Kereső toggle

Meddőségi Világhónap: megállítható a népesség csökkenése

Szaporodni szükséges

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Milliónyi gyermek törje meg a csendet! – ezzel a mottóval hirdette meg az American Infertility Association és az ENSZ azt a programot, amely minden év június hónapját Meddőségi Világhónapnak nyilvánította. A fejlett társadalmak többségét – így Magyarországot is – érintő népesedési válság egyik kézenfekvő megoldási lehetősége a gyermekvállalásra kész, ám különböző okok miatt terméketlen házaspároknak nyújtott orvosi segítség.



Az ausztráliai Monash Intézet számos új eljárással sietett eddig is a meddő párok segítségére. Május óta Magyarországon is jelen vannak Fotó: Reuters 

A statisztikai adatok riasztóak: Magyarországon minden hatodik pár meddő, és az utóbbi tíz évben a 20 év alatti nők termékenysége 29 százalékkal, míg a 20 és 24 év közöttieké 43 százalékkal csökkent. A gyermekvállalási kedv zuhan: a századfordulón tíz nő átlagosan 55 gyermeket hozott a világra, míg 2001-ben mindössze 13-at. Hazánkban a népesség megtartásához tíz nőnek legalább 21 gyermeknek kellene életet adnia, más szóval minden tíz családból hiányzik nyolc kisgyermek.

A népességi válság miatt a felelősség korántsem csak a nőké – hívja fel figyelmét lapunknak adott nyilatkozatában dr. Vereczkey Attila, a budapesti Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának vezető főorvosa. A meddőségi vizsgálatok során kiderül, hogy ugyanakkora arányban fordul elő az, amikor a férfi nemzőképtelensége miatt marad el a várt gyermekáldás, mint fordítva. A tendencia az erősebbik nem esetében is megdöbbentő: a férfiak nemzőképessége a száz évvel ezelőttinek ma már csupán az egyötöde.

Az okok csak részben közismertek: a dohányzás–drog–alkohol fekete háromszöge más egészségügyi problémáknál gyorsabban támadja meg a reprodukciós szerveket, amelyek működése a legtörékenyebb, külső hatásoknak leginkább kiszolgáltatott területe testünknek. Dr. Vereczkey Attila szerint azonban legalább a káros szenvedélyekkel azonos mértékben felelősek a meddőségekért a felelőtlen szexuális magatartás és gyakori partnercserék miatt kialakuló betegségek is.

A fogamzáshoz megfelelő lelkiállapot kell

Interjú dr. Vereczkey Attila főorvossal, a Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának vezetőjével



Dr. Vereczkey Attila főorvos: "Érdemes vigyázni a reprodukciós egészségünkre" Fotó: Somorjai L.

– Egy rádióinterjúban hallottam Öntől azt a mondatot, hogy a fogamzás nagyon érzékeny, törékeny egyensúlyrendszer, amelyet szinte minden felelőtlen döntésünk felboríthat és meghiúsíthat. Mi annak idején úgy tanultuk, hogy a szaporodás milliónyi sejt harca egymással, amely során a legerősebb célt ér, és létrejön a megtermékenyülés. A szakemberek szerint azonban mégsem ilyen egyszer? mindez. Mitől különleges esemény a fogamzás?

– A női és férfi szervezetnek az a része, ami a fogantatással kapcsolatos, az első, ami azonnal leáll, vagy csökkent működésűvé válik, ha a szervezetet valamilyen károsodás vagy veszélyhelyzet éri. Ismert például, hogy háborúban, a bombázások alatt a nők nem menstruáltak a légópincében. Ismerjük azt is, hogy aki nem akar terhes lenni, az – nagyon nagy valószínűséggel – nem is lesz terhes. Van egy belső blokk, ami lépcsőzetesen halad felfelé, a petefészektől egészen az agykéregig, így tudati gondolkodással lehet bizonyos funkciókat irányítani. Olyan dolgokra képes az emberi szervezet, amikre
a modern orvostudomány még nem is gondolt. Az emberi szervezet működésére, így a fogamzásra is nagyon komoly hatása van a környezeti hatásoknak, a félelemnek, a befolyásoltságnak, a biztonságérzetnek. Lényeg, hogy egy nő akkor vállal tudatosan gyereket, és akkor tudja azt a terhességet megfelelően kihordani és megszülni, amikor optimálisnak érzi a helyzetét. 

– Előfordul, hogy eljön önökhöz egy férj-feleség meddőségi problémával, és nem szervi okot, hanem pszichés problémát találnak náluk?

– Vannak olyan lelki helyzetek, szexuális kapcsolatok, amelyeket mi kívülről nem tudunk átérezni. Például, ha egy nő nem a férjétől szeretne igazán gyermeket, vagy félti szépségét, fél a szüléstől, szorong a szülési fájdalomtól, a terhességtől.

– Vagy a karrierje miatt aggódik…

– Igen, ilyen is van. Két üzleti tárgyalás között nem lehet berohanni ide az intézetbe meddőséget megoldani. Most van tíz percem, beugrok egy műtétre. Ez így nem megy: szerintünk a fogamzáshoz megfelelő lelkiállapot kell, teljesség, harmónia a párkapcsolatban, megnyugodottság az életben. Enélkül igazolhatóan és bizonyítottan blokádok és biológiai folyamatok állhatnak fenn, amelyek fizikai probléma nélkül is meddőséget okozhatnak. Nem véletlen, hogy a fejlett társadalmak problémája a meddőség. 

– Mit tekintenek a meddőség kritériumának? Ha megkeresi önöket egy házaspár, vagy élettársi kapcsolatban élő pár, hogyan állapítják meg, vajon meddőségi problémáról van-e szó?

– Amikor egy házaspár hozzánk érkezik, egy általános kivizsgálás után a meddőség okait próbáljuk meg felderíteni. 40 százalékban találjuk a női, 40 százalékban a férfi oldalon az okot, és 20 százalék van, mikor mindkettőnél találunk problémát, vagy ellenkezőleg: nem találunk egyiküknél sem semmilyen elváltozást. De volt olyan vidéki betegünk is, akik hét éve éltek már házasságban, de még mindkettő szűz volt, és csodálkoztak, hogy nincs gyerek. Nekik pszichológus tudott segíteni.

– Ezek a számok megfelelnek a nemzetközi átlagnak?

– Nagyjából mindenütt ez az arány a nemek között.

– Meglepő, hiszen a közvélekedés szerint a meddőséget általában a nők nyakába szokták varrni.

– Igen, bár ez most kezd megváltozni, aminek nagyon örülünk. A századfordulón még egy férfi egyszerűen nem lehetett meddő, és a nőt okolták mindenfélével, ha nem tudott teherbe esni, gyermeket szülni. 

– Ön az egyik tanulmányában a káros szenvedélyek mellett a gyakori partnercserét nevezte a meddőség legfontosabb kiváltó okának.

– Aki fix partnerkapcsolatban él, akár lány, akár fiú, és ezt be is vallja a környezetében, szinte nevetségessé válik, pedig valahol ez lenne a normális. Akiknek sok váltott partnere van, ők hordozzák a legnagyobb kockázatot a meddőségre, hiszen a szexuális úton terjedő betegségek mind a reprodukciós rendszert károsíthatják. A reklámsémák azt sugallják, hogy jó lazának lenni és élvezni az életet. A fiatal ezért megiszik még két sört, meggondolatlanul belemegy egy alkalmi kapcsolatba, és egy este alatt összeszed olyan gyulladást vagy nemi betegséget, hogy az életben nem tudjuk meggyógyítani.

– Ezek szerint a terhesség vállalására már abban az életkorban tudatosan kell készülni, mikor az még nem is aktuális. 

– Nagyon nehéz ezeket az információkat a fiatalok felé eljuttatni, de a lényeg, hogy a meddőség egyik legfontosabb oka a szexuális úton terjedő betegségek. Onnan indultunk el, hogy miért ilyen érzékeny az egész rendszer. Ha valaki kap egy hüvelygyulladást, az még könnyen kezelhető, de ahogy megy felfelé a folyamat, egy méhgyulladást vagy egy petefészek-gyulladást már nem lehet olyan könnyen gyógyítani. Ezek a szerveink nagyon érzékenyek, például ha a petevezeték belsejében a piciny csillószőrök gyulladás miatt roncsolódnak, akkor az már nem úgy fog funkcionálni, ahogy kellene. Tizenhárom vagy tizenhat éves korban egy romantikus éjszakán egy kislány vagy egy fiú olyan fertőzést tud összeszedni, ami egy életen keresztül befolyásolhatja a reprodukciós képességét, csökkenti vagy akár meg is szüntetheti azt. Ezért próbálunk meg alapítványi és egészségügyi vezetőket és szervezeteket is rávenni arra, ne csak azt mondjuk, hogy a dohányzás infarktust okozhat, mert ezt már tudjuk, vagy, hogy a fogamzásgátló tabletta trombózist okozhat, mert ezt is tudjuk. A meddőséggel azonban az életstílus oldaláról még kevesen foglalkoztak. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben nyilvánították az ENSZ és az American Infertility Association (AIA) javaslatára a júniust meddőségi világhónapnak. 

– A felelőtlen kapcsolatok mellett melyek még a meddőség legfontosabb okai? 

– Szerintem nem lehet precíz rangsort készíteni. Az biztos, hogy első helyen a szexuális úton terjedő betegségek és nyitott kapcsolatok mellett – nőknél és férfiaknál egyaránt – a dohányzás áll. Ők, a drogfogyasztókhoz hasonlóan, már eleve hátránnyal indulnak, hiszen ezeknek a szereknek a roncsoló hatása leggyorsabban a reprodukcióban szerepet játszó szerveknél jelentkezik, sokkal előbb, mondjuk, mint a tüdőnél. De férfiak esetében a divat vagy a foglalkozás is szerepet játszhat. Ha valaki szűk farmert hord, vagy tartós ülőmunkát végez, például kamionvezető, akkor százalékosan is ki lehet mutatni, hogy rosszabb a spermaképe. Ugyanígy van a nyári hónapokban a meleg miatt. Szerepet játszhat még a táplálkozás és sok más – egyenként apró, de egymással összeadódó – tényező is.

– Mi a helyzet az abortusszal?

– Két-három elvégzett abortusz, főleg, ha az a hagyományos kaparásos módszerrel történik, biztos, hogy komolyan befolyásolja a teherbe esési esélyeket. Arról már nem is beszélve, hogy az abortusz szövődményeként fellépő gyulladás méhösszetapadást és más rendellenességeket okozhat.

– Egyik interjújában megdöbbentő adatot említett: ma a magyar férfiak nemzőképessége átlagosan egyötöde a száz évvel ezelőttinek. Mi erre a magyarázat?

– A már említett problémák mellett elsősorban a stressznek van komoly negatív hatása. Ez egyébként nemcsak a spermaszámban, hanem a szexuális aktivitás csökkenésében is jelentkezik, nem véletlen, hogy sok válás mögött valójában ez húzódik meg. Magyarországon a férfiak jelentős része egzisztenciális problémákkal küszködik. Egy magyar házaspár nem abban a harmonikus, nyugodt légkörben él, mint mondjuk Németországban vagy Angliában, ahol az ember már három órakor hazamegy és hátradől, megvan a szép kis lakása, a kis kertje, megissza a kis sörét, és van ideje este boldog kapcsolatra a párjával. 

– Van-e jelentősége a fogamzás szempontjából, hogy a felek milyen érzelmi kapcsolatban vannak, mennyire hangolódtak rá egymásra?

– A fogantatásnak van egyfajta misztériuma. A mi szakmánknak az a nehézsége, hogy nem tudom megmondani, egy adott lombik-programnál ki mikor lesz terhes. Egy sebész tudja, hogy kiveszi a vakbelet, és a beteg meggyógyul. Én csak azt tudom, hogy létrehozzuk az embriót, és azt felteszem az uterusba. Ami innen következik, az már nem az orvostudomány felségterülete. Most van egy ilyen esetünk, az illető már a negyedik lombikkezelésre terhes lett és gyönyörűen halad a terhessége. Ilyenkor megkérdezzük, hogy most vajon mit csináltunk másképp? Igazság szerint semmit, mégis sikerült, máskor meg nem. Ugyanaz az orvos, a gyógyszer, a biológus, ugyanaz a jó minőség? embrió. Tudni kell, hogy egy lombikbébiprogramban 250 különböző faktor játszik szerepet, ennyit kell figyelemmel követnünk. Ez iszonyatos odafigyelést és precizitást igényel, hiszen a 250 faktorban bármelyik változhat. Sokszor nem tudjuk megmondani, mi változott. Ha tudjuk, hogy most a 16. napon tettük vissza a 14. helyett, akkor logikusan gondolhatjuk, hogy a méh befogadó képessége a 16. napra lett jó. Ez is új ismeret, miszerint a méh sem mindig befogadóképes, hanem van egy körülbelül 24 órás időszak, mikor képes erre. 

Itt ez a kép, megmutatom (lásd fotó). A méhen belül itt van három embrió, ami beágyazódott. És itt vannak az úgynevezett pinopodiumok. Ezek azok a szálacskák, amelyek kinőnek a méhből, de csak egy bizonyos időtartamra. Ha akkor teszem föl az embriót, mikor ezek odanőnek, akkor van esély a beágyazódásra, ha előtte vagy utána két nappal, akkor lehet, hogy hiába dolgoztunk. Jó lenne, ha be lehetne menni és megnézni, de ilyen vizsgálat még nincsen. Ezért is az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományág a reprodukciós medicina.

– Ideális esetben, egészséges házaspároknál mekkora az esélye a teherbeesésnek?

– Csak 24-25 százalékos esélye van egy teljesen egészséges házaspárnak arra, hogy együttlétkor terhesség jön létre, de ez inkább teoretikus szám, hiszen szinte nincs is már teljesen egészséges házaspár. Ebből a 250 faktorból valami előbb-utóbb biztos hibázni fog.

– Azokon, akik önökhöz fordulnak, milyen arányban tudnak segíteni?

– Azt lehet mondani, hogy a meddő betegeken előbb-utóbb 80-85 százalékban segíteni lehet. Van, aki egyszerűen úgy lesz terhes, hogy bejön, megtörténik az első beszélgetés – ilyen a pszichés eredet? meddőségek nagy része – nyugodt lesz, látja, hogy egy programon van, elindul vele a folyamat. Két hét múlva visszajön, nem jött meg a menzesze és terhes. Van, aki kivizsgálás, például petevezető átjárhatósági vizsgálat után lesz terhes, a nyákdugó meg volt szorulva, kicsit kinyílt a vizsgálat során, és utána lesz terhes. Van, akit meg kell operálni, nagyon széles a paletta. Az egyik leglényegesebb, hogy a meddőségi centrum komplex ellátást tudjon nyújtani. Mi nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy nálunk a lombikbébiprogram mögött ott legyen a pszichológiai, urológiai, andrológiai szakrendelés a közvetlen közelben. És legyen helyben megfelelő szülészeti és nőgyógyászati háttér is, hogy a betegeket ne kelljen másik kórházba küldeni.

– Mennyiben van jelentősége annak, hogy hány évesen fordul egy házaspár önökhöz?

– Végeztünk egy felmérést, hogy Magyarországon a reprodukciós egészség mikor kezd el csökkenni. A megkérdezettek 85 százaléka a valóságosnál 10-12 évvel későbbre helyezte a meddőséggel kapcsolatos problémák megjelenését. Pedig sajnos nincs semmi garancia arra, hogy aki ma fertilis, azaz teherbe képes esni, az egy hónap, egy év múlva is képes lesz rá. 

A megkérdezettek 67 százaléka tévesen azt gondolja, hogy a ma élő ember olyan fertilitás-képes, mint az előző generáció. 

Egy másik felmérésben azt mértük, hogy a nők szerint mikor kezd csökkenni a megtermékenyülési képesség. Majdnem mindenki azt mondta, hogy 35-44 év között. Ez nem igaz, mivel 30 év körül már elkezd lassulni, kezd lefelé menni. A valóság és a közvélekedés között tíz éves csúszás lehet. A nők nyugodtan ülnek otthon 30 évesen és azt gondolják, hogy majd 40 évesen… Ez részben kommunikációs hiba is. Valahogy tudatosítani kellene, hogy egy 30 éves nőnek nem kéne még tíz évig otthon ülni a babérjain, mert ha 40 évesen fordul hozzánk, már csak 5 százalékukon tudunk mi is segíteni. 30 évesen ez az arány még 35-40 százalék.

– Mindenkin megpróbálnak segíteni, vagy a reménytelennek látszó eseteket igyekeznek "lepasszolni"?

– Nézze, mi állami intézet vagyunk. A közelmúltig, amíg nem volt sajtó- vagy bármilyen más nyomás rajtunk, azt az elméletet követtük, hogy mindenkin segítünk, akin csak lehet. Egy példa: volt olyan betegünk, egy 44 éves asszony, akinek másfél évvel azelőtt, hogy minket megkeresett volna, autóbalesetben mindkét 18 éves fia szörnyethalt. Ez az asszony több magánintézetben járt, mindenhonnan elküldték, hiszen 44 éves, magas a hormonértéke, és tudjuk, hogy ilyen esetben 5 százalék esély sincs. Eljött hozzánk, és úgy gondoltam – máig is így gondolnám –, hogy megpróbálom kezelni. Megcsináltunk neki egy lombik-programot. Nem lett terhes, hiszen erre esélye sem nagyon volt. Nem sikerült a program, de ez a beteg utána úgy ment haza, hogy ő megtett mindent, megnyugodott és olyan békével ment el, ami fontosabb volt nekem, mint orvosnak, mint az, hogy ő most "rontja a mi statisztikáinkat". Gondolom, ez is a gyógyítás része. 

– Magyarországon évente több tízezerrel csökken a népesség. Ha minden meddő házaspár megkeresné önöket, vagy más hasonló intézményt, meg lehetne fordítani ezt a tragikus folyamatot?

– Elméletileg igen. Magyarországon 150 ezer meddő házaspár van. Ha ezek meddőségi kezelése megtörténhetne, akkor az, – 25 százalékos eredményesség mellett – 10-18 ezer gyermeket jelenthetne. Évente húszezer a népességfogyás Magyarországon, tehát szinte utol is értük magunkat. De csak elméletben, hiszen nincs annyi meddőségi centrum és nem is kell minden meddő betegnek lombikbébikezelésre menni. A betegnek mindegy, hogy ráteszem a kezem a hasára vagy a legszuperebb hightech lombikbébiprogramot csinálom, és azzal lesz terhes. Persze nem teljesen ugyanaz, hiszen az ő szempontjából sem közömbös, hogy operáljuk, vagy ha kézrátétellel lesz terhes, és nem közömbös a gyógyszerköltség sem. Ezért mi is valljuk, hogy nem az a lényeg, milyen technikával történik a segítség, hanem hogy a terhesség létrejöjjön és a gyerek megszülessen.


Ausztrál babacentrum

A Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centruma idén tavasszal együttműködési megállapodást kötött a világhír? ausztrál Monash IVF-központtal, amelynek vezetője a magyar születés? dr. Kovács Gábor orvos-igazgató. A melbourne-i központú intézményben 1970 óta több mint hétezer egészséges gyermek született meddő párok kezelése által. A Monash központ nevezetessége, hogy a világon megszületett első 15 lombikbébi közül 12 itt fogant meg. Az együttműködés egyik eredménye az, hogy a jövőben a magyar orvosoknak nem kell átlagosan két évet várniuk arra, hogy az új kutatási eredményeket a publikálás után a szaklapokból megismerhessék, hanem első kézből értesülhetnek gyorsan fejlődő tudományáguk legfrissebb felfedezéseiről, vizsgálati eredményeiről.


Természetes számok

• Magyarországon minden harmadik fiatal nő dohányzik. Szülés előtt a nők 42 százaléka és a kismamáknak is 15 százaléka dohányzik.

• A nők számára a dohányzás azonnal kimutatható kedvezőtlen hatásokat okoz, és éppen a legnőiesebb mivoltukban, a gyermekvállalásban, a teherbe esésben és a magzat kihordásában.

• Dohányzó házaspárok között kétszer olyan gyakori a meddőség, mint a nem dohányzók között. A dohányzó házaspárok esetén az életet veszélyeztető méhen kívüli terhesség háromszor olyan gyakori. A dohányos nők vére tele van méreggel, ami átmegy a méhlepényen, és közvetlenül érinti a magzatot. Az oxigén helyett széndioxid van a nő vérében, ami az ő számára is káros, de a magzat szó szerint fuldoklik az oxigénhiányban. A következmény, hogy visszamarad a fejlődésben, éretlen gyerekek, újszülöttek születnek, koraszülés jön létre, továbbá jóval magasabb az úgynevezett szülés körüli halálozás. 

• Nem elegendő a terhesség idejére abbahagyni a dohányzást, mivel az anyatejen keresztül a károsító anyagok ugyanúgy bejutnak a gyermek szervezetébe.

***

• Minden nő születéskor rendelkezik a teljes petesejtállományával, amelyek száma körülbelül 7 millió. A pubertás idején ebből már csak 250-300 ezer áll rendelkezésre, amelyből minden menstruációs ciklus alatt egy érik meg és távozik el a petefészekből. A reprodukciós ciklus körülbelül 400 ovuláció után áll meg.

• A petesejtek a test többi részével együtt öregszenek, ami azzal jár, hogy a kor előrehaladtával növekszik a genetikai, sejtciklusból fakadó hiba, nő a vetélések és a szülészeti komplikációk száma. A 30 év alatti nők esélye a terhességre ciklusonként 20-30 százalék, míg 40 év felett csupán 5 százalék.

• A férfiakra hasonlóképpen hat az öregedés folyamata, bár nem annyira nyilvánvalóan, mint a nők esetében. Ötven év felett csökken a spermiumok száma, romlik a mozgásuk, nő az alaki rendellenességek száma, csökken a tesztoszteronszint és a libidó is.

***

• A káros szenvedélyek mellett az erőltetett fogyókúra és túlhajszolt testmozgás, valamint a stressz is bizonyíthatóan csökkentik a reprodukciós egészséget.

***

• Magyarországon megközelítőleg 100-150 ezer meddő beteg van, akik közül a meddőségi központok 2000-ben 4264, 2001-ben 4409 fő kezelését tudták elvégezni. Ez az eljárásra szoruló házaspárok 50-60 százalékát jelenti. Tekintettel a hazai népesedési mutatókra, évi 8-9 ezer beavatkozásra lenne reális igény.


Ősi példák

Az ókortól kezdve egészen a 20. század elejéig a meddőséget egyértelműen a nő valamilyen – gyakran erkölcsi – hiányosságával magyarázták. Ugyanakkor nincsenek arra utaló adatok, hogy a terméketlenség általános társadalmi probléma lett volna, inkább egyes személyeket, illetve családokat érintett.

Az Ószövetségben meglehetősen sok szó esik olyan nőkről, akiknek hosszú időn keresztül, vagy éppen egyáltalán nem lehetett gyermekük. A terméketlenség néha a feleségnek a férjjel szembeni elutasító magatartása miatt következett be, mint Dávid király első felesége, Mikhál esetében. Máskor a törvény mondott ki átkot a vétkező asszonyra, akinek emiatt nem lehetett gyermeke.

Meglepő ugyanakkor, hogy több, bibliai példaképnek számító asszony is csak hosszas várakozás után tudott szülni. Egy család, ahonnan a pátriárkák házasodtak, különösen érintettnek tűnik. Ábrahám felesége, Sára több évtizedig várt gyermekére, Izsák felesége, Rebeka húsz évet, és a következő generációban is Jákob feleségei közül utolsóként esett teherbe Ráchel. További ismert példák még a különleges körülmények között visszanyert termékenységre a későbbi Sámuel prófétának életet adó Anna, vagy az újszövetségből Erzsébet, akit "meddőnek hívtak", mégis – pedig már jócskán benne volt a korban – Keresztelő János anyja lett. A Biblia többször az elnyert áldás jeleként mutatja be a meddőség megszűntét: "Aki beülteti a meddőt a házba, mint magzatoknak anyját, nagy örömre" – írja erről a 113. zsoltár.

Olvasson tovább: