A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
Makki Marie-Rose
„Néhány évvel ezelőtt, egy fogadáson találkoztam a japán császárnéval, aki
azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos
benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint ők” – írja Békés Pál író az üzenő
falon, A Pál utcai fiúk című regény nemrég megnyílt emlékkiállításán. Úgy tűnik,
nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a művészóriások a legismertebb magyarok a
világban, hanem Boka és Nemecsek. Kerek száz éve, hogy a Pál utcai fiúk
története napvilágot látott, hogy szinte azon nyomban nemzeti mítoszunk részévé
váljon.
Molnár Ferenc regényéről 1907-ben még a kortársak is elismerték, hogy remekmű
született, és ez már akkor is nagy szó volt.
A példátlan sikert Kómár Éva, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója szerint jól
mutatja, hogy idővel ál-Nemecsekek egész sora bukkant fel a semmiből. A
leghíresebb közülük az idős Jezsek-Józsika Ferenc papucskészítő volt, aki még
gittegyleti pecséttel is rendelkezett, és az Úttörő Áruházban dedikálta a
regényt a sorban álló úttörőknek – három forintért darabját. Vélt érdemeire való
tekintettel még egy főbérleti lakást is kiutaltatott magának, mígnem Hollós
Korvin Lajos író egy ÉS-beli gloszszában le nem leplezte a turpisságot. A
kisöreg ellentámadásba lendült, beperelte az írót, és az 1963-as tárgyalásra
belépőjegyet kellett osztani a nagy érdeklődésre való tekintettel. A pert ugyan
Jezsek-Józsika elvesztette, ám a pestiek mégsem rá, hanem Hollós Korvinra
haragudtak, aki rútul megfosztotta őket egy élő legendától.
Maga Molnár, bár nagyon szerette első – és színpadi szerző lévén mondhatni
egyetlen – regényét, a kiadói jogot még az elején eladta a Franklin Kiadónak
ezer koronáért, és attól kezdve a mű gyakorlatilag önálló életet élt. Molnár
huszonhat évesen, állítólag pár hét alatt, a New York Kávéház karzatán írta meg
a gyermekkorát felidéző könyvét, afféle ujjgyakorlatként, volt tanára, Rupp
Kornél kérésére. A kötet szinte azonnal óriási nemzetközi siker lett, harmincöt
nyelvre fordították le, és számos adaptációja is készült. A csapnivaló angol
fordítás miatt Fábri Zoltán 1962-ben készítette el az angol nyelvű
filmváltozatot, amely azóta is a mű legjobb filmadaptációjának számít.
Angolszász területen a kedvezőtlen fogadtatás oka Kómár Éva szerint talán az
lehetett, hogy a regény befejezése – Nemecsek halála és a grund elvesztése – túl
tragikus fordulat a hollywoodi történetekhez szokott közönség számára. Holott
épp az önfeláldozás az, ami halhatatlanná tette Nemecseket és a Pál utcai fiúkat
az egész világon.
Molnár Ferenc
Molnár Ferenc világhírű főhősét, a kis Nemecseket gyerekkori legjobb
barátjáról, a vele egyidős Feiks Jenőről mintázta – mindketten 1878-as
születésűek voltak tudniillik. Feiks a közelben lakott, és papírmasé színháza
volt az alapja a Neumann (később Molnár) gyerekekkel közös színházas
játékaiknak. „Nem tudom elfelejteni hosszú gyermekségünk idejét, azt a vad
dúskálást mindenben, ami játék, szerelem, művészet, tréfa” – írta később Feiks a
Színházi Élet 1924. novemberi számában. Feiks egyébként karikaturista lett, és
hatvanegy évet élt.
„A regény önéletrajzi ihletésű. Valóságos helyszíneken és karaktereken alapul,
melyek a korabeli dokumentumok (térképek, iskolai évkönyvek stb.) alapján
tökéletesen beazonosíthatók” – avat be a részletekbe Kómár Éva, aki
munkatársaival együtt egy éven át kutatta
A Pál utcai fiúk keletkezésének történetét, mielőtt tető alá hozták a regény
első kiadásának századik évfordulójára megrendezett mostani kiállítást. A
Nemecsek név abban az időben meglehetősen gyakori volt, a századelőn több család
is lakott ilyen vezetéknéven az egykori Ferencvárosban. A történet maga 1889
tavaszán játszódik, amikor a szerző Molnár (akkor még Neumann) Ferenc is tíz év
körüli fiúcska volt. Molnár rendkívül szerette Pestet, és a századforduló a
város felvirágzását jelentette. A polgáriasodás és a millennium jegyében
beinduló lázas építkezések következtében a szabad ingatlanokért folyó harc
nagyon is valóságos jelenséggé vált. A regénybeli „grund” a Mária utca és a Pál
utca sarkán terült el, de a századfordulón már ház állt azon is. Nemecsek
lakhelyét, a Rákos utcai kertes, szegényes földszinti házsort pedig később az
Iparművészeti Múzeum építése miatt bontották le.
„Pest rohamléptekben nőtte ki magát nagyvárossá, és egyre nagyobb probléma
lett a városi gyerekeknek, hogy játszóhelyet találjanak maguknak, már csak azért
is, mert akkoriban indult be a foci térhódítása is” – teszi hozzá a kutató.
Megmosolyogtató, hogy Farkas Pál kritikus már a regény első megjelenésekor,
1907-ben azon kesergett, hogy eltűntek azok a szép idők, amikor a gyerekek a
beépítetlen városi telkeken játszottak. „A gyerekek ma nem járnak a grundra,
hanem a moziba” – írta az Új Idők hasábjain. Kortársa, Horváth Elemér könyvében
olvasható, hogy a századforduló környékén – az ő gyerekkorában – három
csibészbanda működött a városnak ezen a területén, akik a még meglévő szabad
játszóterületekért valódi harcokat folytattak egymással. Az egyik csapatot a
molnáristák (a Molnár utca környékiek), a másikat a vámházisták (a Vámház
környékiek), a harmadikat a múzeumisták (a Nemzeti Múzeum környékiek) alkották.
Azonosíthatók a regényben szereplő iskolák is: Molnár Ferenc a Lónyay utcai
Református Főgimnáziumba járt – ez ma is megvan –, és ez volt a Pál utcai fiúk
iskolája, ahol máig megmaradtak az évkönyvek a századelőről. Ezekből az is
kiderül, hogy az „egyletesdi, önképzőkörösdi” valóságosan működött, és a gyerek
Molnár komoly tagnak számított. A vörösingesek iskolája a Zerge utca 11.-ben a
Józsefvárosi Főreálgimnázium volt (ma Vörösmarty Gimnázium). A regényben
szereplő nevek is gyakran visszaköszönnek – eredeti vagy hasonló változatban – a
gimnáziumi évkönyvek osztálynévsoraiban. Azonosíthatók lettek többek között az
egyik Pásztor fiú vagy Csónakos személye is, illetve további iskola- és
játszótársak, például Geréb (Ágoston Dezső).
1895-ös kötelezvény
Pollák (Pásztor) Berczi, Koréh Tatay Endre, Neumann Ferenc, Róth Samu, Ligenfeld
Miklós 1895. június 22-ei dátummal becsületszavukat adják, hogy „amennyiben
lehetséges” 1905 júniusában megtartják a tízéves találkozójukat.
A Pál utcai fiúk-asztaltársaság a József körúti Brandl vendéglőben találkozott,
az utolsó Pál utcai fiú Ágoston Dezső volt.
Molnár Ferencék a grund közelében, a József körút 83.-ban laktak – Feiksék a
68.-ban –, és ahogy Molnár húga, Erzsébet is megemlíti, a Pál utcai grundra
sajnos kizárólag a fiúk járhattak játszani, őt nem engedték be, pedig szívesen
lett volna markotányosnő. Így csak a deszkakerítés résein át nézhette, hogyan
játszanak a fiúk.
A korabeli, a kiállításon is lapozgatható iskolai évkönyvekből egyébként az is
kitetszik, hogy a gyerekhalál jóval megszokottabb jelenség volt akkoriban.
Minden tanévben legalább két iskolatárs haláláról olvasható értesítés, akik
tüdőbajban vagy más betegségben, járványban hunytak el. Molnár két édestestvére
is korán meghalt.
Érdekesség, hogy a regény nemcsak Molnár gyerekkorát, hanem későbbi életét
tekintve is életrajzi, sőt prófétikus jelleggel bírt. A zsidóüldözés miatt a
negyvenes évektől New York-i emigrációban élő író – vérbeli társasági ember és
humorista, akinek a színház és a kávéház jelentette az életet – végül
magányosan, rossz idegállapotban halt meg New Yorkban 1952-ben. Nem tért vissza
egyszer sem Magyarországra, kint beilleszkedni nem tudott. Három
„távházasságából” egyetlen leánygyermeke született, Márta, s leszármazottaival
nem alakult ki érdemi kapcsolata.
„Menekült innen, erről a hűtlen darab földről, amelyet ők annyi szenvedéssel,
annyi hősiességgel védtek meg, s amely most hűtlenül elhagyja őket, hogy egy
nagy bérkaszárnyát vegyen a hátára örök időkre.
A kapuból még egyszer visszanézett. Mint aki a hazáját hagyja el örökre. És
abban a nagy fájdalomban, amely erre a gondolatra a szívét összeszorította, csak
egy csöppecske, csak egy nagyon kicsi vigasztalás vegyült. Ha már szegény
Nemecsek nem érte meg azt, hogy a gittegylet bocsánatkérő küldöttségét
fogadhassa, legalább nem érte meg azt sem, hogy elveszik tőle a hazáját, amiért
meghalt.”
(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!