Kereső toggle

Rakétafenyegetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elkövetkező néhány hónap a csaknem húsz éve folytatott titkos iráni atomprogram legkritikusabb időszaka lehet, aminek végkifejletében rövid időn belül atomtöltet kerülhet az Izraelt, sőt Európát is elérő hírhedt Shihab rakétákra. Miközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) lapzártánk után dönt arról, hogy Irán ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörébe utalja-e esetleges szankciók kiszabása végett, a teheráni parlament jóváhagyott egy új törvénytervezetet, amelynek értelmében az iráni kormány megakadályozhatja a NAÜ további vizsgálódásait.

A törvénytervezet a parlament után kerül az Őrök Tanácsához, amely nagy valószínűség szerint ratifikálja majd az új jogszabályt. Az intézkedés szerint, amennyiben "Irán atomprogramja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül, a teheráni kormánynak be kell szüntetnie minden önkéntesen tett lépést". Teherán eddig ugyanis engedélyezte a NAÜ fegyverellenőreinek, hogy nukleáris létesítményeit rövid bejelentési határidővel ellenőrizze, ám következetesen távol tartotta őket a Laviszán Sián melletti katonai létesítménytől, amelynek vizsgálata során a szakértők szerint bebizonyosodhatna, hogy az atomprogramnak van katonai célja.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az iráni atomprogramról készült kísérleti terveket és nukleáris fegyver előállításához használható gyáregységek tervrajzait adta át a bécsi székhely? NAÜ egyik közelmúltbeli ülésén. Az amerikai hírszerzés kitart amellett, hogy Teherán nukleáris töltet fejlesztésén dolgozik. A NAÜ emellett egy előkészítő jelentésben megerősítette, hogy Irán az urándúsítás folyamatait leíró tervezeteket kapott a nukleáris feketepiacról még 1987-ben, a pakisztáni atomprogram atyja, Abdul Kadír Hán vezette hálózattól. A dokumentumokat Teherán önkéntesen adta át a NAÜ-nek, azt állítva, hogy azokat nem saját kezdeményezésre kapta. 

A felfedezés mindenesetre további kétségeket vet fel Irán szavahihetőségét illetően, hiszen Teherán korábban azt állította, hogy nem rendelkezik ilyen dokumentumokkal.

Az iráni atombomba legyártásának lehetséges időpontjára vonatkozóan, illetve az atomprogram jelenlegi állását illetően több értékelés látott napvilágot. A helyzetet nehezíti a száz százalékosan megbízható hírszerzésen alapuló információk hiánya. Az atomprogram miatt kialakult nemzetközi nyomás viszont úgy tűnik, nem elégséges a keményvonalas iszlám köztársaság jobb belátásra térítéséhez: Irán az elmúlt hetekben megerősítette, hogy ismét elkezdte az urándúsítás egyik kezdeti munkálatát, az urán urán-hexafluorid gázzá történő átalakítását. 

Az izraeli helyzetértékelés hagyományosan óvatos az iráni atomprogrammal kapcsolatos túlzott reakciókat illetően. Ez év elején az izraeli védelmi miniszter, Saul Mofáz, a kémelhárításért felelős tábornok, Áháron Farkash Zeévi és a Moszad igazgatója, Meir Dagan egybehangzóan azon a véleményen volt, hogy Irán már 2005 végére eléri azt a pontot, ami után már nem lehet megakadályozni atomprogramja folytatásában. Ezen a ponton Irán képessé válik saját dúsítású uránium előállítására.

Egyes források szerint elképzelhető, hogy a közepes hatótávolságú Shihab rakétákra akár már 2007-ben nukleáris robbanófej kerül. Egy éve ilyen értékelést hozott nyilvánosságra egy izraeli hírszerzői forrás, amely szerint ha a nukleáris fejlesztések teljes kapacitással történnek, és a nemzetközi közösség nem avatkozik be, az iráni atomfegyver 24 hónapon belül elkészül. Később ezt az értékelést módosították, és a legkorábbi lehetséges időpontot 2008-ra, illetve reálisan 2012-re prognosztizálták. Az értékelésben történt módosításokat az izraeli hírszerzés azzal indokolta, hogy az esetleges katonai célú atomprogramnak illeszkednie kell a polgári célú nukleáris tervekhez.

Bár eltérőek a vélemények az iráni atombomba megjelenésének menetrendjét illetően, azt egyik komoly szakértő sem vitatja, hogy az ajatollahok vezette ország végső soron saját nukleáris fegyvert állít majd elő. Dán Háluc, az Izraeli Védelmi Erő (IDF) vezérkari főnöke szerint a nukleáris fejlesztés "iráni nemzeti érdek", amit a nemzetközi közösség maximum csak lassítani képes, leállítani nem. Bár a katonai vezető szerint az iráni atomprogram Izrael létét fenyegeti, mégsem olyan probléma, amelyet jelen pillanatban Izrael államának kellene megoldania. "Az ország azonban minden lépést megtesz, hogy amennyiben konkrét fenyegetés jelentkezik, arra megfelelő reakciót adjon"
– tette hozzá az IDF vezetője. Több elemző szerint azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem biztos, hogy hatékony megoldást talál majd, többek között azért sem, mert elképzelhető, hogy iráni olajérdekeltségei védelme érdekében Kína megvétózza majd az esetlegesen kiszabott gazdasági vagy politikai szankciókat.

Olvasson tovább: