Kereső toggle

Interjú Philippe Zeller francia nagykövettel

Vállalni kell a sokszínűséget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Franciaország ötvenmillió eurót kap az Európai Uniótól segítségül a Párizs környéki zavargások következményeinek enyhítésére. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár mintegy háromzsemlényi összeggel támogatja most önöket. Mit jelent ez a segítség Önöknek?



Az európai család most Párizst támogatja

– Most, hogy az európai büdzséből kap Franciaország támogatást ebben a nehéz helyzetben, még jobban érzékeljük azt, hogy ugyanabból a családból valók vagyunk. Természetes, ha a család egyik tagja nehézséggel küszködik, a többi tag támogatja. Vannak más körülmények, amikor mindez fordítva történik. 

– Kik vettek részt a zavargásokban, amelyek két-három héten keresztül Franciaország számos városában rendkívüli helyzetet okoztak?

– Úgy vélem, nem volt igazi vezére mindezen megnyilvánulásoknak, és nem is az ország destabilizálása volt a cél. Inkább fiatalokról van szó, akik spontán módon fellázadtak, így tiltakozva a jelenlegi helyzetük és az ezért felelősnek tartott intézmények ellen. Mások rossz értelemben vett "játékból" kapcsolódtak be, vagy azért, hogy a különböző városok közötti versenyt ezen a területen is folytassák.

– Megjelent-e valamilyen vallási jelszó vagy felhívás a rendbontásokban?

– Nem volt ilyen. Még akkor sem, ha szociológiai tény, hogy az érintett zónákban leginkább muzulmán vallásúak élnek, és Albánia után Európában Franciaországban él a legtöbb muzulmán, mintegy ötmillióan. Közülük kilencven százalék a tényleg problémás, külvárosi negyedekben él. Az is tény, hogy pontosan a szent hónap, a ramadán végén történt az első esemény. Mégis inkább azt mondanám, hogy kulturális és nem vallási konfliktusról volt szó. Franciaország hagyományosan laikus, világi állam. A republikánus eszme legfőbb témája pontosan a vallásszabadság volt. Ennek keretében a francia kormányok az utóbbi időkben ugyanolyan jogot biztosítanak az iszlám vallásnak, mint a hagyományos egyházaknak, a keresztényeknek vagy a zsidóságnak. Minden iskolában vagy munkahelyen tiszteletben tartják a muzulmán ünnepeket, köztük természetesen a ramadánt is. Nagyon sok fiatal azonban olyan negyedekben él, ahol nincs igényes, intellektuális fogódzókat nyújtó oktatás. Azt hiszem, jelenleg ez a valóságos probléma.

– Mit látnak célravezetőnek e helyzet kezelésére?

– Az erőszakos cselekedetek ott szűntek meg a leggyorsabban, ahol a lakosok is egyfajta tárgyalásba bocsátkoztak a felkelőkkel. Keveset beszélnek erről a médiában, de elindult egy olyan spontán mozgalom, amelyben az emberek egymást mozgósították a nyugalom helyreállítására. Önkéntesek kezdték járni éjszakánként az utcákat, hogy megvédjék az iskolákat és az üzleteket. A kormányzat részéről pedig arra van szükség, hogy fellépjünk mindenféle diszkriminációval szemben, elsősorban az oktatás terén. Azokat, akikről most beszélünk, ugyanúgy a francia nép részének kell tekinteni. A nevük miatt sokszor adódó diszkrimináció helyett el kellene fogadni, hogy ők Franciaországban születtek, ezért franciának számítanak. Akinek a neve ma elárulja, hogy észak-afrikai származású, nehezebben talál munkát. Pozitív példa, hogy egy évvel ezelőtt a háromszáz legnagyobb francia vállalat, köztük az államvasutak és a távközlési vállalat, nagyon sok kis- és középvállalattal együtt létrehoztak egy integrációs chartát, amiben kötelezik magukat, hogy semmiféle származási diszkriminációt nem alkalmaznak. Névtelen életrajzok alapján döntenek. Például ma már a Francia Államvasutak újonnan felvett munkatársai között tíz százalékban az ilyen problémás lakóhelyről származó munkavállalókat találunk. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna. De a neves francia egyetemek is hasonló programokat indítottak. Úgy gondoljuk, hogy Európának az az érdeke, hogy a kulturális sokszínűség – amelyhez a különböző hullámokban érkezett bevándorlók is nagyban hozzájárultak – megmaradjon és gazdagítsa az egyes országok életét. Éppen ez volt a célja az európai kulturális miniszterek nemrég Budapesten megtartott találkozójának, amelyen részt vett a francia kultuszminiszter is. Az európai kulturális sokszínűségből egy olyan gazdasági fejlődés is születhet, amely vonzó lehet a nemzetek közössége számára. 

Philippe Zeller

Franciaország magyarországi nagykövete a Németországgal határos elzászi régióban született. Számos kormányzati, közigazgatási és diplomáciai tisztséget töltött be, 2000–2001 között környezetvédelmi utazó nagykövet is volt. 2004 szeptemberében nevezték ki magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté. Phillipe Zellert hazájában a Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki.

Olvasson tovább: