Kereső toggle

Erős forint, gyenge dollár

Miért drága a magyar fizetőeszköz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami
súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a
bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter
Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a
forint.

Emberemlékezet óta nem volt olyan erős a forint, mint a mostani hetekben,
hiszen egy euróért alig 235 magyar forintot kell fizetni. Ez nagyon jó fejlemény
azoknak, akik külföldre utaznak, vagy akiknek devizahitelük van, hiszen a
tavalyi 250-260 forintos árfolyamhoz képest legalább 10 százalékkal többet ér a
pénzük, vagy kevesebbet kell törlesztőrészletre fizetniük, de ha 280 forintos
árhoz mérjük, akkor már 20 százalékos szintnél tartunk. Az erős forint ellenben
kedvezőtlen azoknak, akik árut termelnek, hiszen olcsóbban tudják eladni a
terméküket, miközben a költségeik nem csökkentek.

Egy másik különleges fejlemény, hogy a dollár árfolyama is meredeken zuhan. A
zöldhasúért ma csupán 150 forintot kell fizetni, ami rendkívül alacsony árat
jelent.

Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a
Heteknek kifejtette, hogy regionális szinten erősödtek a kelet-európai
fizetőeszközök, így például a cseh és a szlovák korona is nagyon erős, tehát az
elmúlt időszakban nem is a forint számít a legerősebbnek.

Az erősödés másik oka a magas magyar kamatszint – másokhoz képest. A magyar
jegybanki kamat 8,5 százalék, míg a cseheknél 3,75 százalék. Ilyen kamatszint
mellett – bárki bármit gondol az ország gazdasági állapotáról és kilátásairól –
nem rossz idehozni a pénzt, hiszen az állampapírhozamok is magasak (jelenleg 9
százalék). „Gondoljon bele egy nemzetközi befektető helyzetébe! Németországban
még magasnak számít az állampapírok hozama, de ott is »csak« 4,5 százalék,
nálunk ugyanezért kap 9 százalékot egy évre. Mekkora nyomást jelent ez a
forintra? Nincs könnyű helyzetben a Nemzeti Bank” – magyarázta Bod Péter Ákos. A
szakember szerint már túl erős a forint, úgy van ezzel, mint a meleggel: jó,
hogy itt a nyár, de 32 fok felett már sok a meleg.

A dollár zuhanásáról szólva az egykori jegybankelnök megjegyezte: mindenki azt
mondta, hogy ez ilyen mélyre nem mehet, és mégis tovább esett. Szerinte
egyébként az Egyesült Államok vezetői nem nagyon bánják ezt, mert a gyenge
dollár fékezi az olajszámlájukat, és kedvező az exportjukra nézve. Hiába
gyengült a dollár, mégsem ártott meg az amerikai gazdaságnak.

„Nekik ez nem baj, nekünk annál inkább – folytatta Bod Péter Ákos –, ugyanis ha
kétszer olyan erős volna a dollár árfolyama, akkor belehalnánk ebbe az árba,
hiszen a kőolaj árát dollárban számítják.”

A Corvinus Egyetem tanára leginkább attól tart, hogy „egy tartós stagnálásközeli
állapotba kerül a világ gazdasága, ami súlyos válságot jelent, de nem olyan
típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis azt
remélem”.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a
világgazdasági folyamatok egyik fontos tényezője, hogy az olaj fedezeti termék
lett azok számára, akik dollárban tartották a pénzüket, és amikor gyengül a
dollár, akkor aki teheti, olajat vesz. Most a dollár gyengülése egyébként
visszafogja az olajár-emelkedést, körülbelül 30 százalékkal.

A forint árfolyamáról szólva Barcza elmondta: bár nem elégedett a mostani
árfolyammal, mert túl erősnek tartja a forintot, de ez az árfolyam alkalmas
lehet arra, hogy hosszú távon csökkenjen Magyarországon az infláció.

Barcza szerint a jegybank legfőbb célja az infláció leszorítása lenne. Nálunk
azonban „puha a jegybank”, és rendszeresen eltér ettől a hosszú távú céltól,
akár a politika, akár a közvélemény nyomására.

„Most, hogy nemrég eltörölték az árfolyamsávot, már nagyobb a mozgástere a
jegybanknak, tud végre a kamattal és az inflációval foglalkozni” – vélekedett az
elemző, aki hangsúlyozta, hogy a környező országok (csehek, lengyelek,
szlovákok) már túl vannak ezen a perióduson.

„A sajtó azt hangsúlyozza, hogy milyen kemény a jegybank, holott az objektív
mutató az, hogy mekkora volt az infláció átlagos szintje az elmúlt öt évben.
Nálunk ez az érték magasabb volt, mint a környező országokban, tehát a jegybank
gyenge kezű, azaz puha volt” – vélekedett Barcza György.

A vezető elemző 235 forint körüli euróárfolyamot vár az év hátralevő részére,
ami hosszú távon rossz az exportőröknek, de jó az importőröknek. Igaz, a magas
infláció viszont hosszú távon mindenkinek rossz lenne – az importőrnek, az
exportőrnek, de még a lakosságnak is. Így érthető az MNB erőfeszítése.

Élbolyban az áremelésben

Az inflációt meghaladó módon emelkedtek az élelmiszerek árai. Az infláció 7
százalékos az egy évvel korábbi időszakhoz képest; májusban is csak 1,1
százalékkal növekedtek az árak.

A KSH jelentése szerint a legnagyobb mértékben, 2,2 százalékkal a háztartási
energia árai emelkedtek. Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,9 százalékkal
nőttek. Az elemzők 6,6 százalékos inflációt vártak májusra. Az év első öt
hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,9 százalékkal nőttek az előző év azonos
időszakához képest. Májusban az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,9 százalék volt
éves, és 0,5 százalék havi összehasonlításban.

A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi árindex májusban 1,3 százalék, a
12 havi mutató 7,7 százalék volt. A fogyasztói árak az idén áprilisban 0,3
százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal
haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly májusban a fogyasztói árak 0,8
százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,5 százalékkal
haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1
százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 69,2 százalékkal drágult az
étolaj; 45,8 százalékkal a liszt; 23,9 százalékkal a száraztészta; 22,8
százalékkal a tej; 22,1 százalékkal a sajt; 19,8 százalékkal a tojás; 18,8
százalékkal a kenyér; valamint 18,6 százalékkal a baromfihús. A háztartási
energiaátlagot meghaladó 11,3 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára
17,5 százalékkal nőtt.

Átlag alatt, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek árai, ezen belül a
jármű-üzemanyagok ára 16,1 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru ára 1,8
százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk 5,4 százalékos és a
szolgáltatások 5 százalékos árnövekedése az átlagosnál szintén alacsonyabb volt.
Ez utóbbin belül a szemétszállítás díja 11,6; a csatornadíj 10,8; a vízdíj 10,2;
a távközlés 0,5 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek esetében kismértékű,
0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkekért
átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2007 májusában.

Olvasson tovább: