Az önkormányzatok újítása a déli parton: traktor gereblyézi össze az algákat. Reméljük, szántani már nem fog Fotó: MTI
A magyar tengerhez mostanság ellátogató turistát hétköznap jobbára néptelen utcák, strandok és vendéglők fogadják. Viszont amikor parkolni, enni, szórakozni vagy megszállni akar, gyakran csillagászati összegektől szabadulhat. A stégekről pedig nem tanácsos fejest ugrani, térdig az iszapba fúródni – a víz bár meglepően tiszta, de kétségtelenül sekély. A szállásadók az elmaradó vendégekről panaszkodnak, ugyanakkor egy vagy két éjszakáért kevesen hajlandók ágyat bontani. Szocializmusbeli szolgáltatások – a szállásokon nem ritka a hetvenes évekbeli dizájn, az utcai plakátokon a hazai öregfiúk, EDDA és Szikora, a jelent az "erotikshow-k" számtalan változata fémjelzi –, mindazonáltal kapitalista árak, és mindez együtt: jókora elmaradás a balkáni állapotoktól. A komoly konkurenciát ugyanis éppen a román, bolgár és horvát idegenforgalom jelenti, a tengerközeliség és a sokrét? szolgáltatások miatt a magyar és különösen a német turista derékhad egyre délebbre vándorol. Ehhez járul a nemzetközi turizmus pangása, a németországi recesszió; az éleződő versenyben komoly beruházások nélkül lehetetlen talpon maradni.
A balatoni vendégforgalom a turizmus csökkenése ellenére még mindig meghatározó tényezője a hazai turizmusnak: az összes vendégéjszaka 27 százalékát – mintegy ötmilliót – a tónál töltik el a vendégek – mondta el lapunknak Kovács Miklós, a Magyar Turizmus Rt. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodájának vezetője. Megélénkült ugyan a belföldi turizmus, de azért továbbra is – 65-35 százalékban – meghatározó a külföldi, elsősorban német turisták aránya. A belföldi vendégéjszakák száma 2002-ben 7,4 százalékkal növekedett az előző évhez képest, és az utazási csekkek népszerűsége, a reálkeresetek növekedése alapján abban reménykednek a szakemberek, hogy idén mintegy 6-8 százalékkal tovább növekszik a Balaton partján nyaraló belföldi turisták száma.
2003. 08. 08. (VII/32)
