Kereső toggle

Évente tíz szivacsos agysorvadás Magyarországon

Lappangó vírus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén már másodszor jelentettek Csongrád megyéből szivacsos agysorvadásban szenvedő beteget a Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az úgynevezett Creutzfeld-Jakob-kór (CJD) tüneteivel kezelt férfi három hete fekszik a szegedi Újklinika neurológiai osztályán. Szakértők szerint a kergemarha-kór az elhullott állatokból készített takarmányok miatt alakul ki a szarvasmarháknál. 

Néhány héttel ezelőtt egy negyvenhat éves szegedi orvoson jelentkeztek a Creutzfeld-Jakob kór tünetei. A férfit a szegedi Újklinikán ápolják. A kórház a beteg személyiségi jogait tiszteletben 

tartva nem adhatott felvilágosítást a konkrét esetről. Lapunk úgy értesült: az orvosok véleménye szerint a férfi marhahús fogyasztása során kaphatta el a kórt. Úgy tudjuk, hogy a sportos életet élő 

sebész egy konferencia közben lett rosszul – onnét szállították kórházba. A család elzárkózik a nyilvánosság elől, semmiféle információt nem adnak a férfi hogylétével kapcsolatosan. 

Magyarországon évente tíz szivacsos agysorvadást vagy tudományos nevén Creutzfeld-Jakob kóros esetet diagnosztizálnak. "A betegségnek semmiféle járványügyi kockázata nincs, hiszen nem terjed emberről emberre" – állítja Kovács Ferenc Csongrád megyei tisztifőorvos. Mint mondja: ahhoz, hogy valaki mégis megkapja, olyan marhahúst kell tartósan és nagy mennyiségben fogyasztania, amelyben a kergemarha-kór okozói megtalálhatóak. Ezeknek az úgynevezett prionoknak azért rendkívül problémás a kimutatása, mert az emberi szervezetbe jutva akár huszonöt éves lappangásra is képesek. 

A Creutzfeld-Jakob-kór első tünete az elhanyagolt külső, az ingerlékenységben vagy apátiában megnyilvánuló elbutulás. A panaszok között előfordulhatnak még izomrángások, izomgörcsök, aluszékonyság vagy éppen alvászavar. A betegség fertőző ágense a juh surlókór kórokozójára hasonlít. A vírusoknál is egyszer?bb prionok a beteg ember vagy állat idegsejtjeiben felhalmozódó kis molekulatömeg? fonalak, amelyek nukleinsavat (örökítőanyag) sem tartalmaznak. Szaporodni is csak a megtámadott sejt saját genetikai állományának segítségével képesek.

Egyébként a surlókor évszázadok óta ismert betegség. Ezzel szemben a kergemarhakórt először 1986-ban tapasztalták Angliában. A beteg állat elveszti egyensúlyérzékét, imbolyogva, támolyogva jár, majd elpusztul. A kór megjelenéséhez az vezetett, hogy a nyolcvanas évek elejétől költségcsökkentés miatt a szarvasmarhák takarmányát részint elhullott juhokból is készülő hús- és csontliszttel dúsították. A betegség következtében 150 ezer állat pusztult el és 10 milliót irtottak ki. 

Az 1990-es években a fertőzött marhákból készült hamburgereket hibáztatták a Creutzfeld-Jakob-kór nagyobb számú megjelenéséért. Érdemes még megemlíteni azt, hogy korábban – a huszadik század első felében – már sikerült egy igen hasonló betegséget felszámolni Pápua Új-Guinea emberevő törzseinél. A betegek a halottak elfogyasztása után fertőződtek meg. A beteg embereken különféle mozgászavarok, nevetési rohamokkal járó érzelmi labilitás volt megfigyelhető, ami aztán fokozatosan kialakuló szellemi hanyatlásba, majd halálba torkollott. A helyiek által kurunak nevezett betegség a rituális kannibalizmus felszámolásával eltűnt.

Magyarországon az állandó ellenőrzés mellett sem mutatták ki soha szarvasmarhákban a kergekórt. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. lapunknak adott tájékoztatása szerint hazánkban az EU szabályozásának megfelelően haszonállatoknak nem adnak hús- és csontlisztet.

Tollas veszély

"A határzár ellenére illegálisan Magyarországra behozott madarak, sajnos, valós veszélyt jelentenek" – nyilatkozta lapunknak Tóth Balázs. Az agrártárca tanácsadója elmondta, hogy a minisztérium nem tervez további óvintézkedéseket, hiszen Magyarországon a jelentősebb baromfiállományokat zárt helyen, szűrt levegőn és állandó fertőtlenítés mellett tenyésztik. Szükségtelennek tartja azokat az intézkedéseket, amelyeket Hollandiában és Németország három tartományában már meghoztak, hogy a szabad tartású baromfikat csak dróthálóval lefedett helyen szabad nevelni, mivel a szakember szerint nullára nem lehet lecsökkenteni a vírusfertőzés lehetőségét.

A jelenleg érvényben levő állategészségügyi törvény előírja a betegségek kötelező bejelentését a kerületi főállatorvosnak. Már a járvány erős gyanúja esetén is zárlat alá helyezik az állományt. Ha a gyanú beigazolódik, megkezdődik a felszámolás. Lapunk megkeresésére Kiss Miklós kerületi főállatorvos elmondta, hogy már történtek lakossági bejelentések, például elpusztult rigót vittek be hozzájuk madárinfluenza gyanúval.

Az influenzavírusok sajátosságai teszik nehézzé az ellenük való hatékony fellépést. Örökítőanyaguk 8 darabból áll (ún. szegmentált genom), és ez igen hatékony rekombinációt tesz lehetővé, azaz a különböző influenzavírusok könnyen ki tudják cserélni génjeiket egymás között, így olyan törzsek is megjelenhetnek, amelyek gyökeresen különböznek az előzőektől, ezért senki sem védett ellenük. Ilyenkor törhet ki világméretű járvány. 

Mivel a sertések szervezetében könnyen cserélődhetnek a gének, a kutatók feltételezése szerint bennük jöhet létre legkönnyebben a világjárványt okozó vírus. 

Sokan rámutattak arra, hogy a nagyobb járványok legtöbbször Délkelet-Ázsiából indulnak. Ennek oka többek között az, hogy a világ ezen részén az emberek igen közeli kapcsolatban élnek az állatokkal. Gyakran egy fedél alatt laknak a háziállatok a gazdájukkal, sőt egyes étkezési és kulturális szokások is hozzájárulhatnak a járványok emberre történő átterjedéséhez. Például volt olyan ember, aki akkor betegedett meg madárinfluenzában, amikor egy vietnami ínyencséget, nyers kacsavérből készült pudingot fogyasztott. Máshol bizonyos állatok kultikus tisztelete figyelhető meg, például amikor egy harci kakas megsérül, gondozója saját szájával tisztítja meg sebeit. (B. C.)

Olvasson tovább: