Kereső toggle

Orbán Viktor Erdélyben kesereg

Az ellenzék vezére későbbre halasztotta a győzelmet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy másik Magyarország címmel tartotta meg „szokásos évi” eloadását a XVII.
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén Orbán Viktor, a Fidesz
elnöke. Két témában is komoly szakértoként lépett fel: elobb az MSZP-t
figyelmeztette a kormányból való kibukás veszélyére, majd az intézményépítés
fontosságára tett egy célzást, ezzel szólítva meg az RMDSZ-t. A háttérben
mindeközben olyan komoly kérdésekben kellett dönteni, mint hogy ki vigye a
Fideszben a határon túliak ügyét, Németh Zsolt vagy Kövér László.



Fotó: balvanyos.gondola.hu

A korábbi szabadegyetemi forgatókönyvekkel ellentétben a tusványosi zárónap
egyedüli eloadója Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt. A többezres tömeg ezúttal
távolmaradt, és az ellenzéki vezér korábbi eloadásaihoz képest is viszonylag
kevés szó esett Romániáról és az itt élo magyarokról. Helyette egyszemélyes show
keretében a választási bukás okait elemezte meglepo könnyedséggel a volt
miniszterelnök. Az erdélyi magyarok leggyakrabban feltett kérdése az áprilisi
választási vereség óta: „Hogyan tovább, Viktor? Hogyan tovább, Fidesz?” Orbán
egy poénos dakota mondással adta meg a választ: „A választást néha elveszti az
ember, vagy ha jókedvu, akkor azt mondja: a gyozelmet késobbre halasztotta.”

Nagy ívu történelmi értekezésében a Fidesz veresége a nándorfehérvári gyozelem,
Buda eleste és az 1956-os hosök kivégzése sorába illeszkedik, mivel ezeknek az
eseményeknek egy a tanulsága: a vereséget élesen el kell választani a
legyozetéstol. „Azt tudják legyozni, akit rávesznek arra, hogy föladja az
értékeit” – mondta a Fidesz elnöke. Majd „csuklóból” hozzátette: ma már nem
önfelmentés azt kijelenteni, hogy a vereség oka a „szoci” kormány titkolózása a
katasztrofális gazdasági helyzetrol.

Orbán – hallgatói kérdésre válaszolva – elemezte az MDF választások körüli
szerepét is. Szerinte a Magyar Demokrata Fórum máig nem küzdött meg azzal a
rossz érzéssel, hogy 1994-ben a legfontosabb rendszerváltó pártként veszítette
el a választásokat. Szerinte az MDF még a kampány alatt elárulta, hogy nem
kormány-, hanem ellenzékváltást akar, abban reménykedve, hogy négy év alatt
ismét nagypárttá noheti ki magát.

„Semmi nem indokolja a pesszimizmust, ezért a 2010-et ki sem mondom” –
fogalmazott aztán egy ido elotti kormányváltás esélyére utalva a Fidesz elnöke,
majd hosszan szapulta a kormányfot, a politikai hazugság módszeres
alkalmazásával vádolva meg Gyurcsány Ferencet. „A modern piacgazdaság, mivel a
bizalomra épül, nem viseli el az igazmondás hiányát. Az EU-t csak egyszer lehet
átverni” – mondta Orbán.

Az erdélyi témák kapcsán az RMDSZ is megkapta a magáét.

A pártelnök szerint egy kormányzati pozícióban levo kisebbségi magyar párt
munkájának eredménye csak az intézményépítésben látszik meg, mivel minden egyéb,
pozíciók, állások, jól fizetett politikai sarzsik elvesznek, amint a román
koalíciós partnereknek már nem érdeke a magyar alakulatot kormányon tartani.
Példaként a szlovákiai választásokat és a Magyar Koalíció Pártjának vereségét
említette. „Pozsonyban a következo történt: a csatlakozásig hasznos volt a
magyar párt koalíciós jelenléte, de amint az integráció már megtörtént, ez már
nem volt fontos, így lehetett magyarellenes párt az új koalíció tagja” –
magyarázta a helyzetet Orbán.



Németh Zsolt és Tokés László

Még e témához kapcsolódva figyelmeztetett, hogy a magyar külpolitikának
nyilvánosan vállalnia kell az autonómiatörekvéseket. A sorok között helyet
foglaló MSZP-aktivisták pedig magukban töprenghettek, ki vezeti majd ezeket a
törekvéseket, hiszen az erdélyi jobboldal éppen a Fidesznek köszönhetoen
romokban hever, vezetoi szóba se állnak egymással.

Orbán Viktor kitért az állampolgárság kérdésére is, amelyben továbbra is azt az
álláspontot képviselik, hogy föl kell számolni a Kárpát-medencében élo magyarok
diszkriminációját. Úgy vélte, hogy a határon túli magyarok két értelemben is
hátrányokat szenvednek el, hiszen a világ magyarjai minden gond nélkül
megkaphatják a magyar állampolgárságot, kivéve a Kárpát-medencei magyarokat.
Ugyanakkor, Magyarországot kivéve, a Kárpát-medencében minden állam megadhatta a
kettos állampolgárság lehetoségét fiainak. „Ezt a helyzetet kell felszámolni és
megfeleloen módosítani az állampolgársági törvényt” – jelentette ki a Fidesz
elnöke.

Brüsszelbe mennének a riválisok

Folytatódott az erdélyi magyarság két vezeto személyisége közötti vita
Tusnádfürdon. Egy éves szünet után újra asztalhoz ült Markó Béla RMDSZ-elnök és
Tokés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Tokésnek azért
kellenek az ilyen találkozók, hogy a nemzeti tanácsban a mérsékelt szárnnyal
szemben elszenvedett vereségét enyhítse. A radikális csoport kifulladt, a
református püspökre ma már igazából csak akkor kíváncsi a média, amikor az RMDSZ
elnökével találkozik és vitázik Tusnádon. A sajtóból való kiszorulásának
egyetlen oka van: nem képes hírértéku üzenetekkel eloállni. Az RMDSZ
szemszögébol pedig azért fontos az erdélyi magyar ellenzékkel folytatott vita,
mert félnek attól, hogy a szövetség elveszíti a sokszínuségét, és kohéziós
ernyoje végleg becsukódik.

A két rivális az együttmuködés szükségességérol értekezett, nézetkülönbség abban
alakult ki, hogy Markó szerint az unióhoz való csatlakozás fontossága megelozi
az autonómiatörekvéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy mérlegelik a kormányból
való távozást is, ha a kulturális autonómia alapelveit nem rögzítik a kisebbségi
törvényben. Tokés László pedig egyenesen azt javasolta, hogy ha sikerül közös
álláspontot kialakítani a kérdésben, együtt menjenek Brüsszelbe az autonómia
ügyét képviselni. Markó Béla elfogadta a püspök javaslatát.

Olvasson tovább: