Kereső toggle

Csupán tizenhárom ügyben indult eljárás

Intés a szerbeknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten Magyarországra látogatott Borisz Tadics. A szerb elnök budapesti tárgyalásain megígérte: megbüntetik azokat, akik a Vajdaságban bárkit etnikai indíttatásból bántalmaznak. Tadics szerint azonban a nem etnikai alapú atrocitásoknak nem szabad a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani. A szerb elnök hétfőn találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.



Ápolnak egy vajdasági magyar diákot Fotó: Novák Mihály

Sólyom László szükségesnek látja, hogy a szerb kormány ne bánjon kesztyűs kézzel azokkal, akik etnikai alapon bántalmaznak másokat. "Nem kételkedünk abban, és nem is merül föl sehol, hogy ezek mögött a szerb kormány állna, azonban azt elvárjuk, hogy a szerb kormány hasson oda, hogy a helyi hatóságok járjanak a végére ezeknek az atrocitásoknak, találják meg a bűnösöket és büntessék meg őket – jelentette ki a találkozó után a köztársasági elnök. Mint hozzátette: a jövőt tekintve nem keletkezhet az a látszat vagy az a benyomás a lakosságban, hogy büntetlenül lehet ilyesmiket elkövetni. 

Mint Tadics elmondta: Számára fontos a jó szerb–magyar viszony, ezért minden ilyen esetet megvizsgálnak. "A bűnösöket mindenképpen megbüntetjük, nehogy valaki azt gondolja, hogy büntetlenül lehet etnikai alapon bűncselekményt elkövetni" – jelezte Borisz Tadics. A szerb államfő szerint Szerbia számára a magyar kisebbség helyzete ugyanolyan fontos, mint ahogy fontosak a Magyarországgal kiépítendő kapcsolatok is. "Ezt a problémát meg fogjuk oldani" – mondta el Tadics. 

Tavaly 80 esetben indítottak eljárást Szerbiában, melyből csupán 13 ügyben derült ki, hogy etnikai alapú volt a támadás. Az elnök szerint azonban ezek az ügyek nem olyan mértékűek, ahogyan ezt a média gyakran beállítja.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor sérelmezte, hogy a vajdasági magyarokat ért atrocitásokkal kapcsolatosan mindezidáig nem született egyetlen ítélet sem. A kormányfő kijelentette: Magyarországnak fontos, hogy "az európai normák követésével ne adjunk okot arra, hogy nemzetiségi atrocitásokról eshessen szó", mert ilyeneknek nem szabad előfordulniuk. Szerinte a nyitottság, mértéktartás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikényszerítése, hatékony és eredményes igazságszolgáltatás óvhat meg attól, hogy ezek az ügyek árnyékolják be a két ország kapcsolatát. Tadics elnök ígéretet tett arra, hogy közvetlen tájékoztatást kér azon bírósági eljárások állásáról, amelyek olyan ügyekben indultak, ahol felvetődik a nemzetiségi atrocitások lehetősége.

A találkozón a magyarverések ügye mellett szóba került a két ország gazdasági kapcsolata is. Borisz Tadics kiemelte, hogy bár a kereskedelmi forgalom csökkenő tendenciát mutat, a gazdasági kapcsolatokban számtalan lehetőség rejlik. 

Kedden a két nagy párt elnöke is találkozott a szerb elnökkel. Az MSZP vezetője elmondta: pártjának érdeke, hogy Szerbia és Magyarország jó szomszédként éljen egymás mellett. Ennek azonban meghatározó feltétele a Vajdaságban élő magyarok biztonságának garantálása – fejtette ki álláspontját Hiller István.

Orbán Viktor kijelentette: nem akarnak belefolyni a szerb belpolitikába, de aggódik a szerb radikális pártok előrenyomulása miatt. "Arra kértem a szerb elnököt, vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy az emberi jogok és a jogállami normák érvényesüljenek a Vajdaságban" – jelentette ki a Fidesz elnöke. 

"A politikai elit mindig csak a legvégső esetben lép" – válaszolt a Hetek kérdésére George Dragojlovics. A szabadkai képviselő szerint a szerb kormány mindig megvárja, amíg égetően fontos lesz bizonyos feladatok elvégzése. "Már rég normalizálni lehetett volna a vajdasági magyarok ügyét, ha a kormány nem vár addig, amíg az EU meg nem sürgeti őket" – fejtette ki lapunknak a szerb politikus. Szerinte ugyanis az EU-ba való belépés egyik elengedhetetlen feltétele a számos etnikai konfliktus leküzdése lenne. Hogy hány esetben vannak az atrocitások hátterében etnikai ellentétek, nem lehet tudni – válaszolta a képviselő. Dragojlovics rengeteg ilyen történetet ismer: ezek egy része csak egyszer? kocsmai verekedés, sok valós esetet viszont a hatóságok hallgatnak el. 

"A rendőrség ritkán ad jelentést a valóban etnikai atrocitásokról, ha ad is, akkor sem az igazi indokért ítélik el a tettest, hanem valami apró kihágásért állítják elő. Ha a hatóságok rendesen ellátnák a feladatukat, nem lenne ekkora probléma" – fejtette ki lapunknak a képviselő. A szabadkai politikus véleményét nem osztja Szerbia-Montenegró kisebbségügyi minisztere. Raszim Ljajics szerint a magyar belpolitika tehet róla, hogy a vajdasági magyarok elleni támadásokból ügy lett. A miniszter szerint ugyanis az utóbbi időben csökkent a támadások száma. A magyar pártok csak a választási kampány miatt tartják felszínen a témát – véli Raszim Ljajics.

Az Európai Parlament múlt heti ülésén újra a vajdasági magyarokat ért atrocitások, illetve az ottani kisebbségek helyzete volt a téma. Az EP felszólította az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselő tanácsot és személy szerint Javier Solanát, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent. A dokumentum figyelmezteti a szerbia-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása a többi között előfeltétele az uniós partneri kapcsolatoknak. 

Egy megbontott egyensúly

A szerbek tömeges betelepítésére először az első, majd a második világháború után került sor. Több mint ötven évvel ezelőtt a kitelepített svábok házaiba költöztették be a délről idevándorolt szerbeket. Az "őslakosok" közül ma már viccelődve emlékeznek arra, hogyan rendezkedtek be a hatalmas sváb házakban ezek az egyszer? emberek; a családtagok a háziállatokkal egy helyiségben éltek az egykor szebb napokat látott úri hajlékokban. A bevándorlóknak akkor a Vajdaság volt a Kánaán; a házak mellé földet is kaptak, amit művelhettek. 

A kilencvenes években, a délszláv háború idején csak Zombor városa mintegy húszezer menekültről gondoskodott. A főleg Horvátországból ide űzött szerbeknek senki nem ígért semmit, mégis sokan közülük elvették, ami szerintük "alanyi jogon" járt nekik. Mindennaposak voltak az erőszakos házfoglalások, etnikai villongások. Ezek a sértett, saját szülőfalujukból elűzött emberek még ma is fennen hirdetik: a Vajdaság szerb föld, más nemzetiségűeknek semmi keresnivalójuk ott. A helyiek elmondása szerint több faluban is előfordult, hogy a "dühös honfoglalók" a svábok kriptáit ürítették ki, s saját halottaikat helyezték a sírboltokba. Még arra sem fordítottak energiát, hogy lecsiszolják az előzőleg odahelyezett személyek neveit – mondták szörnyülködve a helyiek. 

"A Vajdaságban mindig voltak konfliktusok, de a különböző nemzetiség? emberek igyekeztek olyan viszonyt kialakítani, hogy inkább segítsék egymást" – vallja Milan Vojnovics. A szerb szociológus emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évszázadokban az itt élő magyarok és szerbek hogyan védték meg egymást. Az 1848–49-es szabadságharc idején a zombori magyarok a magyar csapatok elé mentek, és felelősséget vállaltak a helyi szerbekért. A hadiszerencse fordultával a szerbek álltak ki a zombori magyarokért. Az első és második világháború alatt a szerb és a magyar települések védték meg egymást – magyarázza Vojnovics, aki szerint "minden ledöntött emlékm? vagy síremlék a történelemre mért brutális csapás".

Olvasson tovább: