Kereső toggle

Az élet több, mint vásárlás

Az eladósodás hava

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Két hete megindult a roham, és a Mikulás közeledtével csak egyre
rosszabb a helyzet" – mormolja az egyik hipermarket karikás szem? pénztárosa zárás előtt, miután a soros vásárló nagy nehezen leügyeskedte a mikrosütős óriásdobozt a szalagról. A bevásárlóközpontokban már lépni sem lehet, a Télapóval idén is beköszöntött a kereskedelem nagy ünnepe. 

"Az angyalka hozza, de elég, ha a húsvéti nyúlnak fizet!" – biztat az eladósodásra egy óriásplakát, ám jó, ha tudjuk: a hitelek tényleges ára sokszor tízszerese az éves inflációnak.



Sokan decemberben borítják fel az éves családi költségvetést. Plázálom Fotó: Reuters

Bár honfitársaink többsége fékezné a fogyasztást, és irtózik az egész ünnepi felhajtástól, mégis minden évben enged a csábításnak, és a "szent" hagyományok hatása alatt sikeresen felrúgja a család egész évi költségvetését. Egy nemzetközi médiakampány vásárlási böjtöt hirdetett múlt péntekre – nem sok eredménnyel. "Ne zaklasson, kérem, egyáltalán nem érünk rá" – mondja indulatosan egy középkorú férfi, jobbján kisiskolással, és már fut is tovább. "Nem nyilatkozunk" – mondja egy anyuka tinédzserkorú lányával, szintén sietve, amikor november 25-én a vásárlási böjtnapról kezdünk el érdeklődni az Árkád központ vásárlóinak forgatagában.

A hömpölygő tömegről ítélve senki sem bízza a véletlenre az ünnepi beszerzést. "Nézze, felőlem aztán mondhatják, hogy ne vásároljak! – háborog egy negyvenes könyvelőféle. – És ha én pont ilyenkor érek rá? Amúgy nem mániám, de a péntek az egyetlen nap, amikor időm van ilyen dolgokra." Majd elbizonytalanodva hozzáteszi: nem hiszi, hogy a puszta vásárlás önmagában bárkit is boldoggá tenne.

"Nem vagyunk idealisták – mondja kérdésünkre Újhelyi Katalin, a Tudatos Vásárlók Egyesületének szóvivője. – A vásárlási böjt meghirdetésével, ami egyébként számos országban ugyanezen a napon folyt, nem az üzletek forgalomkiesése volt a célunk, sokkal inkább a figyelemfelkeltés, hogy az élet több, mint vásárlás. Azt is szeretnénk elérni, hogy az emberek az ár mellett a minőséggel is foglalkozzanak, mert sokszor az olcsóbb a drágább." Az idén hatodik alkalommal hirdették meg a vásárlásmentes napot, és konkrét felméréseik nincsenek ugyan a hatásáról, de a médiának köszönhetően a kampány évről évre kiterjedtebb, s ez önmagában is eredmény. Tőlünk nyugatabbra sokkal tudatosabbak a fogyasztók, és kampány ide vagy oda, kevésbé jellemző rájuk a korlátlan bóvlifogyasztás.

Sajnos mi, magyarok még nem vagyunk ilyen felvilágosultak. Decemberben rendre elárasztják az országot – különösen a piacokat – a kétes eredet? és minőség? áruk, melyeket a vásárlók nem győznek megvenni, a fogyasztóvédők pedig betiltani: ide tartoznak egyebek mellett az életveszélyes karácsonyfaizzók, műszaki áruk, játékok, petárdák, élelmiszerek.

Garantáltan rossz

Garantáltan ehetetlen bejglit vagy szaloncukrot csakis alkalmi helyen vegyünk, és kivételes szerencsénk van, ha az utcai árusnál nem a bolti árért vagy annak másfélszereséért kapunk könyvet, CD-t, játékot, ruhaneműt – olykor kicsit megtaposottan és elázva. A karácsony a csempészáruk nagy szezonja is, főleg ruhák, elektronikai cikkek és cigaretta jön minden mennyiségben. A vám- és pénzügyőrség csak a múlt héten másfél milliárd forint értékben foglalt le az unió felől érkező "dugiárut" Győrnél, melynek nagy része karácsonyi szezonális termék volt. 

Persze ettől még a kereskedelmi láncoknak nem kell aggódniuk: az ünnepi időszakban a hipermarketek, drogériák és műszaki áruházak kétszeres, háromszoros forgalmat is lebonyolítanak a megszokotthoz képest. A ConsumerScan adatai szerint decemberben nagyjából megduplázódik az édességek, alkoholtermékek, pipereholmik, játékok, ruhaneműk és elektronikai termékek forgalma. Különösen a szórakoztató elektronika tarol, tavaly a DVD, a házimozi-rendszer, a mosogatógép volt a toplista élén, idén várhatóan a plazmatévé és az LCD monitor viszi a prímet egyes kereskedők szerint. 



Bebocsájtásra váró vevők egy hipermarket előtt. Tömegvonzás Fotó: MTI

Snassz Mikulás

"Ahol tanítok, ott a hétévesek felének van mobiltelefonja, és rendszeresen kapnak méregdrága komputeres játékokat. Télapóra csupán édességet adni, hát, ez elég snassz dolog, sőt volt olyan gyerek, aki mikor megkapta az iskolai mikuláscsomagot, visszaadta azzal, hogy őt ne etessék Balaton szelettel" – meséli egy budapesti tanítónő. Valóban megnőttek az igények, amit jól tükröz a több évtizedes nyugat-európai hagyomány, a gyerekek Télapónak küldött évi sok százezer levele is. Ezek szerint a kicsik leggyakrabban komputeres játékokat, mobiltelefont vagy DVD-készüléket kértek az elmúlt években. Német pszichológusok szerint a gyerekek ma meghatározott dolgoktól és márkáktól teszik függővé az életüket, miközben fogalmuk sincs a pénz valódi értékéről. S ha ez erősen jellemző nyugaton, akkor nálunk szinte elviselhetetlen mértékig jelen van. 

A Millward Brown piackutató cég mostanában tette közzé adatait, miszerint nemzetközi viszonylatban is szembetűnő, hogy a magyar gyermekek egészen kiskoruktól a "vásárlásra" szocializálódnak. Lassan a családi élet fénypontjává válik a hipermarketben való félnapos lófrálás hétvégeken. A kutatók szerint egy rendkívül materialista társadalomban élünk, ahol a legfőbb vágyak anyagi jellegűek. A felnőttek kirívó pénzcentrikusságát a hazai magatartáskutatók azzal is magyarázzák, hogy a magyarokra mindig jellemző volt a túlzott teljesítményelvűség, a bizonyítási vágy, mely a rendszerváltás óta leginkább az anyagiakban tud testet ölteni: az viszi valamire, aki mindenek előtt anyagilag jól boldogul. 

Össznépi láz

Ám akadnak normális kivételek is, mind a kevésbé tehetősek, mind a gazdagok között. "Sokan azt hiszik, hogy a gazdag emberek úszómedencés villákat vásárolnak egymásnak karácsonyra – csóválja a fejét egy üzletember. – De hát ők bármikor bármit megvesznek maguknak, ehhez nem kell ünnepi alkalom. Persze, vannak hivalkodó újgazdagok, de létezik egy olyan réteg is, aki nem nagyon vesz részt az üzletek össznépi megrohanásában. Ezekben a körökben a kapcsolattartás bevett módja ugyanis a rendszeres ajándékküldés az év többi időszakában is, a karácsony nem kap náluk rendkívüli hangsúlyt. Legfeljebb egy-egy jelképes gesztus jellemző, egy üveg nemes bor például…"

Noha ez idő tájt a lakosság körében eluralkodik a karácsonyi bevásárlási láz, saját bevallásuk szerint sokak számára ny?g a vásárlás, és egyre többen tartják fontosnak a minőséget az alacsony árral szemben. A GfK Csoport által Közép- és Kelet-Európa fogyasztóiról készített friss felmérés szerint a magyar lakosság 64 százaléka a fogyasztás csökkentését tartja kívánatosnak, ami a Közép- és Nyugat-Európában mért eredményekhez áll igen közel. Arra a kérdésre, miszerint a vásárlás öröm-e vagy teher, a magyarok 42 százaléka minősítette kellemes tevékenységnek a fogyasztási cikkek beszerzését. 

Áruhitelcsapda

Az ünnepek közeledtével és a boltok forgalmának megugrásával párhuzamosan nő az igény az áruhitelek iránt is. "Az angyalka hozza, de elég, ha a húsvéti nyúlnak fizet!" – bíztatnak az óriásplakátok. No de mekkora számlát nyújt be majd a "tapsifüles"? Sajnálatos módon, jóval nagyobbat, mint a karácsonyi árcédulán szereplő számsor.

Az áruhitelek nagyon drágák. A teljes hiteldíjmutatójuk (THM) jócskán 30-40 százalék fölötti, ami közel tízszerese az éves inflációnak. A vásárlók azonban, a tapasztalat szerint, csak azt nézik meg, hogy mennyi a havi törlesztőrészlet, és már írják is alá a szerződést. A hitel részletei, az egyéb, járulékos költségek, illetve a törlesztések végösszege már "elhanyagolható részlet". A bankok pedig kiválóan ismerik az emberek gondolkodásmódját. Éppen ezért sűrítették 30 perces procedúrába az áruhitelek elbírálását és folyósítását. (Összehasonlításul: egy jelzáloghitel esetében ez a folyamat közel 30 napot vesz igénybe!)

Nézzünk egy példát: szeretnénk venni 100 ezer forintért egy hifitornyot. Megtesszük: hitelre, 12 hónapos futamidővel. Egy ekkora áruhitel havi törlesztőrészlete legalább 10 ezer forint (6 havi törlesztés esetén még nagyobb!). Tehát valójában minimum 20 ezer forinttal drágábban, vagy másképp fogalmazva: csak a kamatok miatt már bő 20 százalékos felárral vásároljuk meg a berendezést. Ez a konstrukció a gyakorlatban egy 24 százalékos kamatú, 33-40 százalékos THM-? hitelnek felel meg. 

Kevesen tudják, hogy a THM évesített mutató, így az egy évnél rövidebb idej? kölcsönökre is "évesítve" kell számolni. Minél rövidebb viszont az éven belüli futamidő, annál magasabb érték? a THM, hiszen a mutató a kamat mellett minden járulékos, egyéb költséget is tartalmaz. Ezek a költségek (hitelbírálati díj, kezelési költség… stb.) pedig fix összegűek – függetlenül a futamidőtől. Ezek után nem csoda, ha januárban, a karácsonyi mámorból felocsúdva, kígyózó sorok állnak a plázák előtt a "megunt" portékákkal. De már későn… (Török Flóra)

Olvasson tovább: