Kereső toggle

Válságot okoztak a rossz döntések

Térdre kényszerített forint

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása


Feszültség, zavarodottság és bizonytalanság uralja a piacokat az elmúlt pénteki drámai, 3 százalékos kamatemelés óta. A nemzeti valutánk közel tíz forinttal gyengült a napokban, és közel 400 pontot esett a BUX, több ízben is meghiúsult az állampapír-aukció – azaz teljes bizalmatlanság itatja át a pénzpiacokat. Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter a kamatemelés óta újra céltáblává vált, munkájuk sikerét számos elemző és pénzpiaci szereplő megkérdőjelezi. A forint elleni spekulációs hullám lapzártánkig nem csitult, és a fizető eszköz árfolyama történelmi mélypontra süllyedt, egy euróért 275 forintot kellett fizetni. Lapunknak nyilatkozó szakemberek azonban túlzónak tartják a valutaválság emlegetését. 



László Csaba pénzügyminiszter. Keresi a megoldást Fotó: Vörös Szilárd

Békesi László volt pénzügyminiszter úgy véli, az elmúlt három év alapjaiban elrontott magyar gazdaságpolitikai lépései után törvényszer? következmény mindaz, ami bekövetkezett az elmúlt napokban. A problémák még a Fidesz-kormány idején kezdődtek, és átmenet nélkül folytatódtak a Medgyessy-éra alatt is. Békesi azonban nem ért egyet a Financial Times álláspontjával, amely szerint Magyarországot pénzügyi válság fenyegeti. A neves brit gazdasági lap úgy véli, egy lépéssel közelebb került az ország a pénzügyi válsághoz, amikor a kormány a napokban sikertelenül dobott a piacra államkötvényeket. Fekete János közgazdász is azon a véleményen van, hogy a pénzügyi vezetés súlyos hibái vezettek a forint drámai gyengüléséhez, illetve a kamat felemeléséhez. Meggyőződése, ha a közeljövőben nem történnek személyi és koncepcionális változások, a következmények az egész gazdaságot, sőt a lakosságot is érzékenyen érinthetik.

Valutaválságról nem, állampapír-piaci és bizalmi válságról viszont beszélhetünk. A múlt héten megindult forintgyengülésre több ízben is reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mindeddig eredménytelenül. Amikor Járai Zsigmond jegybankelnök által számtalanszor hangoztatott optimális 250-260 Ft/eurós árfolyamsávot túllépte a forint, először állampapírokat vett a bank annak érdekében, hogy erősödjön a forint, ám hatástalan maradt a lépés. Ezután, amikor 262 forint felé gyengült a magyar valuta, drasztikus lépésre szánta el magát az MNB, 300 bázisponttal, 9,5 százalékról 12,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. A hatás nem maradt el – csak éppen az ellenkezőjét váltotta ki: lapzártánkig gyakorlatilag folyamatosan gyengült a forint, mígnem történelmi mélypontra süllyedt. Szerdán egyetlen euróért 275 forintot kellett fizetni, de számos pénzváltónál ennél többet, akár 280 forintot is elkértek. Ezzel párhuzamosan azonnal, több száz pontot esett a tőzsdeindex, a BUX, és drámaian gyengült az állampapírok árfolyama is, amely csak tovább indukálta az eladási kedvet. 



Járai Zsigmond jegybankelnök. Magyarázza a bizonyítványt Fotó: MTI

Szinte kézzelfogható volt az idegesség és a tanácstalanság a pénzpiaci szereplők között. Nemcsak a kamatemelés váratlansága, hanem annak mértéke is nagy zavart váltott ki. Az elemzők szinte kivétel nélkül mind bírálták és károsnak tartották a jegybank döntését, kifejtve, hogy ez a lépés nem hoz megoldást, s a rendkívül magas kamat csak tovább csalogatja a spekulánsokat, így további támadásokra kell számítani. A folyamat lavinához hasonló folyamatot indított el, s még azok is eladták az állampapírjaikat, akik számára most nem előnyös a kiszállás. A folyamatba bekapcsolódtak azok a spekulánsok is, akik egyszerűen ki akarják használni a zavaros pillanatokat. Mindez azonban csak gerjesztette a forint gyengülését, hiszen az eladott állampapírok nyomán egyre több forint került a piacra, s az ilyen magas árfolyam mellett pedig meglehetősen kicsi a kereslet iránta. A forint helyzetét az is rontotta, hogy mind a lakosság, mind a hazai pénzpiaci szereplők meglehetősen forráshiányosak, tehát nem léphettek fel állampapír-vásárlóként, s nem erősíthették ezzel a valutát. 

A pénzügyi vezetők iránti általános bizalmatlanságot jól példázza, hogy érdektelenség miatt új államkötvény-kibocsátás két ízben is meghiúsult a héten, azaz nem akadt vállalkozó az állam finanszírozására. 

A Financial Times, neves üzleti lap ezt rossz jelnek tartja, úgy véli, ezzel a momentummal egy lépéssel közelebb került az ország a pénzügyi válsághoz. Mivel az államkötvény kibocsátása éppen a költségvetési hiány finanszírozását szolgálta volna, ennek elmaradása súlyos következményekkel járhat, hiszen ha hazai piacon nem tud pénzt szerezni az állam, külföldön kell keresnie, amely lényegesebben drágább "mulatság". Az általános bizalmatlanság miatt tehát veszélybe kerülhet a deficit finanszírozása és az a lendületes kormányzati cél, amely szerint jövőre a GDP 3,8 százalékára csökkenne a deficit. Ennek sikere nem csak a belgazdasági folyamtatok számára lenne fontos, hanem az euró bevezetéséhez szükséges feltételek betöltésére, illetve a befektetők bizalmának
visszaszerzése miatt is. 

A magas kamat messze nem szolgálja a gazdaság érdekeit. Pozitívumként szolgálhat, hogy a kereskedelmi bankok ugyan megemelték a bankbetétek után járó kamatokat, ám ezzel egyidejűleg emelkednek a hitelkamatok is. Ennek fényében viszont előre kalkulálhatóan a vállalatok adott esetben elhalaszthatják a beruházásaikat, fejlesztéseiket, amelyek miatt kevesebb munkahely létesülhet, illetve összességében csökkenhet a gazdaság teljesítménye. A magas kamat, illetve a gyenge forint nem csak a vállalkozói szférát érinti hátrányosan. Mivel a gyenge forint miatt drágábbá válik az import, emelkednek az árak, nő az infláció. Jövőre 6 százalék körüli pénzromlás mellett várhatóan egy százalék lenne a reálbér-emelkedés, az ennél magasabb infláció reálbér- és életszínvonal csökkenést eredményezne. A vállalatokat Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke előzetes számításai szerint 50 milliárdos kár érné abban az esetben, ha maradna a 12,5 százalékos kamat. A Heteknek elmondta, a magas kamat magára az államra nézve is hátrányos lenne, pusztán az államadósság kamatterhének növekedése miatt 200 milliárdos veszteségre kell számítani. Szakértők ezért hosszú távon tarthatatlannak vélik az egyébként európai kamatszintet tíz százalékkal meghaladó kamatot. Parragh László szerint, ha napokon belül megnyugszik a piac, és csökken a kamat, nem kell hosszú távú veszélyekkel számolni, de ha ez nem következne be, megvan annak az esélye, hogy újabb és újabb támadások érik a forintot. Hasonló véleményen van Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. tudományos munkatársa is. Kérdésünkre elmondta, a válság esélyének megszűnése attól függ, hogy a jegybank és a kormány vissza tudja-e szerezni a befektetők bizalmát. Sajnálatos, de egy jól együttműködő fiskális és monetáris politikával elkerülhető lett volna ez a szituáció – tette hozzá. A bizalmi válság elindulása mögött ugyanis az húzódott meg, hogy a vártnál kedvezőtlenebb inflációs adatot és folyó fizetésimérleg-hiányt a piac úgy ítélte meg, hogy a jegybank és kormány politikája nem kellően stabil ahhoz, hogy kezelni tudja a kialakult makrogazdasági helyzetet. Ez a bizalomvesztés az árfolyam elmozdulásával járt, ami természetszerűen kamatemelést vont maga után. "Abban lehet bízni – mondta –, hogy javulást tükröznek a magyar gazdaság mutatói, elfogadják a költségvetést, és valószínűleg a vártnál nem lesz lényegesebben nagyobb a költségvetési hiány. Ebben az esetben lenyugszanak a kedélyek. "

Békesi László volt pénzügyminiszter szerint törvényszer? az, ami bekövetkezett. Mint lapunknak kifejtette, a forint drámai gyengülése nem egy váratlan és rossz szándékú spekuláció következménye, hanem a három éve alapjaiban elrontott magyar gazdaságpolitika velejárója. Mindez a Fidesz-kormány, illetve később a Medgyessy-kormány felelőssége, még akkor is, ha az utóbbi most már belátta, hogy változtatni kell, és 2004-re nézve végrehajtottak bizonyos módosításokat. A külvilág számára azonban ezek sem elég átütő erejűnek, sem elég hitelesnek nem tűnnek. "Ez nem véletlen, – mondta Békesi –, hiszen az elhibázott gazdaságpolitikát egy gyökeresen elrontott, hibát hibára halmozó monetáris politika kíséri, ami döntően a Magyar Nemzeti Bank felelőssége. A jegybank sorozatosan rosszul reagál a gazdaság fundamentális problémáira, mesterségesen erőlteti az infláció csökkentését, holott nem ez az alapvető probléma a magyar gazdaságban." Alapvető gondnak tartja inkább az állam elszabadult költekezését és a béreknek teljesítménytől elszakított emelkedését. A mesterségesen alacsony szinten tartott infláció pedig fölértékeli a forintot. A forint fölértékelt valuta, amely nem stabil gazdasági alapokon nyugszik, hanem egy erőltetett monetáris akción, ezért teljesen természetes, hogy nagyon magas kamatszínvonal mellett tartható csak meg a 250-260 forint/euró árfolyam. Miután ugrásszerűen megemelkedett az ország adósságállománya, megnőtt a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya is, megtakarítások gyakorlatilag nincsenek, érthetően a külföldi portfolio befektetők finanszírozzák a költségvetés hiányát. Ők pedig teljes joggal gondolják úgy, hogy ezt a finanszírozást csak akkor hajlandók vállalni, ha ezért a magyar gazdaság magas árat fizet. Márpedig a magyar gazdaság teljesítményét, versenyképességét, költségszínvonalát visszatükröző árfolyam minden mérési, kutatási eredmény szerint valahol a 265 és a 275 forint között mozog, nem pedig a jegybank által hangoztatott 250-260 forint/euró árfolyamon. Hiába is próbálja a jegybank ezt a szintet fenntartani, láthatóan nem sikerül, még egy ilyen "eszement" kamat mellett sem. Ha a jegybank elnöke azt hangsúlyozza, hogy minden erővel benntartja a forintot a 250-60-as sávon, akkor erre a külföldi befektetők azt mondják: jó, akkor fizesd meg az árát és belehajszolják egy újabb kamatnövelésbe. Tehát ez a spekuláció nem más, mint a magyar gazdaságpolitika és a hibás monetáris politika alapvető hibáinak a kihasználása. Erre a lehetőségre nagyon sok szakértő már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet.

A Financial Times bombasztikusan közelítette meg a problémát, amikor arról írt, hogy a jelen helyzetben egy lépéssel közelebb kerültünk a pénzügyi válsághoz. Meggyőződésem, hogy nincs válság Magyarországon – mondta Békesi. Egy elhibázott monetáris politika és egy rossz forintárfolyam van válságban, de ez nem az ország gazdaságának a válságát jelenti. 

A bizalmat csak új vezetők szerezhetik vissza

Fekete János közgazdász szerint a jelenlegi pénzügyi vezetés súlyos hibái, az irreálisan megfogalmazott költségvetési célok valamint az előző kormányzat felelőtlen döntései együttesen felelősek a forinttal szemben kialakult bizalmatlanságért. Amennyiben nem történnek személyi és koncepcionális változások, a következmények már az egész magyar gazdaságot sújthatják, és ezt a lakosság is közvetlenül érzékelheti majd. 

A jelenlegi bajok 2002-ben kezdődtek – véli a neves közgazdász. Tavaly a gazdasági növekedés jelentősen lassult, amelynek a pénzügyi következménye a csökkenő adóbevétel volt. Ehhez társult a választásokat felelőtlen ígérgetésekkel megnyerni akaró Orbán-kormány költekezése. A szavazók ennek ellenére a kormányváltás mellett döntöttek, az új vezetésnek szembesülnie kellett az elődei által szétszórt összegek miatti hiánnyal és a saját ígéreteinek a pénzügyi súlyával. Ez a három tényező együttesen azt eredményezte, hogy a költségvetési hiány hirtelen megnőtt, és elérte a 9 százalékot.

A valóban magas hiányt több évre elosztva kellett volna megpróbálni lefaragni – véli Fekete –, hiszen minden egyes százalék csökkentés 180 milliárd forintot von el a költségvetésből, amely az egészségügyet, önkormányzatokat és a különböző fejlesztési célokat is érinti. A pénzügyi vezetés azonban azt a célt tűzte ki 2003-ra, hogy egy év alatt mintegy 5 százalékkal csökkenti a hiányt. Ez 900 milliárd forint kivonását jelenti egy amúgy is lassuló gazdaságból. Ekkora pénzügyi megszorítás a történelmi tapasztalatok alapján könnyen gazdasági válságot idézhet elő. Ráadásul az indokként felhozott szigorú európai uniós elvárásokról éppen az idén derült ki, hogy nem is annyira mozdíthatatlanok, hiszen Franciaország és Németország egyértelművé tette, hogy rugalmasan kezeli – vagyis túllépi – a 3 százalékos költségvetési hiányt, és Spanyolország, Olaszország valamint Anglia ebben támogatta is őket. 

"Ha Prodi úr azt mondaná a magyar kormánynak, hogy tessék jobban lefaragni a hiányt, akkor nyugodtan hivatkozhatnánk ezekre a példákra. Szükségtelen és kockázatos ilyen irreális, és az emberek életszínvonalát súlyosan érintő megszigorításokat hozni" – állítja a Nemzeti Bank volt elnökhelyettese, aki szerint most a külföldi és magyar befektetők, vállalkozók megnyugtatására lenne szükség, ezt pedig legegyszer?bben a hibákért (például a nyári, rosszul időzített és szerencsétlenül kommunikált forint leértékelésért) felelős pénzügyi vezetők cseréjével lehet megindítani. "Magyarországról most az a kép alakul ki, hogy itt érthetetlen és kockázatos pénzügyi döntéseket hoznak, holott korábban évtizedeken keresztül a szavahihetőségünkről voltunk híresek. Ezt a bizalmat csak új vezetők tudják visszaszerezni az országnak Erről kell döntenie a miniszterelnök úrnak" – állítja Fekete János. (Morvay Péter)

Olvasson tovább: