Néhány hete még úgy tűnt, hogy az MTV gazdálkodását végre sikerült egyenesbe
hozni, míg aztán ki nem derült, hogy az idei költségvetésbe nem is kalkulálták
be az éppen lejáró milliárdos banki tartozás kifizetését. De más problémák is
adódtak: az ÁPV Zrt.-nek szintén milliárdos nagyságrendű követelése esedékes a
közszolgálati médium felé, és hamarosan a székházként használt Szabadság téri
épületet is el kell hagyniuk. Az adóssággal és székházhiánnyal küzdő MTV
helyzetének megoldására több ötlet is felvetődött, ezek közül az egyik
legígéretesebb, hogy a Duna TV-hez költöztetnék, és összevonnák a két
intézményt. „Jelenleg szakértők keresik a kialakult helyzet megoldását, de
konkrét elképzelés még nincs az ügyben, a sajtóban megjelent változatok csak
találgatások” – mondta el lapunknak Danks Emese kormányszóvivő, megjegyezve,
hogy az összevonás tervéről még az érintettek sem kaptak hivatalos értesítést.
A Magyar Televízió egyik aktuális problémája az, hogy mind ez idáig nem tudta
visszafizetni a két évvel ezelőtt felvett, kamatok nélkül négymilliárd forintos
banki kölcsönét. Mivel a kormányzat kezességet vállalt a pénz felvételekor,
abban az esetben, ha a közszolgálati médium nem tud fizetni, a hitelező
pénzintézet „lehívhatja az állami költségvetésből ezt az összeget”, mely az MTV
számára adótartozássá alakul át. Ennek egyik következménye az lenne, hogy az
intézmény nem folyamodhat pályázati pénzekért. A hitel lejárta után harmincnapos
moratórium lépett életbe, így augusztus végéig elvileg nem kizárt a tartozás
kiegyenlítése vagy a garanciavállalás meghosszabbítása.
A közszolgálati médium másik folyamatban lévő ügye szintén anyagi természetű.
Jelenleg mintegy másfél-kétmilliárd forintnyi bérleti díjjal tartozik az ÁPV
Zrt.-nek. Úgy tűnik, ebben az ügyben is a kormányzatnak kell döntenie, hiszen
két lehetséges alternatíva merült fel eddig az adósság rendezésére: vagy pénzt
kell adni a kifizetésére, vagy döntést kell hozni arról, hogy az ÁPV Zrt.
engedje el a tartozást. Az MTV az elmaradást azzal indokolja, hogy a
részvénytársaság ígérete ellenére nem juttatta új gyártóbázishoz a köztelevíziót
2003 végéig. A kérdésről Oravecz Péter kommunikációs igazgató, az ÁPV Zrt.
szóvivője azt nyilatkozta a Heteknek, hogy az általuk alapított kft.
megvásárolta ugyan a tervezett beruházás színhelyéül kiválasztott Budapest, III.
kerület, Bojtár utcában lévő két ingatlant, de a székházépítési projekt ezt
követően átkerült a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz. Az ÁPV Zrt. viszont
továbbra is perli jogos követelését, az elmaradt bérleti díjat a tévétől.
A Magyar Televíziónak jelenleg is otthont adó egykori Tőzsdepalota épületét
egyébként 4,5 milliárd forintért vásárolta meg egy kanadai cég. Ők már az épület
új hasznosítását is eltervezték, az épület földszintjén kávéházat, boltokat, a
felsőbb szinteken üzleteket, irodákat, szállodai szobákat és lakásokat kívánnak
kialakítani. A kanadaiak jelenleg igen jutányos, havi huszonötmillió forintos
díjat kérnek az MTV-től, de úgy tervezik, hogy hamarosan „érdekeltté teszik a
tévét a költözködésben”. A köztévé új bázisa már akkor sem épülne fel a
határidőig, ha azonnal elindulnának a munkálatok. Ezért aztán az elmúlt hetekben
az MTV Zrt. szakemberei több ingatlant is megnéztek, ahol átmeneti központot
rendezhetnének be. Erre a kisebb beruházásra azonban szintén nincs pénz, ezért
kerülhetett szóba kormányzati körökben takarékosabb tervként az, hogy a két
közszolgálati tévé – egy irányítás alatt – összeolvadna. Csakhogy van egy kis
szépséghibája a dolognak, nevezetesen az, hogy nem a Magyar Televízió, hanem a
Duna TV lenne az anyaintézmény, mivel neki legalább székháza van.
A Duna TV működtetése évi 8,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek,
melyből többek között ötszázhetven belsős munkatársat foglalkoztatnak. Ráadásul
idén új csatornával debütáltak, az Autonómia TV-vel.
Miután felvetődött a közmédiumok bármilyen formában való egyesítésének ügye,
kiderült, hogy az érintett intézmények vezetői nem igazán örülnek az ötletnek.
Cselényi László, a Duna TV új elnöke egy hetilapban találó hasonlattal „egy
eleven szemű mókus” és „egy oszlófélben lévő elefánt” nászához hasonlította a
kényszerházasság tervét. Rudi Zoltán MTV-elnök pedig csak a „párhuzamosságok
eltüntetése után tudja esetleg elképzelni a lépést”. Rudi Zoltán magánvéleménye
egyébiránt még messzebb visz a reménybeli egybekeléstől, hiszen szerinte a Duna
TV mára jelentéktelenné vált, egy gyenge kereskedelmi csatorna utánzata, s
létjogosultságát is megkérdőjelezi.
„El kellene dönteni, hogy mi a cél, a kormány mit szeretne a közmédiumokkal;
gyengíteni vagy megerősíteni kívánja őket. Ha ugyanis az MTV kialakult helyzetét
változtatja meg, akkor ezzel azt kockáztatja, hogy az eddig legalább a vegetálás
szintjén lévő Duna TV-t is magával rántja egy nagyon rosszul gazdálkodó másik
intézmény. Ez pedig elfogadhatatlan” – nyilatkozta lapunknak Szalai Annamária,
aki reményét fejezte ki, hogy csupán egy forró nyári ötletről van szó. Az ORTT
Fidesz által delegált tagja szerint meg kell erősíteni a közszolgálati
intézményeket, és ehhez képest mellékes kérdés, hogy hány van belőlük, amikor a
korrekt tájékoztatás helyett bulvárosodó hírműsorokat, drámaian kevés
gyerekműsort és másodkézből átvett sporthíreket kapnak az adófizetők a
pénzükért.
2006. 08. 19. (X/33)
