Kereső toggle

Adópokol

A Gyurcsány-csomag újabb meglepetései

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten az Országgyűlés megszavazta az adószigorításokat. Hatásait mind az
alkalmazottak, mind a vállalkozók pénztárcája megérzi majd – vallották a hazai
vállalkozók érdekképviseletei és az adótanácsadók.

„Nem szerettem volna hezitálni a legelején, azt gondoltam, tiszta vizet kell
önteni a pohárba, mégpedig gyors lépésekkel – mert ezek nem kényelmes lépések –
viszsza kell térni az egyensúlyhoz, akár annak az árán is, hogy az elején sokan
fogják azt érezni, hogy nem látják a végét” – mondta Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott interjújában a megszorító
intézkedésekről.

A miniszterelnök valóban nem hezitált: kamatadó, cégtelefon-sáp, járulékemelés,
eva-szigorítás, házipénztáradó és szolidaritási adó. Ennyi dióhéjban. Bezzeg a
banklobbi ezúttal sem okozott csalódást: az eredeti törvényjavaslatban még 20
százalékos banki különadó szerepelt, a hét elején elfogadott törvényben azonban
már csak 5(!) százalékról szól a fáma.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos
Egyesületének elnöke szerint túlságosan féloldalas ez a program. „Amíg csak azt
tudjuk, hogy majd valamit csinálnak az oktatással és az egészségüggyel, nem
leszünk nyugodtak.” Hasonló véleményen van a Vállalkozók Országos Szövetsége is
(VOSZ). Dániel Ferenc főtitkár a Heteknek elmondta: az adóemelés nem volt
váratlan, a probléma ott van, hogy egyelőre csak a megszorító, bevételcentrikus
csomag látszik, a kiadási oldal szűkítése pedig várat magára.

Legalább látnánk, hogy hova folyik el ez a sok többletbevétel, ami miatt majd az
egész ország nyög – sóhajtanak az adófizetők. Mellesleg, a nagy elosztó
rendszerek reformjához is először pénzre van szükség, így amit viszonylag könnyű
beszedni, azt már kevésbé számon kérhető módon fogják elkölteni. Ráadásul a
kiadási oldal átszervezése, csökkentése mindig hosszabb távú feladat, mint az
adóterhek növelése.

2007. januárjától a jelenleg 11 százalékos egészségbiztosítási járulék 8
százalékra csökken, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 18-ról 21-re emelkedik. A
tb továbbra is 29 százalék marad. A főállású egyéni és társas vállalkozók
mellett a jövőben a foglalkoztatókra és a biztosítottakra is kiterjesztik a
minimális járulékfizetés kötelezettségét, míg a minimum járulékalapot a
jelenlegi összeg duplájára emelik. Ez azt jelenti, hogy 2006. szeptemberétől
mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, 2007. január
elsejétől pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie.

A járulékcsomag hatásait leginkább a kis- és középvállalkozásokban dolgozó
alkalmazottak érzik majd a bőrükön. Zara szerint tömegméretekben várható, hogy
az itt dolgozók nettó és bruttó bére is csökken vagy egyszerűen leépítik a
létszámot. „A kisvállalkozóktól nem várható el, hogy saját megélhetésüket
kockáztassák. A járulékemeléseket átterhelik majd az alkalmazottaikra.” Mivel a
munkavállalónak nettóbércsökkenése van, a munkaadóhoz fordul, hogy kompenzálja,
de az meg tele van adóval, és széttárja a kezét. Ezek szoktak aztán
elbocsátásokkal és sztrájkokkal végződni – folytatta a gondolatsort Dániel
Ferenc VOSZ-elnök.

Súlyosan érintik az intézkedések az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ)
tagjait is. „Az egyéni vállalkozó a magyar gazdasági és jogi rendszerben
egyszerre minősül munkavállalónak és munkaadónak, így mindenhol viseli azokat a
terheket, melyeket munkavállalóként és munkaadóként is elszenved” – nyilatkozta
lapunknak Szűcs György elnök. Számításaik szerint vállalkozóként 400 ezer forint
többletkiadást, állampolgárként pedig 80-100 ezer forint pluszt jelent az
adócsomag. Így egy négytagú, vállalkozásból élő családban például 800 ezer
forintos többletköltség keletkezik.

Jövőre bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást is.
Ez a beszerzések értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka, amennyiben a
társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket. Zara László szerint ez a
kalkulációs módszer alapvetően hibás: nemcsak az adóeltitkolás miatt veszteséges
vállalkozásokat érinti majd a sáp, hanem a tényleges mínuszban levőket is.

Dániel Ferenc még ennél is radikálisabban fogalmazott lapunknak: „Az elvárt adó
intézménye azon a fikción alapul, hogy a vállalkozó elcsalja a nyereségét.
Rendben van, hogy sok az adócsalással próbálkozó közöttünk, de amikor valaki
megszerzi mondjuk a jogosítványát, akkor nem kell befizetnie a rendőrségnek még
plusz 50 ezer forintot, mondván, hogy úgyis lesz pár gyorshajtása, vagy átlépi a
záróvonalat.”

Mellesleg, ismét egy forgalmi típusú adóval állunk szemben, amiből ugyebár csak
egy lehet egy EU-tagállamban. (Ezt az adócímet pedig nálunk már évek óta az áfa
birtokolja. Gondoljunk csak az iparűzési adóval kapcsolatos polémiákra!) Tehát
ez az adónem is jó eséllyel néz egy alkotmánybírósági körút elé…

Az arányos közteherviseléssel indokolja a kormány a nyereséges vállalkozásokat
terhelő, plusz társasági adót, amit már szeptember 1-jétől fizetni kell. A
nyereséges vállalkozásoknak ezentúl a társasági adón felül még 4 százalékot be
kell „csengetniük” az állami malacperselybe. No comment.

Az adócsomag valószínűleg mégsem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Jó, ha a tizede bejön a kalkulált pluszbevételnek. Nem véletlen, hogy a
költségvetés sem mer tervezett bevételi számokat mondani – vallották egyöntetűen
a szakemberek. „Nem lehet megjósolni, hogy milyen hatása lesz az
intézkedéseknek” – nyilatkozta lapunknak Ungvárszki Ágnes, a Magyar Gyáriparosok
Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója. A rendelkezések negatív
spirálba taszíthatják a gazdaságot, megerősödhet a fekete- és a szürkegazdaság,
nőhet a munkanélküliség. Egyszóval: az intézkedések rossz hatással lehetnek az
ország versenyképességére – foglalta össze Ungvárszki az MGYOSZ álláspontját.


(Az oldalt összeállították: Major Nóra, Szobota Zoltán, Vígh Gábor és Hubert
József)

Szikora János APEH-elnök: nyitott szemmel járunk

A kiigazító csomag és az államigazgatási reform kapcsán teljes körű
átszervezés és számos új feladat vár az APEH-ra. Az adóhatóság ennek érdekében
létszámbővítésbe és átszervezésbe kezd. Szikora János szerint azonban
„revizorból sosincs elég, akár ötezret is tudnának foglalkoztatni”. Habár arra
hivatalosan nem adhatnak választ, hogy a miniszterelnökön kívül még hány
politikus kért maga ellen vagyonosodási vizsgálatot, annyit már lehet tudni,
hogy egy vagyonosodási vizsgálat során elsősorban azt nézik meg, hogy mennyi
jövedelemre volt szüksége az illetőnek ahhoz, hogy megszerezze a látható
vagyonát, például az ingatlanját, nyaralóját. „Nem a vagyon jelenlegi értékét
vizsgáljuk, hanem hogy mennyit kellett kifizetni érte. Azt is megbecsüljük, hogy
az életvitelére mennyit fordíthatott a magánszemély, mennyibe kerülhetett neki a
család fenntartása, vagy az autó üzemeltetése. Végül megnézzük, hogy ehhez
képest mekkora jövedelmet vallott be. Az eddigi vizsgálatok során általában
látványosan nagy volt a különbség” – nyilatkozta a sajtónak Szikora.

A használati tárgyak, műalkotások, ékszerek felbecsülésére a jogszabályok
(egyenlőre) nem adnak lehetőséget. A vizsgált magánszemély otthonába is csak
akkor léphetnek be a revizorok, ha az a lakás hasznosításával kapcsolatos. „A
képeket a falon nem vesszük sorra. Először nyilatkoztatjuk a vizsgálat alá vont
személyt, majd ezt összehasonlítjuk a rendelkezésre álló adatokkal, amelyekhez
hozzáférhetünk.” Az APEH rendelkezésére álló nyilvántartások pedig a következők:
ingatlan-adásvételek, földhivatali nyilvántartások, jármű-nyilvántartások, sőt,
konkrét megkeresés alapján a bankok is kötelesek adatot szolgáltatni nekik.

Arra a kérdésre, hogy miként találják meg a nyilvántartások alapján azt, aki
vásárol néhány millióért egy telket, majd számlázás nélkül felépített rá egy
kacsalábon forgó palotát, Szikora János megdöbbentő, már-már Rákosi-korszakot
idéző válasszal szolgált: „A revizorok nyitott szemmel járnak az országban. Ha
például megy előttük egy húszmilliós autó, feljegyezhetik a rendszámot, ami
alapján meg lehet keresni a tulajdonost.” (Forrás:
napi.hu
)

Olvasson tovább: