vannak.
„Részesülünk családi pótlékban. Ez kilencvenöt ezer forint. Ebből húszezer a rezsiköltségekbe segít be. A többi a gyerekek ruháztatására, tisztán tartására megy el. De sajnos ebből a pénzből már nem jut a felsős unokáim ebédjére, így ők nem kapnak az iskolában ebédet." (Hat unokáját nevelő nagymama, Dél-Dunántúl)
2009. 03. 27. (XIII/13)
