Kereső toggle

Egymilliárd euróba kerül Athén biztonsága

A játékoknak folytatódniuk kell

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tömegeket érintő terrortámadásoktól tartanak az ünnepi ruhába öltözött görög fővárosban. A XVIII. Nyári Olimpiai Játékok péntek esti, színpompás műsorral tarkított megnyitó ünnepségén 72 ezer fizető néző, meghívott vendég és újságíró, 10 ezer 500 sportoló és az arénában rendezett műsor közel 8 ezer szereplője vett részt. Merényletektől dús jelenünkben mindenki tudta, hogy a tömegmészárlásnak "legalkalmasabb" színhelye és ideje Athénban ez a péntek este lett volna. Így a görög biztonsági szervek 70 ezer rendőrt és biztonsági embert vezényeltek az olimpiai stadionba és környékére. Nem túlzás, ha azt mondjuk, minden nézőre jutott egy rá vigyázó fegyveres. A megnyitó békében zajlott le, de a játékok a hónap végéig tartanak. Így a terrorveszély sem múlt el. A biztonságiak tízezrei tehát most is éberen vigyázzák a rendet Athénben.



Görög biztonságiak bombakereső kutyákkal. Minden fenyegetést komolyan vesznek Fotó: Reuters

A kérdés csak az, hogy meddig lehet fokozni a veszélyérzetet, valamint a veszély elhárítására hozott intézkedéseket – és hogy mennyire hatékonyak ez utóbbiak? Mert – miután a rendőrök mindig a bűnözők után szaladnak – a helyzeti előny, mint mindig, most, Athénben is a bűnözőké. Hogy időben megfogják őket, és megakadályozzák az esetleges terrortámadást, arra az olimpiai játékok megrendezésére szánt összesen hatmilliárd euróból egymilliárdot fordítanak.

Vajon ki fizeti meg ezt a horribilis összeget? Mondhatnánk, hogy majd a belépőjegyek árából, az egeket verő szállodai szolgáltatásokból befolyt összegekből, vagy a televíziós társaságok által fizetett közvetítési jogdíjakból fedezik a görögök ezt a kiadást. Mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy – az előzetes számítások szerint – az ötkarikás játékok megrendezése most is közel 3 milliárd eurós ráfizetéssel jár. 

Az emberek többségének vagy nem jut eszébe, vagy akiknek igen, azok is igyekeznek elfelejteni, hogy terrorfenyegetések közepette zajlanak Athénben a nemes vetélkedők. Kevesen tudják, hogy ahhoz, hogy viszonylag biztonságosan teljen el az a két hét a hellén fővárosban, amíg rá figyel a világ, a NATO katonái is vigyázzák ott a rendet. Még kevesebben tudják, hogy egy magyar mobillabort telepítettek ugyanerre az időre a görög fővárosba, amelynek feladata egy esetleges vegyi vagy biológiai támadás esetén azonnal kimutatni és jelezni a veszélyt. 

Egymilliárd euróba kerül tehát a biztonsági felügyelet Athénban, de egy másik milliárdot már felemésztett az a júliusban megrendezett olimpiai hadgyakorlat, amellyel felkészültek a mostani védelmi munkára. E művelet 125 olimpiai létesítményt, 213 szállodát, 6 hajókikötőt és számos repülőteret érintett, amellyel párhuzamosan a szomszédos országok – Albánia, Macedónia, Bulgária és Törökország – is készültségbe helyezték biztonsági erőiket, és szigorították határállomásaik ellenőrzését. Akkor csak 37 ezer rendőrt, tűzoltót és szakértőt mozgattak meg Görögországban, de például Albániában azóta is 11 ezer rendőr vigyázza a határ menti térségeket, hogy megakadályozzák a terroristák esetleges átkelését a görög honba. Mindezek mellett nem egy külföldi sportolócsoportot saját fegyveres biztonsági csapata kísért el Athénba. Ilyenek az amerikaiak, a britek és az izraeliek. 

Egyesek szerint túlmilitarizáltak lettek az athéni ötkarikás játékok. E pikírt megjegyzés azonban csak addig járja, amíg semmi rendkívüli esemény nem történik Athénban. És úgy legyen! De minden olimpiát rendező ország biztonsági szakembereinek szeme előtt ott lebeg az 1972-es müncheni tragédia, amikor a Fekete Szeptember nev? palesztin terrorszervezet nyolc kommandósa behatolt az izraeli csapat szálláshelyére, lelőtt két sportolót, kilencet túszul ejtett, s a túszmenekítés során az összes túszt megölte. A biztonságért felelős személyek szeme előtt lebeg az 1996-ban Atlantában megrendezett olimpia során elkövetett csőbombás merénylet is, amelynek során két ember meghalt, további 111 pedig megsebesült. 

Ezek tanulsága – bármenynyire is rémisztő – az, hogy nincs tökéletes biztonság. Ami lehetséges, az csak a törekvés a minél nagyobb biztonság megteremtésére. És az, hogy a terrorral fenyegetőknek megmutassuk: nem tudják megbénítani a normális életet. Mert ha félve is, de azt kell demonstrálnunk, hogy a normális emberi élet győz fölöttük. A szép, a nemes emberi élet. Amelynek szerves része az olimpia is. 

Ezért csak azt mondhatjuk, amit Münchenben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Avery Brundage mondott: "The Games must go on!" A játékoknak folytatódniuk kell!

Olvasson tovább: