Kereső toggle

Incidens a Hit Parkban

Vallásháborítók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Július 27-én vasárnap egy férfi több ezer hívő között, a közös imát megszakítva hangosan ordítozni és fenyegetőzni kezdett a budapesti Hit Csarnokban. Ezt követően a vele szemben fellépő lelkésszel és rendezőkkel is erőszakosan lépett fel. A Magyar Nemzet újságírója, aki a Hit Gyülekezete ellen több éve szisztematikus uszítást folytat valótlanságok tömegét tartalmazó cikkeiben, "véletlenül" éppen a helyszínen tartózkodott, egészen mást látott, mint mindenki más.



A tetthely: erről az operatőri állásról fenyegette Révay az embereket Fotó: S. L.

Révay Zoltán vasárnap hajnalban indult el Ózdról Budapestre azzal a határozott szándékkal, hogy az élő televíziós adásban közvetített istentisztelet megszakításával felhívja a figyelmet magára, illetve fia három évvel ezelőtt történt halálára. (Révay Péter – a gyülekezet tagja – három évvel ezelőtt tragikus autóbaleset áldozata lett.) Révay Zoltán tudatosságát bizonyítja, hogy felesége számára egy levelet hagyott, melyben tájékoztatta őt a vasárnapra tervezett akcióról. 

Budapesten Révay felvette régi ismerősét, Sz. I.-t, így Révay autójával ketten érkeztek a Hit Parkba. Sz. I. nem tudott Révay tervéről. A Hit Parkban csatlakozott a két férfihoz Jezsó Ákos, a Magyar Nemzet cím? napilap újságírója. "Jezsó a parkolóban várt" – mondta el a Heteknek Sz. I., aki aznap ismerte meg Jezsót, azt azonban nem tudta róla, hogy újságíró. Révay Zoltán tehát együtt érkezett a Hit Csarnokba Jezsó Ákossal és Sz. I.-vel. Jezsó Ákos az elmúlt négy évben több tucat rágalmazó cikket írt a Magyar Nemzetben a Hit Gyülekezete lejáratása céljából. A cikkek közös jellemzője, hogy a Jezsó által megfogalmazott különféle vádak közül egyetlen egy sem bizonyult igaznak, másrészt Jezsó soha nem vette a fáradtságot a tények kiderítésére, például a gyülekezet álláspontjának megismerése által. Ehhez képest vasárnapi látogatásával kapcsolatban a Hír TV-ben a következőket nyilatkozta: "Egy írást szerettem volna készíteni a Hit Gyülekezetről, amelyről ott kinn a helyszínen is gyűjtöttem az adatokat."

Révay, Jezsó és Sz. I. a 7-es szektor legfelső sorában foglaltak helyet. Elkezdődött az istentisztelet. Révay a vezető lelkész imája alatt robbantotta ki a botrányt: "Pontosan 10 óra 37 perckor délelőtt (…) fölpattantam a csőkorlátra, lecsúsztam rajta, átpattantam arra a helyszínre, ahol a kameráknak volt a fönntartott helye, az egy ilyen kiugró rész, és onnan ordítottam" – ismerte el kedden a Hír TV-ben Révay Zoltán. Jezsó a Hír TV hétfői adásában viszont azt állította, hogy "ekkor rohant oda Révay úr a korláthoz és kiáltott le, hogy Sándor, mielőtt elkezdődik az istentisztelet engedd meg, hogy néhány szót mondjak a fiamról." Jezsó ebben a mondatban azért hazudja azt, hogy Révay az istentisztelet előtt lépett akcióba, mert a közvélemény megítélése szempontjából súlyosabb megítélés alá esik egy istentisztelet megzavarása, mint egy istentiszteletre várakozó tömegben okozott botránykeltés.

Jezsó szerint Révay azért kezdett el ordibálni, mert "a felekezet munkatársaként dolgozó fia három évvel ezelőtti haláláról szeretett volna megemlékezni". Ezt a mondatot maga Révay is cáfolta a Hír TV keddi adásában: Riporter: "Beszélt ön a vasárnapi szertartás előtt a Gyülekezet vezető lelkészével, Németh Sándorral, hogy mit szeretne?" Révay: "Nem". 

Révay az ordibálás alatt kezében egy éles, vijjogó hangú tárggyal – mint később kiderült, egy személyvédelmi hangjelzővel – hadonászott. Jezsó ezt is másképp látta: "Kezében volt fiának a Bibliája. Ez azért fontos, mert én is olvastam a Hit Gyülekezetének a közleményét, amely egy fegyvernek látszó tárgyról tesz említést. Nos, tudomásom szerint ez a fegyvernek látszó tárgy egy Biblia" – állította Jezsó a Hír TV-ben és a Magyar Nemzetben. Nos, nem Biblia volt, Révay szavai szerint "egy kis tárgy, mikor elkezdett sípolni, felemeltem, hogy lássák..."

Jezsó a továbbiakban így emlékezett a történtekre: "Ezt követően két, majd három ember ment oda Révay úrhoz, néhány másodpercen belül még további emberek is odarohantak, dulakodás kezdődött közöttük, Révay urat legyűrték a földre." Jezsó ismét nem mond igazat. Több száz ember látta, amint a magából kikelve ordibáló Révayhoz először egy hívő, majd egy lelkész lépett oda. Révay mindkettőjüket ellökte magától, és csak ezután érkeztek a helyszínre a rendezők, akik a nekik is ellenszegülő férfit kivitték a Hit Csarnokból. 

Jezsó a Magyar Nemzet másnapi számában azt írta, hogy "a rendezvény biztonsági szolgálata ugyanis súlyosan bántalmazta és megalázta Révay Zoltánt", a Hír TV-ben pedig tovább torzítva a történteket kijelentette: "arról sincs tudomásom, hogy szokásos esemény az, hogy megverjenek valakit egy istentisztelet alatt, már pedig itt az fordult elő". Jezsó ezzel az állításával is egyedül maradt, ugyanis azon túl, hogy a rendezők a tanúvallomások szerint is a szükséges testi kényszert alkalmazva vitték ki a csarnokból a rúgkapáló, ordibáló férfit, maga Révay is ellentmond Jezsónak. A Hír TV-ben az állítólagos bántalmazását firtató kérdésre a következőket válaszolta: "Én is képzett testőr vagyok – bár a gerincbántalmaim miatt már nem tudom gyakorolni a dolgot – szakszerűen jártak el." Tudniillik az őt a teremből eltávolító rendezők.

Eltávolítása után Révay lehiggadt, körülbelül negyed órán keresztül beszélgetett a rendezőkkel, kiderült, egyikükkel régebbről ismerik egymást. Ezután kijelentette, elmegy a X. kerületi rendőrségre és feljelentést tesz saját maga ellen. Sz. I.-vel távoztak a Gergely utcai kapun át, majd visszakanyarodva a Gyömrői útra már a Hit Park előtt haladtak, amikor az anyósülésen helyet foglaló Révay észrevette a Gyömrői úti kapuban álldogáló Jezsót. Révay hármat dudált és szólt Sz. I.-nek, hogy álljon meg. Ekkor Jezsó – aki a kapuban éppen arról győzködte az őt felismerő egyik gyülekezeti tagot, hogy merő véletlen folytán látogatott el a gyülekezetbe éppen ezen a botrányos napon – beszállt az autóba. Sz. I. elmondása szerint Jezsó az autóban a gyülekezetet terhelő vallomás megtételére próbálta őt rávenni, és kijelentette, kész tanúskodni Révay mellett. Révay azonban – vélhetően tettét megbánva – nem a gyülekezet, hanem önmaga ellen tett feljelentést a rendőrségen, ezért Jezsó többször is közbeszólt, és a rendőrök, illetve Sz. I. füle hallatára azt próbálta Révay szájába adni, hogy brutálisan megverték és megalázták volna. 

Időközben a Révay által ellökött lelkész és nyolc tanú is a rendőrségre érkezett, a rendőrök azonban csak a lelkész vallomását vették jegyzőkönyvbe, az azt megerősítő tanúkét nem. Őket haza küldték, ugyanakkor a gyülekezet terhére vallomást tevő Jezsót meghallgatták. Jezsó ezután vissza akart ülni az autóba, mert mint mondta, rögtön a szerkesztőségbe megy megírni az eseményeket. Sz. I. azonban – aki számára ekkorra már világossá váltak a Jezsó, Révay, az istentisztelet megzavarása és a készülő Magyar Nemzet cikk közötti összefüggések – nem engedte beszállni az autóba Jezsót.

Adj egy esélyt

Jezsó Ákos és Révay Zoltán egyaránt a véletlennek tulajdonítja, hogy vasárnap összetalálkoztak a Hit Parkban. Vajon mekkora az esélye annak, hogy a két azonos érdek? személy, a botránykeltést előre eltervező Révay, és a Hit Gyülekezetét évek óta támadó Jezsó egy időben egy helyen tartózkodjanak? Jezsó saját bevallása szerint először vett részt istentiszteleten a Hit Csarnokban. Az elmúlt öt évben – csak a vasárnapi összejöveteleket figyelembe véve – kétszázötven istentisztelet zajlott a Hit Csarnokban. Annak esélye, hogy ebből a kétszázötvenből Jezsó éppen a legutóbbira látogatott el, 1:250-hez. Révaynál, amennyiben mondjuk az elmúlt három évben tízszer is ellátogatott a Hit Parkba, ugyanez az arány 1:15. Annak esélye tehát, hogy egy időben voltak egy helyen, a két szám szorzata, 1: 3750. Másként 0,026 százalék. Igen ám, de ez csak az első akadály, hiszen a Hit Park területén legalább 6000 személy tartózkodott Jezsóékkal egy időben. Annak a valószínűsége, hogy Jezsó és Révay mégis összetalálkoztak 1: 6000 szorozva 1:3750-nel. A véletlen találkozás esélye tehát 1:22500000. Más szóval 0,000005 százalék. 

És bejött!

A rendőrség nem látott semmit

A Hit Gyülekezete a vasárnapi istentisztelet után feljelentést tett a rendőrségen Révay Zoltán és Jezsó Ákos ellen. A rendőrség szerdán bűncselekmény gyanújának hiánya miatt megtagadta a nyomozást. (Különös, hogy miközben a Hit Gyülekezetét csak szerda délután értesítették a döntésről, a Magyar Nemzet már kedden az információ birtokában volt, hiszen szerdai számában ezt tényként közölte.) 

A gyülekezet panasszal élt a feljelentés elutasítása ellen. Részlet a panasz indoklásából: "A határozat szerint »A feljelentés alapján 2003. 07.27-én délelőtt 10:30 óra körüli időben az Istentisztelet kezdetén arra kérte Révay Zoltán Németh Sándor vezető lelkészt, hogy halott fiáról emlékezzen meg. Németh Zoltán (sic!) ezt a kérést elutasította…« A határozat ezen megállapítása a valós eseményekkel ellentétes és így teljesen megalapozatlan. A feljelentés ilyen megállapításokat nem tartalmazott. A feljelentés szerint »…Révay Zoltán hangosan ordítozni kezdett, amellyel a hangerő és a kifejezetten feltűnő hely miatt azonnal megzavarta az istentiszteletet, magatartása a jelenlévő hívőkben megbotránkozást és riadalmat keltett.« A feljelentésben szereplő tényeknek közel négyezer tanúja volt, akik semmilyen \'kérés\', vagy \'kérés megtagadást\' nem észleltek, csak a feljelentett kihívóan közösségellenes, megbotránkozást és riadalmat keltő cselekményét látták. A helyszíni rendőri intézkedés során az intézkedő rendőröknek átadtuk nyolc olyan személy adatait, akik az események tanúi voltak. Ezen személyek később a rendőrség kérésére a kerületi kapitányságon megjelentek, ahol ismereteink szerint közülük csak három személynek a meghallgatása történt. P. L. a meghallgatási jegyzőkönyv szerint a feljelentésben foglaltakkal egybehangzóan előadta, hogy látta amint Révay Zoltán »A külföldi szektorból kimegy erre a kifutóra és széttárja karját….Azonban kis idő múlva elkezdett olyan hangosan kiabálni, hogy a prédikáló Németh Sándort nem lehetett hallani.«A szintén meghallgatott Sz. Gy. ezzel egybehangzóan állította, hogy »arra lettem figyelmes, hogy egy férfi – aki fent állt az emelvényen, az operatőröknek fenntartott pódiumon – megzavarta a rendezvényt. Kiabálni kezdett, de hogy pontosan mit mondott, nem értettem.« 

Ezekkel a nyilatkozatokkal megegyező vallomást tett volna – a megtörtént események alapján – a rendőrségen megjelent további öt tanú is, akiknek meghallgatására azonban számunkra ismeretlen okból nem került sor. Megalapozatlan a feljelentés elutasításának azon indoka is, hogy »robbantásra alkalmas tárgyat az ellene intézkedő biztonsági őrök sem találtak nála«. A Btk. 270/A § (1) bekezdés értelmében a közveszéllyel fenyegetést az valósítja meg, aki "a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít". Amennyiben az elkövetőnél "robbantásra alkalmas tárgy" lett volna, akkor nem a közveszéllyel fenyegetés, hanem a Btk. 259. §-ban meghatározott közveszélyokozás kísérlete, vagy a 263. §-ban meghatározott visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel elnevezés? tényállás valósulna meg, ezt azonban a feljelentés nem állította, pusztán azt, hogy »a jobb kezében tartott ismeretlen tárgyból valamit kihúzott és azt maga előtt lóbálta. Ez a tárgy éles, sivító, szirénázó hangot keltett, amely tovább fokozta a riadalmat.« P. L. meghallgatása során úgy nyilatkozott: "Ezután elővett valami szerkezetet, amin rántott egyet és elkezdett vijjogni. Ezzel hadonászott,…" Sz. Gy. meghallgatása során előadta: »Valamint a kezében egy számomra nem jól látható tárgyra lettem figyelmes, ami vijjogni kezdett. Érthetően az utóbbi időben kapott fenyegető SMS-ekre, rögtön arra gondoltunk, hogy robbantani akar. Ugyanis a kezével olyan mozdulatot tett, mint amikor egy kézigránátot biztosítanak ki… Miközben megpróbáltuk a férfi kezét a korlátról lefejteni, valamint az épületből kivinni, többször megfenyegetett bennünket, hogy 2 kg trotilt fog ledobni a tetőről, felrobbantja a Hit Gyülekezetet.«

Nem megalapozott a feljelentést elutasító határozat azon megállapítása, miszerint nem bizonyítható »hogy Révay Zoltánnál akármilyen tárgy is lett volna«. A tárgyat a rendezők elvették Révay Zoltántól és az az egyik meghallgatásra váró tanúnál volt, de őt a rendőrségről elküldték, anélkül, hogy meghallgatták volna. A Révay Zoltántól lefoglalt tárgy a Hit Gyülekezete irodájában elzárva megtalálható, és azt a nyomozó hatóság kérésére bármikor szívesen rendelkezésre bocsátjuk. 

Révay Zoltán az általunk ismert nyilvános megnyilatkozásai során soha nem tagadta, hogy egy szirénázó hangot adó riasztó berendezés lett volna nála, sem azt, hogy az istentiszteletet megzavarta.

Megalapozatlan továbbá a feljelentést elutasító határozat indokolásában szereplő azon megállapítás, hogy »a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak… megalapozott gyanúja nem áll fenn«. P. L. lelkész, a gyülekezet egyik presbitere a Btk 137. § (2) bekezdés j. pontja alapján közfeladatot ellátó személy. Tanúk sokasága tudja bizonyítani, hogy Révay Zoltánt – botrányokozása során – először P. L. szólította fel magatartásának abbahagyására. Tanúmeghallgatása alkalmával P. L. elmondta: »Én ekkor odamentem hozzá és kértem, hogy fejezze be, és üljön vissza a helyére, de ennek a kérésnek nem tett eleget…Ezután elővett valami szerkezetet, amin rántott egyet és elkezdett vijjogni. Ezzel hadonászott, ekkor megpróbáltam oldalról lefogni, de ez nem sikerült,…Mikor megpróbáltam lefogni akkor ellökött magától,…« A Btk. 230. §-a értelmében, aki közfeladatot ellátó személyt jogszer? intézkedésében erőszakkal akadályozza, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza bűntettet követ el.

Sz. Gy. vallomása szerint: »Engem könyökkel szándékosan gyomorszájon ütött.« Ez a vallomás okot ad a közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak bűntette gyanújának megállapítására.

Megalapozatlan a határozat indokolásának azon megállapítása, miszerint a garázdaság gyanúja nem áll fenn. Révay Zoltán több ezer ember jelenlétében kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen. P. L. meghallgatása során ügyvédi kérdésre egyértelműen kijelentette: »Az embereken lehetett látni a riadalmat és csak kis idő múlva, hosszú nyugtatás után sikerült az istentiszteletet folytatni.« Ezt a körülményt további tanúk sokasága tudja bizonyítani. Amennyiben a hatóság szerint ebben az esetben nem valósult meg garázdaság vétsége, akkor a Btk. 271. §-ának tényállását nem tudjuk mire alkották. Abban a nem várt esetben, ha a nyomozóhatóság mégis úgy ítéli meg, hogy több ezer ember előtt elkövetett botrányokozó, riadalmat keltő, erőszakos magatartás nem garázdaság, akkor hivatalból el kellett volna rendelni a nyomozást a Btk. 271/A § (1) bekezdésében meghatározott rendbontás vétsége miatt, hiszen Révay Zoltán a rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal ellenállást tanúsított." 

Megtagadott nyomozások

A Hit Gyülekezetének rendszerváltástól és kormányoktól függetlenül eddig nem sok szerencséje volt a magyar rendőrséggel, amikor a sérelmére elkövetett bűncselekményekről bejelentést tett. Az elmúlt tizenöt évben – többek között – ilyen ügyekben tagadta meg az érdemi nyomozást a hatóság: az aszófői imaház felgyújtása (1988), a budapesti gyülekezeti irodában történt betöréses lopás (1992), gyújtogatási kísérlet az istentiszteletekre bérelt sportcsarnokban (1995), a gyülekezet videoarchívumából ellopott kazetták ügye (1998) és azok engedély nélküli bemutatása az egyik kereskedelmi televízióban (1999), emberölés kísérlete (1999), az egyik lelkész leányának elrablása (2001), a Hit Csarnokot ért bombafenyegetés (2001. szeptember 11., és azóta több ízben), provokáció a Hit Parkban (2003. július 27.).

Olvasson tovább: