Kereső toggle

Szakszerű vagy brutális rendőrök?

Pajzs, sisak, tomfa, könnygáz, kardlap, gumilövedék

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tömegoszlatás technikájáról, a szabályszerűen alkalmazott erőszakról és a
túlkapásokról, valamint a hétfői eseményekről kérdeztük a szakma harminchárom
éves múlttal rendelkező, neve elhallgatását kérő szakértőjét, egy korábbi
rohamcsoport-parancsnokot.



Fotó: Somorjai László

A békés és agresszív tüntetők, illetve politikai támogatóik részéről
folyamatosan megfogalmazódik a rendőrök irányába a brutalitás és az indokolatlan
erőszak vádja. Hol húzódnak a legálisan alkalmazható kényszer határai?

– A csapaterővel végrehajtott karhatalmi feladatokat egy magas beosztású,
magasan kvalifikált rendőri vezető irányítja, akinek egyik első számú feladata a
törvényesség és a szolgálati szabályzatban előírtak betartatása. Egy békésen
felvonuló tömeg esetében a pajzs, sisak, gumibot, tomfa, könnygáz valahol egy
mellékutcában pihen a kocsin egészen addig, míg a tömeg nem kezdi el feszegetni
a törvényesség határait. Nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen beavatkozás
történik, legalább három alkalommal a törvény nevében felszólítással kell élni –
mondjuk, hogy hagyják el a teret erre vagy arra –, ellenkező esetben kényszerítő
eszközök alkalmazására kerülhet sor. Aki ezt a felszólítást szándékosan
figyelmen kívül hagyja, az már eleve törvényt szegett, hiszen akadályozza a
rendőri intézkedést.

A kényszerítő eszközök alkalmazásánál milyen szempontoknak kell
érvényesülniük?

– A legelső szempont, hogy nem okozhat nagyobb sérülést vagy sérelmet, mint
aminek az elhárítására törekszik. Több fokozata létezik a beavatkozásnak. A
legenyhébb, hogy egyszerűen csak sorfalat állnak a rendőrök. Passzív
rezisztencia esetén elegendő pajzzsal odébb lökdösni a tüntetőket, de ha már
előkerülnek az utcakövek, akkor jön a gumibot, és ha tovább fokozódik a helyzet,
akkor a vízágyú és a gázlövedék is.

A szabályzat szerint akkor van vége a beavatkozásnak, ha a tüntető földre
került?

– Addig lehet alkalmazni kényszerítő eszközt, illetve intézkedést, míg az a
célját el nem érte.

És mi ez a cél?

– Az ellenszegülés meg- vagy letörése. Ha valaki a többszöri figyelmeztetés
ellenére sem hagyja el a helyszínt, vagy tettlegesen szembeszáll a rendőrrel,
akkor a rendőrnek joga és kötelessége az ellenszegülést a szükséges és
megengedett eszközökkel felszámolni. Az arányosság ott mutatkozik meg, hogy a
késsel ellenem támadót nem lőhetem például fejbe.

Előfordulhat, hogy a küzdelem hevében olyan idegállapotba kerülnek a
rohamrendőrök, hogy nem a szükséges mértékig avatkoznak be?

– Természetesen, emberből vannak ők is. Aki éppen az első egy-két bevetésén
van, az összecsapást személyes harcnak éli meg, ahol neki a túlélésre kell
játszani. Nem tudhatja, hogy akivel szemben intézkedik, hogyan fog reagálni,
ezért célszerű minél előbb levinni a földre, és olyan helyzetbe hozni, hogy ne
tudjon ellentámadásba lendülni.

A rendőrök felé hajított utcakövekkel és sörösüvegekkel a gumilövedék
alkalmazása áll arányban?

– A gumilövedék használatát törvény írja elő. Nagyon fontos, hogy azokkal a
renitens személyekkel szemben alkalmazzák, akiknek a harci hevületét meg kell
törni. Célzott lövés, de nem a fejre, hanem a testre, a lábra irányul, és nagyon
fáj. De mivel sörétes puskával lövik ki, a röppályája elég tág határokon belül
mozog, tehát nem lehet vele pontosan célozni.



Szakszerű bilincselés Fotó: AP

Hogyan oszlanak meg a feladatok a kivezényelt rendőrök között?

– Minden blokkban van egy vízágyúval megerősített oszlatóék, amelyen belül
különböző speciális csoportok vannak más és más feladattal.

Konkrétabban?

– Vannak például figyelők, akik azt tanulmányozzák, hogy a szembenálló
tömegben kik a hangadók, a legagresszívebbek, kik irányítanak bentről. Az ő
küzdőszellemüket egy jól irányított lövéssel azért rendesen meg lehet
gyengíteni. Aztán vannak a három-négy fős kiemelőcsoportok, akik miután sikerült
a hangadók harci morálját egy kissé meggyöngíteni, háromszög alakú ékben
berohannak a tömegbe, elkapják a heccelőket, és berántják az oszlatóék mögé, ott
leviszik a földre, megbilincselik, ruháját átvizsgálják, berakják a kocsiba, és
előállítják. És vannak a könnygázosok, a fotósok és videósok, és elvileg
tűzoltók is.

A lovasrendőrök milyen speciális feladatot tudnak ellátni, amit a többiek
nem?

– A tömegoszlatás klasszikus módja az ő bevetésük, már 1903 óta. A lovak úgy
vannak trenírozva, hogy nekimennek az embereknek, fel is ágaskodnak,
kalimpálnak, és a feneküket jobbra, balra kitolják, így ütve legyezőszerű rést a
tömegben. És persze ehhez társulnak a rendőrnek a kardlappal elsősorban a
felsőtestre mért ütései.

A hétfő esti eseményeknél miért állt több órán át szinte mozdulatlanul a
rendőrök kordonja?

– Kristálytisztán látható volt, hogy időt adtak a tömegnek, hátha a
józanabbak engedelmeskednek a felszólításoknak. Ebből is látszik, hogy a
rendőrségnek nem az volt a célja, hogy felmorzsolja a tömeget, pedig nagyon
hamar meg tudta volna tenni. Persze akkor nem százharminc könnyű sérülés van,
néhány súlyossal, hanem akár komolyabb esetek is.

Akár haláleset is?

– Benne van a pakliban.

A tömegben azzal gerjesztettek indulatokat a hangadók, hogy a rendőrök két
embert is megöltek.

– Aki ezt állította, nagyon jól tudta, hogy ezzel tömeghisztériát lehet
csiholni. A fültőre mért ütés többnyire azonnali eszméletvesztéssel jár, és
ennek látványa adhatott okot a félreértésekre.

Elképzelhetőnek tartja, hogy egy parlamenti képviselőt annak ellenére
megvernek a rendőrök, hogy a képviselői igazolványát maga előtt tartva lép a
rendőrökhöz?

– Nem. Révész Máriusznak – mondjuk ki – egy heves összecsapás kellős közepén
jutott eszébe a békítés, köveket és üvegeket dobálók közül kiválva indult a
rendőrök felé, akik jogosan gondolhatták úgy, hogy támadást kísérel meg a
feléjük haladó alak. Ő abban a pillanatban, hogy a műveleti területen megjelent,
máris törvényt sértett, mivel nem engedelmeskedett a hatósági felszólításnak. És
a jogszabályok a képviselőkre is vonatkoznak.

Ki és hogyan vezényli a rendőrök rohamát?

– A helyszínen lévő parancsnok rádión kapja az utasítást, hogy melyik
egysége milyen irányba induljon, a végrehajtás módját pedig a szituáció alapján
ő határozza meg, és közli a feletteseivel, hogy így és így döntött, főnökei
pedig többnyire jóváhagyják. A parancsnok hajszál-pontosan fel tudja mérni, hogy
az adott tömegnek mennyi a harci értéke, és milyen kényszerítő eszközök
alkalmazására van szükség. Politikai irányítás nem fordulhat elő.

Tűzszerészeti szempontok felmerülnek a rendőri beavatkozások során?

– Mindig készenlétben van egy tűzszerészegység, amely a megtisztított
területeket átvizsgálja, ahogyan például a Kossuth teret is. Az úgynevezett
békés demonstrálók sátraiban egy közepes szintű utcai harc megvívásához elegendő
fegyverarzenált derítettek fel. Kések, viperák, balták, vasgolyók, benzinbe
áztatott, faszénnel megtöltött zoknik, gázpalackok, gázsprék árulkodtak igazi
szándékaikról.

Sokan nem értik, miért szorították bele a rendőrök a Deák téri rongálókat a
Fidesz-nagygyűlés tömegébe.

– Pont fordítva történt: a rongálókat irányító hangadók húzták arra a
többieket, és így a rendőröket is, miután nem sikerült visszafoglalniuk a
Kossuth teret. Az volt a céljuk, hogy az Astoriánál álló tömeget is felheccelik
a rendőrök ellen, de a rohamcsapat megállt a Deák téren, és szépen megvárta,
amíg véget ér a Fidesz-gyűlés. A huligánok részben elérték a céljukat, s így
történhetett, hogy a maguk oldalára állított civilek is kaptak a könnygázból.

Rosszkor rossz helyen

Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője elmondta lapunknak, hogy
két kisgyermekével és feleségével hallgatta végig Orbán Viktor beszédét, majd az
autójához indult, amikor a Deák térről menekülő emberek rohantak hozzá, és
„iszonyatos rendőri brutalitásról” számoltak be neki. Eközben szülei is
felhívták telefonon, és arról értesítették, hogy a Fidesz-gyűlésről hazaindulók
közé is könnygázt lőttek a rendőrök, mivel a huligánok elvegyültek közöttük. A
politikus bevallása szerint egyet tehetett: elindult vissza a helyszínre, és a
képviselői igazolványát felmutatva haladt a rendőrkordon felé. Hogy utána mi
történt, azt sajnos a bántalmazások okozta emlékezetkiesés miatt nem tudta
felidézni, de mások elmondásából úgy értesült, hogy gumibottal fejbe, majd háton
vágták, melynek következtében eltört a lapockája.

Olvasson tovább: