Kereső toggle

Brüsszeli döntés: Magyarország holtversenyben Litvániával és Szlovákiával

Visszaminősítve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Unió "kormányának" számító Európai Bizottság által a héten nyilvánosságra hozott éves országjelentés Magyarországot kilenc másik eddigi jelölt, mostantól csatlakozónak nevezett országgal együtt felkészültnek nyilvánítja arra, hogy 2004-ben belépjen az unióba. Magyarország megfelel a csatlakozás politikai kritériumainak, de a jelentés fenntartásokat fogalmaz meg a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával és az intézményrendszer fejlesztésével, a mezőgazdasággal kapcsolatban. Ugyanakkor nekünk, magyaroknak is lehetnek kifogásaink, hiszen a jelek szerint az unió nem akar bőkezűen bánni a támogatásokkal. Szent-Iványi István, az Országgyűlés Integrációs Bizottságának elnöke egyenesen "megalázónak" tartja Magyarországra nézve az unió felajánlott támogatási rendszerét. "A jobboldal ezt már rég hangoztatja, érdekes, hogy Szent-Iványi István erre csak most jött rá" – kommentálta Tőkéczki László politológus lapunknak a szabaddemokrata politikus véleményét.



Piros lapot mutatnak a görög farmerek az unió agrárpolitikájának. Nem erre számítottak Fotó: Reuters

A 2004-es belépésig azonban az unió elvárja, hogy gyors iramban felálljanak az uniós nemzeti intézmények, megoldják a pénzügyi ellenőrzést. Az EU jövő ősszel ismét szigorúan megvizsgálja, hogy felté-

telei teljesültek-e. Amenynyiben az unió által diktált iramot tartják a csatlakozásra várók – Magyarország mellett Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Mál-

ta –, s lezajlik a ratifikációs folyamat a tagországokban és a belépő országokban, valamint ha a nizzai szerződésre várhatóan ismét nemmel szavazó írek voksolására is sikerül valami áthidaló megoldást találni, 2004 folyamán teljes jogú tagjaivá válnak az EU-nak, és részt vehetnek az európai parlamenti választásokon. A tízes csoport az Európa Tanács decemberi, koppenhágai csúcstalálkozóján kapja meg meghívóját, s jövő áprilisban Görögországban írják alá a csatlakozási szerződést.



Az Európai Unió-ellenes plakát Dublinban a nizzai szerződés elutasítását szorgalmazza. Semleges Írországot szeretnének Fotó: Reuters

Magyarországon joggal nehezményezik, hogy csak mintegy egy hónap marad az újonnan belépők pénzügyi támogatásának alkujára, miután novemberben derül ki, mennyi pénzt akar az EU az újoncokra szánni. Vannak, akik szerint Magyarország az első években nettó befizető lesz, mivel a közel egymilliárd eurós hozzájárulást a belépéstől kell fizetni, viszont a támogatások csak némi eltolódással fognak érkezni. A csatlakozó országok maguk is igénnyel lépnek fel: elvárják, hogy a tagsággal járó jogok és kötelezettségek valódi egyensúlya alakuljon ki az Európai Tanács döntése nyomán. A jelenlegi tervek szerint a belépés után Csehország, Szlovénia, Ciprus és Málta hivatalosan is nettó befizető lenne. Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország továbbra is a mellett van, hogy az újonnan belépők ne kapjanak közvetlen mezőgazdasági támogatásokat. A csatlakozók így aligha számíthatnak fizetési pozícióik nagymérték? javulására. A helyzetet bonyolítja, hogy a belépéshez szükséges reformokat tartalmazó nizzai szerződés alapja tizenkét jelölt 2005-ös belépése volt, ami miatt összetett újraszámításokat kell végezni. 

Az idei országjelentés jelentős fejlődésről számol be több területen, így például megemlíti a médiatörvény módosítását és a köztisztviselői bértábla rendezését, a bírósági reform bevezetését, az uniós támogatások felhasználását. A jelentés szerint az ország legnagyobb problémája még mindig a korrupció, s nincs antidiszkrimi-nációs törvény. Intézkedések történtek viszont a pénzmosás megakadályozására, nőtt a bankbiztonság, és az autópálya-építésre jelentkező cégeket a választások óta közbeszerzési pályázattal választják ki – a tavalyi jelentésben ezek hiánya kritika tárgya volt. Megemlíti az Európai Bizottság jelentése, hogy az egészségügy területén égető szükség lenne a reformra. Gazdasági szempontból Magyarország működő piacgazdaság, s a jelentés írói szerint képes lesz megbirkózni az EU-ban tapasztalható nagy versennyel. 

A konkrét meghívásig azonban nagy utat kellett megtennie a csatlakozásra váróknak. Magyarország 1991-ben lett társult tagja az uniónak, s 1994-ben nyújtotta be belépési kérelmét, a csatlakozási tárgyalások viszont csak 1998 elején kezdődtek meg eleinte hat állammal, majd később további hét jelezte tagsági szándékát. Románia, Bulgária és Törökország egyelőre várni kényszerül. A két egykori szocialista ország 2007-nél korábban nem reménykedhet belépésben, míg Törökország esetében a fő probléma az, hogy nem teljesíti a politikai kritériumokat, bár az országjelentés előrelépésként értékeli, hogy eltörölték a halálbüntetést, és kulturális jogokat biztosítanak a kisebbségeknek, ami elsősorban a kurd kérdés miatt fontos. 

A csatlakozási tárgyalások idején fokozatosan alakult ki a tagállamok döntése, hogy egy nagyobb csoportot vegyenek fel egyszerre, bár innen-onnan végig lehetett hallani, hogy a legalkalmasabbaknak nem kell bevárniuk a többieket. A harmincegy témakörben, fejezetben folyó megbeszéléseket állandóan a belépési időpontok változása kísérte, végül inkább politikai döntés született. Romano Prodi bizottsági elnök a döntés nyilvánosságra hozatala után máris sietett hangsúlyozni: "Elérhető közelségbe került kontinensünk egyesítésének történelmi tervezete a béke, stabilitás és demokrácia biztosítása érdekében." 

A Prodi által felvázolt képre némi árnyékot vet viszont a várhatóan negatív eredménnyel záruló, októberi ír népszavazás a bővítés előfeltételének számító nizzai szerződésről. A tavaly tartott első népszavazáson az írek több mint fele elutasította a szerződést, mivel a zöld sziget lakosai féltik hagyományos katonai semlegességüket. 

A Financial Times mértékadó brit lap szerint a nizzai szerződés már eleve rossz megoldás, és megérdemli, hogy az írek leszavazzák, mivel hatályba lépése esetén az unió nehézkesebbé, kevésbé átláthatóvá és az egyszer? polgárok számára még felfoghatatlanabbá válik. A bonyolult szavazási rendszer miatt kétséges a demokratikus elszámoltathatóság, a tagországok és népességük egyszer? többségén alapuló voksolási mechanizmusra lenne szükség, ami viszont Franciaország számára elfogadhatatlan, mivel a mostaninál nagyobb befolyást adna Németországnak. A brit lap szerint az írek az egész bővítési folyamatot túszul ejthetik, ami visszás annak tükrében, hogy éppen ők tartoznak az unióból a legnagyobb hasznot húzó országok közé. 

Tekintettel a ratifikálási folyamatra, a tagországok vezetői is nagy feladat előtt állnak: meg kell győzniük közvéleményüket, hogy a közel félmilliárd embert egységesítő piaccal mindenképpen nyernek. 

Magyarországon a jobboldal nem rejti véka alá, hogy nem tartja sürgetőnek a belépést Magyarország számára, amit az ország érdekeivel indokol. A baloldali-liberális tárgyalófelek szintén azt állítják, hogy messzemenőkig Magyarország érdekeit szem előtt tartva készülnek a belépésre, ám ők a mielőbbi időpont mellett érvelnek, mondván, az országnak javára válna a csatlakozás. 

Szent-Iványi István a csatlakozásról szóló bécsi konferencián a napokban azt találta mondani, hogy a támogatás jelenleg felajánlott rendszerét "megalázónak tartja Magyarországra nézve". "A jobboldal ezt már rég hangoztatja, érdekes, hogy Szent-Iványi István erre csak most jött rá" – kommentálta Tőkéczki László politológus az integrációs bizottság szabaddemokrata elnökének erőteljes szavait. "Azért használtam ilyen erős kifejezést, mert mindenképpen az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet, és elérjem a változtatás lehetőségét, ami sikerült is" – magyarázta a szabaddemokrata politikus, és hozzátette: a tárgyalások során mind az eddigi kormányok, mind a jelenlegi kormány Magyarország érdekeit tartotta szem előtt, a szavai tehát nem jelentenek fordulópontot a baloldali-liberális hozzáállásban. "Az eddigi tárgyalások menetéből nem derült ki, hogy az előző kormány olyan különösképpen érvényesítette volna a magyar érdekeket. Ha összevetjük a többi tárgyaló országgal az elért eredményeket, gyakorlatilag ugyanazt érték el, mint a többiek, gondolok itt például a szabad munkaerő-áramlásra vagy a földtulajdonlásra, vagyis semmilyen speciális magyar eredményről nem beszélhetünk. A különbség az, hogy Orbánék arrogánsan és állandóan hangoztatták ezt, erre mondhatták, hogy ők nagyon keményen képviselik a magyar érdekeket. A tárgyalás szemléletében tehát nincs különbség közöttünk, csak mi kevésbé döngetjük a mellünket" – fűzte hozzá Szent-Iványi, aki a csatlakozás időpontját 2004-ben látja. "Az országjelentés javasolja a felvételünket, és mivel egyre közelebb vagyunk a tárgyalásokhoz, most kell igazán hangoztatnunk az álláspontunkat, ami többek között magában foglalja azt, hogy nem tartjuk védhetőnek azt az álláspontot, hogy két mezőgazdasági politikája legyen az uniónak, hiszen az egységes piac arról szól, hogy egységes szabályok érvényesek mindenkire. Nem tartható tehát, hogy külön mezőgazdasági politikája legyen a régi tagországoknak és az új tagállamoknak. Mivel Ausztria fontos szerepet tölt be, és a bécsi fórumon politikusok, szakértők, újságírók vettek részt, értelmét láttam annak, hogy keményebb hangot üssek meg, hogy jobb és elfogadhatóbb álláspontot érjünk el, és úgy láttam, volt hatása" – mondta el a Heteknek az integrációs bizottság elnöke. Tőkéczki László ezzel szemben nincs meggyőződve arról, hogy a mielőbbi csatlakozás javára válna az országnak, szerinte három fő területen kerülnénk hátrányba a helyzet mai állása szerint: a mezőgazdaság ellehetetlenülne, versenyképtelenné válna a kis- és középvállalkozói szféra, és súlyosbodna a béraránytalanság. "Az írek mondják majd ki a nemet" – utalt a politológus az ír népszavazás bővítést vétózó eredményére, "de sokan fognak örülni ennek az unióban" – tette hozzá. Tőkéczki szerint bizonyos területeken ugyan jól jöhet a csatlakozás, az ország egészének azonban rosszat tenne, hiszen a költségeket közösen fizetjük, ha nettó befizetővé válik Magyarország. Szent-Iványi ezt egyértelműen tagadta, a szabaddemokrata politikus teljesen valószínűtlennek tartja, hogy olyan mérték? befizetésre kötelezné az unió Magyarországot, amely meghaladná az EU-tól kapott támogatásokat. "Az unió sem teheti magát nevetségessé azzal, hogy olyan országok legyenek befizetők, mint Magyarország vagy Csehország, ahol az egy főre jutó GDP az unió GDP átlagának alig több mint fele, 54 százalék" – állítja Szent-Iványi. Tőkéczki is erre utalt, amikor azt feszegette, hogy az írekkel mondatják ugyan ki a nemet, de sokak érdekeinek felelne meg a csatlakozás elhalasztása. "Magyarország már minden előnyt felkínált a nemzetközi cégeknek az országon belül. Szerintem több uniós tagország is örülne, ha nem kellene vállalni a bővítéssel járó többletköltséget, élükön persze az írekkel, akik a csatlakozásuk óta éppen most értek el arra a szintre, hogy befizetőkké váltak" – állítja a politológus, aki szerint nem elhanyagolható a politikai versengés szerepe sem, hiszen a jelöltek között több volt szovjet tagállam is van, ami újabb feszültségre adhat okot a nagyhatalmak, Amerika és Oroszország között. A többletköltség az integrációs bizottság elnöke véleménye szerint nem okoz problémát az Európai Unió számára, egyedül Lengyelország emésztene fel jelentős összeget, míg a többi kilenc jelölt összesen nem igényelne akkora támogatást. "Három-négy-millárd euróról van szó, ez még bőven benne van a kifizethetőségben" – érvelt Szent-Iványi. Emellett sem a mezőgazdaság, sem a béraránytalanság kérdését nem tartja problémásnak a csatlakozás szempontjából, hiszen, mint mondta, a magyar mezőgazdaság versenyképes, legfeljebb strukturális átalakulásra lesz szükség. "Talán nem sertéstenyésztésben vagy tejtermelésben kell majd nyomulni, hanem például gabonatermelésben" – magyarázta. A bérekről szólva pedig elmondta, hogy a felzárkózás csak idő kérdése, és nem kell olyan nagy lemaradást behozni. A tizenhat éve tag Portugáliában hetvenötezer forintnak felel meg a minimálbér, ez arányában nem sokkal több az itthoni ötvenezernél, ami emelkedni is fog hamarosan. A szabaddemokrata politikus az előnyök közé sorolta azt a pozitív hatást, amit a csatlakozás gyakorolna Magyarország belső stabilitására, gazdasági fejlődésére egy jogi kultúra, mentalitás átvétele révén, és kedvező közgazdasági környezet alakulna ki. "A lényeg, hogy így részeseivé válunk a döntéshozatalnak, részesei leszünk egy olyan piaci és gazdasági környezetnek, ami ma a világ legjelentősebb gazdasági erőcsoportja" – emelte ki Szent-Iványi.

A kormány és a tárgyalóbizottság hivatalos véleménye az, hogy az írek esetleges vétója sem tolná ki a csatlakozás időpontját. Ez nyilvánvalóan vitatható, vagy legalábbis nem ilyen egyértelműen kiszámítható, de a valódi kérdés ezzel együtt mégis az marad: nyer vagy veszít Magyarország azzal, ha teljes jogú tagállammá válik. "Magyarország geopolitikai helyzete miatt semmiképpen nem maradhat ki" – szögezte le a Heteknek Tőkéczki László politológus, de egyben aggályait is kifejezte azzal kapcsolatban, hogy tudjuk-e majd jól használni azt a fejlesztési és kohéziós erőt, amit az Európai Unió képvisel. Szent-Iványi István arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozással együtt fog járni egy hatalmas társadalmi mobilitás, amire fel kell készíteni a lakosságot. "Az előző négy év alatt ez ügyben szinte semmi nem történt, erre nekünk most nagy hangsúlyt kell fektetni. Tisztességes tájékoztatás kell, ebből ki fog derülni, hogy az ország többségének jó lesz a csatlakozás." Vesztesek? Ágazatokat tekintve talán a bányászat, a nehézipar bizonyos szegmensei számára okozhat nehézséget, bár Szent-Iványi szerint mindenhol akadnak piaci rések, csak meg kell találni. "Azok, akik nem rendelkeznek szaktudással, nyelvtudással, egyfajta mobilitással, nyilvánvalóan kevésbé fogják élvezni az előnyöket" – vonta le a következtetést. Kérdés, sokan leszünk-e ilyenek a belépés pillanatában Magyarországon.

Olvasson tovább: