Kereső toggle

Vélemények az új adótörvényről

Nadrágszíj-politika

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hetek óta borzolják a kedélyeket a kormány által fokozatosan kiszivárogtatott jövő évi adóváltozások.
Sokan számolgatják, milyen mértékben dobja meg az inflációt az energia, a gyógyszer, a súlyadó,
a benzin adótartalmának drasztikus emelése, az új adónem, az ápolási díj bevezetése. A gazdaságkutatók nem ringatnak bennünket álomba, jövőre a lakosságot és a vállalkozókat egyaránt hátrányosan fogja érinteni a tervezett adótörvény, a fizetésünk kevesebbet fog érni, és az elmúlt években lendületet kapott költekezés jövőre érezhetően csökkenni fog. Lapunknak neves szakértők nyilatkoztak arról, mi játszott közre a helyzet kialakulásáért. 



Kupa Mihály Fotó: Somorjai L.

"Nem lehet mindent a világgazdasági recesszióra fogni. A magyar gazdaság jelenlegi állapotáért – amit azért én nem neveznék reménytelennek – ugyanis az is jelentős szerepet játszott, hogy az elmúlt három évben rengeteg pénzt szórtak ki a központi költségvetésből" – mondta a Heteknek Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. Kupa szerint most még nem lehet tudni, hogy a jelenlegi kormány megoldási kísérletei sikerrel járnak-e, az azonban bizonyos, hogy "a deficitet valahonnan pótolni kell: vagy a kiadások lefaragásával, vagy pedig az adók növelésével". A volt pénzügyminiszter úgy látja, hogy a hazai és külföldi befektetők számára jelenleg nincsenek megbízható "orientációs pontok", a forint árfolyam-változtatásai kiszámíthatatlanná teszik a magyar gazdaságpolitikát. Hosszú ideje érezhető, alapvető problémát jelent szerinte az is, hogy a szak-, illetve átképzésre nem tesz hangsúlyt egyik kormány sem. "Amíg vannak kiváló, egyetemet végzett, három nyelven beszélő diplomásaink, addig szakmunkások, technikusok, illetve főiskolai végzettség? diplomások terén hiány tapasztalható" – fogalmazott.

Kupa Mihály szerint az uniós csatlakozás mindenképpen felértékeli majd Magyarország szerepét, ugyanakkor az ezzel járó lehetőségeket csak akkor tudjuk kihasználni, ha megfelelően felkészülünk az unióba való belépésre. "Véleményem szerint egyetlen területen állunk jól, és ez, meglepő módon, a mezőgazdaság: itt folyik leghatékonyabban a felkészítés, illetve felkészülés. A többi területen azonban, elsősorban a kohéziós és strukturális alapoknál én gondokat látok,"– nyilatkozta Kupa Mihály.

Száznapos sodródás

Magyarország tekintetében már nem csupán gazdasági problémákról, hanem egyenesen gazdasági válságról kell beszélnünk, ugyanis az összes gazdasági mutató egyidejűleg mutat kedvezőtlen értékeket – állítja Lemertek András, fideszes országgyűlési képviselő. "Elgondolkodtató, hogy a külföldi megfigyelők szerint is erősen romlott Magyarország gazdasága. Ezt jelzi többek között a világbanki jelentés, illetve a kockázati tényezőket vagy a hitelképességet jelző ranglistán történt jelentős visszaesésünk is" – mondta. A képviselő szerint a problémák tavaly ősszel kezdődtek: "Mára kiderült, hogy az a fajta ígérethalmaz, amit a Medgyessy-kormány a száz-napos programban vállalt, nem állt arányban a magyar gazdaság teljesítőképességével. A szocialisták túllicitálták magukat, vagy ha úgy tetszik 19-re lapot húztak." Szerinte még ennél is nagyobb baj, hogy a kormány "semmiféle gazdasági programmal nem rendelkezik, a száznapos program után most a száznapos sodródás ideje van". A képviselő úgy látja, a kormányzati kommunikáció sem a
megfelelőképpen működik. Mint mondta, a forint árfolyam-változatásainak és a költségvetés módosításának üzenete egyértelműen az volt, hogy "baj van", és emiatt számos befektető elbizonytalanodott.

Kupa Mihállyal ellentétben Lemertek András nem csupán kétféle megoldási lehetőséget lát a kedvezőtlen gazdasági helyzetből való kilábalásra. Szerinte az adók növelése, vagyis "a nadrágszíj összébb húzása" helyett inkább a gazdaságot, illetve a gazdaság szereplőit kellene lendületbe hozni, ösztönözni. Ezzel kapcsolatban utalt a Széchényi-tervre, amelynek – mint mondta – egyik fontos hozadéka volt az az üzenet, miszerint ebben az országban érdemes befektetni, érdemes vállalkozni. Lemertek szerint most pontosan fordított a helyzet: a lefaragott támogatási összegek nem ösztönzik kellőképpen a vállalkozókat, ugyanis "a csupán harminc százalékos állami támogatás mellé nehéz odarakni a hetven százalékot, ráadásául aránytalanul sok a viasztérítendő támogatások aránya is".

Kupa Mihálynak azzal az észrevételével kapcsolatban, miszerint a problémák kialakulásában közrejátszott az Orbán-kormány idején kezdődött "osztogatás", Lemertek elmondta, csak részben ad igazat a volt pénzügyminiszternek. "Általános tendencia, hogy a kormányzati ciklusok utolsó évében – nem titkoltan a közeli választásokra való tekintettel – minden kabinet bőkez?bbé válik, a választások utáni időszakra pedig inkább a megszorítás jellemző. Ez igaz volt az Orbán-kormányra is, de úgy gondolom, nem felelőtlenül osztottuk a támogatásokat. Medgyessy Péter erre a támogatási rendszerre ígért rá, ami úgy tűnik, rossz stratégia volt" – fogalmazott a képviselő.

Közös célok, közös felelősség

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint nem beszélhetünk a magyar gazdaság válságáról. A gazdaság legutóbbi visszaesése, ami 1995–96-ban a Bokros-csomaggal összefüggésben jelentkezett, és a mostani szituáció között lényeges különbség van. Annak idején a világgazdaságban növekedés volt, a hazai viszonyokban pedig a rendszerváltás utáni politikai, társadalmi átrendeződés. Ezzel szemben most dekonjunktúráról beszélhetünk itthon és a világgazdaságban egyaránt, tehát nem a szocializmus utáni piacgazdaság és demokráciának az átalakulására jellemző nehézségekkel állunk szemben, hanem egy tipikusan piacgazdaságokra jellemző strukturális és kereslet-kínálati ingadozással, amivel kapcsolatban egy kicsit tanácstalanok vagyunk. Szerte a világban dekonjunktúra van, és ez Magyarországon is visszaveti a növekedést, ezért nem 5, hanem csupán 3 százalék körül növekszik évente a gazdaság. Ez önmagában visszaesési és növekedési ütem, de továbbra is van fejlődés, csak nem olyan ütemben, mint két évvel ezelőtt volt – magyarázta. Ezzel szemben idén és tavaly is erőteljesen, tíz százalékkal nőttek, emelkedtek a reálkeresetek és a fogyasztás is hat, hét, nyolc százalékkal nő. Úgy gondolom, ebben a helyzetben elég nehéz válságról beszélni – tette hozzá Hegedűs. 



Hegedűs Miklós Fotó: Maklári Péter

De a mostani helyzet kialakulásáért nemcsak a világgazdaság lanyhulása a felelős természetesen, hanem a jelenlegi és az előző kormány "kettőse". A választásokkal összefüggően a minimálbér emelésével olyan bérspirált indítottak el, aminek a hatása 2003-ban is erőteljes, így nem válik lehetővé a költségvetési hiány számottevő javulása, emiatt várható 2004-re szigorúbb költségvetés. Ezt szolgálja a különböző áfa- és adókulcsoknak változtatása is, így jövőre a lakosság fogyasztása az idei mérték helyett jóval szerényebben, a GDP-növekedésével arányban, három százalék körül várható, és a reáljövedelmek ennél is kisebb mértékben emelkednek majd. Mivel az országnak közös a sorsa, közös a felelősség – hívta fel a figyelmet a kutató. Ezért mind a kormánynak mind az ellenzéknek mérsékeltebb hangon kellene kommunikálni, a közös célok érdekében lépni. Fontos lenne, hogy a kilábalás, az útkeresés is közös egyetértésen alapuljon, ellenkező esetben nagyon nehéz és fájdalmas lesz a lépésváltás, és gazdasági és szociális feszültségekkel terhelt időszak következne. Tehát én nem válságról beszélnék, hanem a korábbiaknál jóval kisebb gazdasági növekedéshez való alkalmazkodásról, és ennek keretén belül az előző három év elszaladása után a realitásokhoz igazítani a lakossági fogyasztás és a költségvetési kiadásokat. Minden bizonnyal a lakosság zöme úgy érzi majd, hogy megtorpan a fogyasztása, pedig "csak" lassul a növekedés üteme. A napokban bejelentett hatósági energia-áremelés, mellett a privátszféra némely területén is egyre-másra hallani hasonló szándékokat. De hiába is szeretnének akár 20 százalékos emelést, például a pékek, a piacgazdaságban a kereslet-kínálat alakulása szabja meg az árakat. Ezért nem gondolom, hogy például az áfakulcsok átrendezéséből, vagy a pékekhez hasonló kezdeményezésekből konkrét áremelkedés következne. Az áfaemelés nem jár együtt feltétlenül a termelői árak megugrásával, mert a vállalkozók viszszaigényelhetik az áfát, persze más tényezők hozzájárulhatnak az árak emelkedéséhez, s így az infláció növekedéséhez. Ilyen elhanyagolhatatlan tényező a kőolaj ára vagy a forint árfolyammozgása, ezek miatt valószínűsíthető, hogy megfordul az évek óta megszokott csökkenő inflációs trend, és gyengén növekedni kezd a pénzromlás üteme. Elképzelhető, hogy jövőre egy százalékkal magasabb lesz az infláció, elérheti az 5,5 –6 százalékot is. Mivel a lakosság fogyasztása várhatóan nagyon szerény lesz jövőre, a keresleti oldalon nem lesz árfelhajtó hatás, a pékek és társai esetlegesen megdrágított termékei iránt nem lesz kellő fizetőképes kereslet. 

Lazulhatnak az adótörvények

Ma még nem lehet eligazodni a jövő évi adókkal kapcsolatban – mondta a Heteknek Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Mindenki összevissza beszél, amit pedig eddig bejelentett a kormány, nem veszem komolyan. A háttérben folyik a koalíciós egyeztetés, és az MSZP-n belül is vannak ellenvélemények. Nagy az ellenállás a társadalom és a szakmai képviseletek részéről, ezért biztosra veszem, hogy változások lesznek, eddig csak tesztelték a közvéleményt. Véleményem szerint nem lesz olyan szigorú a jövő évi adótörvény, mint ahogy most körvonalazódik.

De ha mégis minden így maradna, akkor ki kell mondani, hogy mindenki – a bérből élők és a vállalkozók – esetében egyaránt csökkenni fog az életszínvonal. Az új adónem, az ápolási díj bevezetését pedig elképesztő ötletnek tartom. Nem tudni milyen célra gyűjtenék, kik fogják igénybe venni. Irreális ötlet. Ha mindez megvalósulna, egyértelműen a fekete gazdaság felé mozdulnának el a vállalkozók. Az, hogy a vállalkozásokat a bruttó bér egy százalékával még külön megterhelik, a többi, magas járulék fizetésével együtt ez egyértelműen rontja a vállalkozások nyereségességét. Emiatt kétséges, ki tudják-e gazdálkodni azt a bért, amekkora reálbér-növekedést tervez a kormány. Nem lepődnék meg, ha emiatt a fekete gazdaság felé mozdulnának a vállalkozások. Lehet, hogy éppen ez ellen született az ellenlépés, miszerint az Apeh-nek plusz 40 milliárddal több adót kell jövőre behajtania. Tudni kell, hogy az idei bevételi tervük is irreális, az első félévben nem tudja teljesíteni az előirányzott bevételt. Remélhetően nem öncélúan szigorítanák az adóbehajtást, úgy, hogy csak mindenkit ellenőrizzünk, hátha tőlük is tudunk beszedni. Nagyon sokakban benne van az a félelem, hogy nem biztos, hogy minden esetben korrektek lesznek az ellenőrzések. Mert ilyen kényszer alatt elképzelhető, hogy azokban a határesetekben, a pillanatnyi költségvetési érdekből vezéreltetve akkor is behajtják és megbüntetik az adózót, ha később, egy bírósági eljárás megsemmisítené a határozatot. Abban az esetben lenne reális a 40 milliárd, ha az adóhatóság túllépne azon a szokásán, hogy csak az általa regisztrált vállalatokat ellenőrzi. Azokkal viszont, amelyek csak úgy viselkednek, mint vállalkozók, de gyakorlatilag nincsenek az adónyilvántartásban, egy évtizede nem hajlandó foglalkozni.

Olvasson tovább: