Kereső toggle

Az Mszp és a negyvennyolc

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Főnök, fizetéscsökkentést kérek!" Amennyiben az MSZP által javasolt 48 százalékos adósávot a parlament elfogadja, lehet, hogy a világtörténelemben először Magyarországon elhangzik ez a mondat. Ha ugyanis megvalósul eme negyedik adósávra vonatkozó elképzelése, bizonyos adókedvezmények megvonása esetén, előfordulhat az a meglepő helyzet, hogy alacsonyabb bruttó fizetéssel valaki éves szinten többet keres, mint magasabb jövedelm? kollégája. 

Horn Gábor szabaddemokrata képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak kijelentette: amennyiben az MSZP-nek sikerül ezt az adósávot bevezetnie az a koalíció szakadásához 

vezethet. Az SZDSZ szerint a majdnem 50 százalékos adósáv jövedelemeltitkoláshoz és a fekete gazdaság megerősödéséhez vezethet.

A tervezett 48 százalékos adósáv célközönsége az úgynevezett magasabb jövedelműek lennének. Lapinformációk szerint az MSZP havi lebontásban bruttó 500 ezer forintos fizetéstől, míg a Pénzügyminisztérium már bruttó 300 ezer forinttól érvényesítené a 48 százalékos adókulcsot. Elég viccesnek tűnik, hogy nettó 160 ezer forintos jövedelem már kiemelkedőnek számít ma Magyarországon. Egyes elképzelések szerint ebben az adósávban az érvényben levő adókedvezményeket (Sulinet, lakáshitel visszatérítés stb.) sem lehetne érvényesíteni.

"Az Európai Unió számos országában a 48 százaléknál is jelentősen magasabb adókulcsok vannak a magas jövedelm? kategóriában, az igazságossághoz azt tartjuk közelállónak, ha a magasabb jövedelműek valamivel nagyobb arányban járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. Svédországban például 60 százalékos a legmagasabb adókulcs"– érvelt az új adósáv mellett a Heteknek Kovács Tibor szocialista országgyűlési képviselő, a Költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke. 

A "svéd példával" persze csak az a gond, hogy 500 ezer forintnak megfelelő eurós bér alatt nem kell adózni. A szocialisták elképzelését a Fidesz se támogatja, így egyre valószín?bb, hogy ezt lehetetlen lesz megvalósítani. "Azért nem támogatjuk, mert nem ösztönöz teljesítményre, hanem sokkal inkább adóeltitkolásra sarkall, és egy olyan gazdasági kört érint, akik nem lenne jó ha kivonnák pénzüket Magyarországról. Ezt egy pót, illetve extra adónak tekintjük" – nyilatkozta a Heteknek Tállai András, fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány egykori pénzügyi államtitkára.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) sikerén felbuzdulva az SZDSZ most a magánszemélyek adózását is megkönnyítené. Elképzelésük szerint az úgynevezett esza, azaz egyszerűsített személyi jövedelemadó bevezetése jelentősen megkönnyítené az adózók dolgát. 

Horn Gábor államtitkár lapunknak kifejtette: "Ez egy alternatív adózási mód lenne, amit feltételek nélkül, szabadon lehetne választani. Elképzeléseink szerint ez egy 30 százalékos adókulcs lenne. Aki ezt választja, az ennyivel adózik és cserében mindenféle kedvezményről lemond. Lemond a kamat-, a biztosítási és a családjelleg? kedvezményekről is. Ennek fejében viszont az adóbevallása csak egyetlenegy sor lesz."

A szabaddemokraták számításai szerint akár kétszázezer ember biztosan igénybe venné ezt az adózási formát. Az esza fő sikerét azonban nem is ebben látják. Horn Gábor szerint ugyanis sokkal fontosabb az "adópszichológiai" vagy "adópedagógiai" szempontja az új adónemnek. Mint elmondta: "Az esza bevezetése nagyon komoly előrelépés lenne, mert érzékelhetővé válna, hogy ezzel jelentős adókedvezményt lehet igénybe venni."

Az MSZP egyelőre nem támogatja az SZDSZ elképzelését az egyszerűsített adóra vonatkozóan. "Az esza részleteiről nem lehet tudni sokat. Ha a 30 százalékos elképzelést
vesszük alapul, akkor ez az adómód éves 3 millió forint jövedelem esetén jelentene kevesebb adófizetési kötelezettséget, ami nem az igazságosság irányába mutat, ezért első ránézésre a szocialista párt nem tudja ezt támogatni"– érvelt Kovács Tibor.

Mivel a szabaddemokratáknak szívügye az esza, így a tekintetben teljesen kompromisszumkészek, hogy néhány százalékkal több legyen, 32 vagy 33 százalék az egyszerűsített adózás. Annak ellenére, hogy az esza elsősorban a magasabb jövedelműek számára jelentene előnyt, Horn Gábor szerint olyanok is igénybe vennék, akik egy kicsit rosszabbul járnak, de az egyszerűsített megoldás miatt, mégis emellett döntenének.

"Az egyszerűsítésre való törekvéssel egyetértünk, a megvalósítást csak úgy tudjuk elképzelni, hogy semmilyen társadalmi rétegnek nem jelenthet többlet adóterhet és egyelőre nem látjuk azt, hogy ebben a kérdésben lenne egységes koncepció" – vélekedett Tállai András.

Magyarországon jelenleg az átlagos jövedelmek is a maximális 38 százalékos jövedelemkulccsal adóznak. Előreláthatólag ez jövőre megváltozik. A két koalíciós partner ugyanis egyetért a középső sáv kiszélesítésében és az adókulcs csökkentésében.

Az SZDSZ szerint az esza az egyszerűsége és átláthatósága miatt jóval nagyobb adótudatosságot, adófizetési hajlandóságot is jelentene. A tőzsdei árfolyam nyereségadó bevezetésével kapcsolatban úgy tűnik minden párt egyetért, így várhatóan jövőre a tőzsdei megtakarításokat is megadóztatják. Első ránézésre adócsökkentés abból származhat, hogy a sávos adózásban a második sávot az évi másfél millióról kettő, kettő és fél millióra szélesítik.

A helyi sáp

Az elmúlt hetekben, a harmadik kerületben élők is csatlakozhattak azon "szerencsések" közé, akik a jövőben lakásadóval, hivatalos nevén – hátha ez egy kicsit enyhít a fájdalmon – kommunális adóval gazdagíthatják önkormányzatukat. Budapesten eddig nem sok helyhatóság követelte meg a magánszemélyektől ezt a fajta járandóságot, de félő, hogy egyre több önkormányzat fog "rászokni" erre a bevételi forrásra. Annál is inkább, mert a hivatalok központi bevételei szűkülnek, és a vállalkozókat se lehet a végletekig nyúzni iparűzési és vállalkozói kommunális adókkal. Darázs Imréné költségvetési szakértő a Település Önkormányzatok Országos Szövetségének munkatársa ezzel kapcsolatosan a Heteknek kifejtette: "Egyre inkább tapasztalható egy központi, indirekt akarat, hogy az önkormányzatok vessenek ki helyi adókat. Lehetőleg a maximális mérték kiszabásával, és ha egy mód van rá a kedvezmények és a mentességek szűkítésével."

A harmadik kerületben élők leginkább azt sérelmezik, hogy az adóbevallását a nyári szabadságolásokra időzítette a polgármesteri hivatal, mulasztást ellenben nem tűr. Késedelem esetén ugyanis büntet. Darázs Imréné lapunknak elmondta, hogy a törvény szerint év közben nem is vethetne ki új adófajtát az önkormányzat. 

Míg 92-ben néhány száz önkormányzat megközelítőleg 300 millió forint kommunális adót szedett be, 2002-ben már több mint kétezer hivatal csaknem 7 milliárd forint lakásadót gyűjtött
össze. Országos szinten a helyi adók évente 350 milliárd forintos bevételt jelentenek az önkormányzatok számára. Ennek többsége, 85 százaléka iparűzési adóból származik – tudtuk meg a szakértőtől.

Olvasson tovább: