Kereső toggle

Interjú Juraj Migas budapesti nagykövettel

Szlovákia történelmet ír

Európa egyik leggyorsabb gazdasága

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szlovákia történelmének legsikeresebb korszakát éli – mondta a Heteknek
Juraj Migas, Szlovákia budapesti nagykövete. Gazdasági növekedésük két
számjegyű, a reálbérek folyamatosan emelkednek, jövőre valószínűleg bevezetik az
eurót.



Fotó: Somorjai László

Szlovákiában tavaly több mint 10 százalékkal nőtt a GDP, sőt az utolsó
negyedévben 14 százalék feletti mértékben, miközben a magyar adat 1,2 százalék
volt. Hogyan csinálták?

– Szlovákiában sikerült kialakítani egy stabil gazdasági, jogi és állami
környezetet. Az adók csökkentése, az adózási rendszer leegyszerűsítése
nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákia kedvező hely lett a befektetők
számára: ebből adódik a gazdasági mutatók folyamatos javulása és az
életszínvonal emelkedése.

Emellett Szlovákia nyugati mércével mérve olcsó és viszonylag magasan képzett
munkaerővel rendelkezik, hiszen a rendszerváltás előtt is létezett gépipar.
Igaz, hogy 1989 után a gépiparunk termelése csökkent, a munkaerő viszont
megmaradt.

A nyolcvanas évek végén Szlovákia még nem volt vonzó a befektetők számára,
tavaly viszont több mint 40 milliárd korona értékű befektetés érkezett, ami
1,2-1,3 milliárd euró. Kik a fő befektetőik?

– A GDP egynegyedét az autóipar adja. Három autógyár működik az országban: a
Volkswagen Pozsonyban, a KIA Zsolnán és a Peugeot–Citroën Nagyszombaton. Az
autóipar az elkövetkezendő években körülbelül negyvenezer új munkahelyet hozhat
létre, és most úgy tűnik, az egy főre jutó autógyártás tekintetében idén
Szlovákia lesz az első Európában. Ugyanakkor erősödik az elektrotechnikai ipar
is.

Vannak persze más befektetők is, például az US Steel, a Samsung és a Sony.
Magyarország az ötödik helyen áll a nálunk beruházó országok sorában: a Mol, az
OTP, a Trigránit szép eredményekkel ágyazódtak be a piacba. Becslések szerint a
Szlovákiában bejegyzett magyar érdekeltségű vállalkozások száma körülbelül
6-7000.

Mennyire véli tartósnak a kulcsfontosságú autógyárak megtelepedését? Nem
tartanak attól, hogy ha a szlováknál is olcsóbb munkaerőt találnak, szépen
odébbállnak?

– A Volkswagen már tizenhét éve működik nálunk – vagyis nem új befektetés –,
és folyamatosan fejlesztik, ami azt jelenti, hogy elégedettek a gazdasági-jogi
környezettel. A Peugeot-Citroën gyár anyagilag támogatja a város
szakközépiskoláit, hogy biztosítva legyen a megfelelő munkaerő-utánpótlás. Ez is
arra utal, hogy nem két-három évre akar befektetni, hanem hosszabb távon
gondolkodik.

Magyarországon évek óta vitatkoznak arról, hogy milyen eredményt hozhat az
adómérséklés. Az egyik érv szerint ez nem járható út, mert ha kisebb a kulcs,
kevesebb lesz a bevétel. A másik érv szerint a könnyebb terhelés sok
vállalkozót, céget bevonz a legális gazdaságba, így többen fognak kevesebb adót
fizetni, ami összességében növeli az állam bevételeit.

– Nálunk az előző kormány 2004-ben vezette be az egykulcsos, 19 százalékos
jövedelemadót. Természetesen itt is voltak kérdések, hogy mi lesz a kieső
bevételekkel. De hamar kiderült, hogy az állami bevételek növekedtek, mert az
egyszerűbb rendszerben szívesebben adóznak az emberek, és jobban is járnak.

De Szlovákiában nem csak az adócsökkentés jelent vonzerőt: a cégalapítás sem
hosszú, bürokratikus folyamat, ami elrettentené a vállalkozókat, és például az
autóbehozatal is egyszerűbb, viszonylag alacsony regisztrációs adóval.

Önöknél hogyan zajlottak az úgynevezett reformok?

– Véleményem szerint az a jó reform, amely egyszerre képes figyelembe venni
az állam, a gazdasági szereplők, illetve a lakosság érdekeit. A reformok egy
része gyorsabban zajlott, más része továbbra is folyamatban van, de fontos, hogy
a lakossággal sikerült megértetni, mi miért történik. Ezzel együtt például a
költségvetési deficit csökkentéséhez négy-öt évre volt szükség, ennyi ideig
tehát el kellett tűrni az ehhez szükséges megszorító intézkedéseket. Ez nem volt
könnyű, hiszen minden szlovák állampolgárt érintett, mert csökkentek a kiadások
a szociális és a közigazgatási szférában is.



A két ország gazdasági fejlettségének összahasonlítása

Mekkora és milyen volt a lakosság ellenállása?

– Voltak kisebb sztrájkok, de ezek alapvetően nem tántorították el a
kormányt a szándékától. A reformoknak előbb-utóbb tükröződniük kell az
életszínvonal javulásában is. Szlovákiában ez nem azonnal következett be, de ma
már látszik, hogy megérte a kitartás: az átlagkereset elérte a 20 ezer koronát –
mintegy 150 ezer forint –, noha néhány évvel ezelőtt még csak 15 ezer korona
volt. Ráadásul ez nem állami túlköltekezésből valósult meg, így nem fulladt le a
gazdaság motorja, sőt, ahogy már beszéltünk róla, Európában a leggyorsabbak
között növekszik.

A munkanélküliség viszont eléggé magas Önöknél.

– Valóban, a munkanélküliséggel folyamatos nehézségeink voltak. Mára
sikerült 10 százalék alá szorítani, de ez az adat még mindig az egyik legnagyobb
az unióban. Ugyanakkor a befektetések növekedésével párhuzamosan egyre jobban
növekszik a foglalkoztatottak száma.

Egy felmérés szerint a magyarok állítólag a második legkevésbé mobil
munkavállalók, az első helyen Málta áll. Milyenek a szlovákok?

– Ezt a felmérést nem ismerem, de több ezer szlovák állampolgár dolgozik
Magyarországon, főleg Győr, Komárom, Esztergom környékén, ami számomra azt
mutatja, a munkakedvvel nincs probléma.

Magyarországon az ellenzék már előre kijelentette, hogy ha 2010-ben hatalomra
kerül, egy sor reformintézkedést visszavon – például az egészségbiztosítás
átalakítására vonatkozó törvényt is. Önöknél mennyire volt folyamatos a reform
kormányváltás után?

– Abban politikai konszenzus van, hogy jövő januártól szeretnénk bevezetni
az eurót. Ehhez az kell, hogy teljesítsük a maastrichti kritériumokat, éppen
ezért akárki is van hatalmon, igazából nem túl nagy a mozgástere, nem nagyon van
lehetősége a népszerűség-növelő osztogatásra. Úgy is mondhatjuk, kőkeményen
igazodnunk kell a felállított elvárásokhoz.

Forrás: MTI, NOL. Grafika: Hetek

Beszélgessünk

Figyelemmel kísérjük a magyar médiát, és igyekezünk mindent megtenni a
jószomszédi szlovák–magyar kapcsolatokért. Szinte minden interjúban meghívom a
magyarokat, jöjjenek, nézzék meg Szlovákiát, ezt a gyönyörű országot. Amikor
pedig Szlovákiában készítenek velem interjút, azt mondom: menjetek
Magyarországra, gyönyörű ország, biztosan jól fogjátok érezni magatokat, ahogy
én is jól érzem magam. Ha találkozunk, beszélgessünk, így sok félreértést
kiküszöbölhetünk. És közben iszunk egy finom magyar bort vagy egy jó szlovák
sört.

Olvasson tovább: