Kereső toggle

Halmaji helyzet: mit hoz a múlt?

Hiába várták Noé bárkáját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagyjából ezzel foglalkoznak főállásban, nagyjából azok, akik tizenkét éve egyetlen törvénnyel tiszta vizet önthettek volna a pohárba. Többnyire nem akartak.
Jelenleg jön a víz. Wesselényik kerestetnek. Én a Vasonca-patakhoz megyek kedden, augusztus 13-án, mely patak a Garadnával és a Vadász-patakkal együtt a Cserehátból érkezik, hogy Hernádunkat saját völgyének keleti felébe szorítsa be a "Miskolci kapu" előtt.
Miskolc és Szikszó után kell az útról letérni, hogy Halmajba érjünk. A hídon álló falubeliek feszülten figyelik a vízszintet, mégpedig úgy, hogy egy ásónyelet és egy darab egyenes nádszárat szúrtak le a vízfolyás szélén az iszapba. Ehhez viszonyítják a vízjárás változását. 



Földönfutóvá lett férfi Halmajon. Leírták Fotó: Vörös Szilárd

Özvegy Varga Bertalanné, túl a hetvenen, Állomás utcai házának udvarán egy darab fürdőszobatükröt, három sikárkefét, egy ma már nem gyártott hajolajat és egy galambokkal díszített falvédőt szorít mellkasához. Nagyon sír. Senkije sincs, nem születtek gyermekei. Férje rokkantan jött haza az orosz frontról, "mert benn aludtak egy hóba kotort lyukba\', s mikor felébredtek, az uram már megfagyott", fiatal korától járókerettel járt, 1990-ben bekövetkezett haláláig. Özv. Varga Bertalanné az Utasellátó alkalmazásában évtizedekig édességet árult a miskolci pályaudvar peronján, télen-nyáron. Kérdése hozzánk, akik ott állunk udvarának sarában, elsősorban az, hogy nem lett-e volna jobb neki már régen meghalni, ahelyett, hogy ezt kelljen megélnie. Az aszszony lábán – boka fölött – fehér kötés. A kötést egy rátekert kék-fehér csíkos ötforintos nejlonszatyor védi a víztől és a fertőzéstől. A seb harminccentis, már összevarrták. Mára mentőt is ígértek. De még nem jött. A seb akkor keletkezett, amikor özv. Varga Bertalannét kiemelték az ablakon. Lábát a törött üveg sértette meg a kiemeléskor. Nagy Zoltán, a Mai Lap riportere valamikor mentős volt. Most felhívja onnan az udvarból a mentőket, akik hamarosan meg is érkeznek. 



Éget a búza



Zsemkó Máté huszonhét éves fiatalember lép az udvarba, aztán egy tévériporter, aki bennem kárszakértőt keres. Mindenki azokat keresi. A baj pénteken éjjel történt, ma kedd van, a Hungárián kívül még nem voltak Halmajban. "A Hungária volt a leggyorsabb" – mondja a polgármester okosan; azt nem mondja, nem mondhatja, hogy kik nem voltak még. 

Van, akikhez tegnap fél kilencre ígérték magukat – mondják az emberek. Addig nem lehet semmihez nyúlni. A Béres Rt. alkalmazásában a fővárosban dolgozó Máté azt mondja, hogy háromszáz mázsa szemes termény, árpa, zab, búza ázott el az udvarukban. Ötven hektáron gazdálkodnak. A fiú apja kohász volt, hatvankét éves nyugdíjas. "Nekem nem unalom a jószággal foglalkozni, nem unalom. Mikor nyáron a nagy melegbe\' tőgygyulladást kapott az anyadisznó, dagonyt csináltunk neki, hideg vizes ruhát tettünk rá, a kicsik szájába tojást fakasztottunk, mert enni nem akartak, de annyira padlón voltak, hogy még az is kifolyt a szájukból, ahogy feküdtek."

Zsemkó Ferenc feleségétől hallom, hogy amikor jött a víz, az anyadisznó keresztbe feküdt az ól küszöbén, hogy a víz ne menjen a kismalacokhoz az ólba, védte őket, azok meg felmásztak az anyjuk hátára, míg értük nem mentek a Noé-bárkával. Most minden állat egy helyen van, most még ijedtek, de ha falusi gyerek vagyok, akkor tudhatom, hogy nem lesz már sokáig béke, ha elmúlik a víztől való ijedtség. 

– Ha egyszer, adja isten, kiheverik ezt az árvizet, mondjuk öt-hat év múlva…

– Hol leszek én már öt-hat múlva? – kérdi Zsemkó Ferenc. 

– Az élet ettől nem áll meg. Mi itt maradunk. Nekünk itt kell élni. Mi nem mehetünk innen sehova, és nem is akarunk.

– Nem akartam butaságot kérdezni, csak hogy el merik-e kezdeni még egyszer? 

– Tehetünk mást? Hát élni kell. Nekünk nincs más. Nekünk ez az élet. Egész nyáron locsoltam. Most meg ez. 

Máté azt mondja, nyúljak bele a terménybe. Dugjam bele könyékig a kezem. Forró. 

– A víztől ilyen. Attól, hogy elázott, eltésztásodott. Nézd meg a tároló falát! Nézd meg ott hátul, teljesen kinyomta a víztől megduzzadt magok ereje. Egyszerűen kinyomta a falat. Ez a hő meg amolyan belső hő. A dagadás annyi mozgással jár, hogy felforrósodik. 

Legalább hatvanfokos. Könyékig nyomom bele a karom. Úgy éget, hogy alig tudom a karom benne, a magot meg a tenyeremben tartani. Az a baj, hogy a kárszakértő megérkezéséig Máté és az apja nem nyúlhatnak semmihez. Ez a hevenyészett magtároló pedig az árvíz után még tűzzel is fenyeget…

A szomszédban Szilágyi György és családja lakik. Lánya egy miskolci középiskola tanára. Azt mondja, jó, ha tudom: a halmaji cigányok nagy része, "a Dankó Pista utca", az árvízben kivonult a faluba, segíteni. Szilágyi György felesége azt mondja, hogy innen az előszobából is egy cigány merte ki a vizet, így ők addig tudtak mást menteni. Nagyidán, Szlovákiában, harmincháromezer koronát gyűjtöttek Halmajnak, míg az erdélyi Nyárádköszvényes is elindította a maga segélyszállítmányát. 



A zsíros kell, a sovány nem



Vissza az Állomás utcába. Szilágyi István portája. Harminc évig vasutas volt. Harminchét éven át becsülettel fizette a biztosítási díjat, aztán egy éve felmondtak neki. 

– Megkeresné nekem azt a levelet? 

– Hát hol keressem, mondja meg, hol keressem én azt? – kérdi szinte sírva, aztán benyúl a kredenc sarkába, ahonnan nagyapásan összegumizott levélpaksamétát vesz elő. Már az első mondat annyira felidegesít, hogy alig tudom elolvasni. Az ÁB Aegon azt írja Szilágyi papának, hogy nagyon köszönik, hogy társaságukat tisztelte meg eddigi bizalmával, de kockázatelemzőik arra jutottak a közelmúlt természeti katasztrófáiból okulva, hogy vele már nem kötnek új szerződést, ha Szi-

lágyi István háza vályog, vagy ilyen, vagy olyan. Szóval azt sem tudták az igazgatóságon, hogy milyen a ház, csak írtak egy levelet, amelyben felsorolták a kizáró okokat. Én megértek mindent. Azt is, hogy a lóvé nagyon fontos a mai nehéz időkben. Azt is, hogy a zsíros rész kell, a sovány rész nem kell a piacról. De miért nem tudta a kockázatelemző például a magyarok születéskor várható élettartama alapján kitalálni azt is, hogy Szilágyi a maga hetvenhárom évével legjobb esetben még él tíz évet. Eddig fizetett, neki sosem fizettek, tehát lenne némi joga a házát biztosítani. Ezért aztán írhatták volna neki például azt, hogy vele még leszerződnek, hadd éljen nyugodtan, de az örököseivel már nem. Szilágyi urat a Varga Panzióban szállásolták el. Néha hazajár a megnyaklott házhoz, olyankor sírva nézelődik, és állja a riporterek kérdéseit.

– Mi lesz az öreg Szilágyival? – kérdezem Tóth József polgármestert. 

– Tettem egy ígéretet, hogy a Belügyminisztérium segítségével megoldjuk a lakhatási gondját. 

– Voltak a biztosítótól? – kérdem az öreg vasútit. 

– Tavasszal. 

– És?

– Mi és? Kérdeztem, most kivel kössek, mondja már meg. Azt mondta, ő nem tudja. Megvonta a vállát, beült itt az autóba, aztán elment.

Hívok egy üzletkötőt, valakit, hátha előmozdítom az ügyet. "A hívott szám pillanatnyilag nem kapcsolható."



Kabinet a híd alatt 



Azt hallottam, hogy az áradás nem pusztán a csapadéknak, hanem a meder és a hídaljak elpiszkolódásának is betudható. Régi hidak ezek, alacsonyak is, nem előre gyártott elemekből készültek, vagyis felfogják a hordalékot. Mivel települések mentén állnak hidak elsősorban, ezek eltömődve úgy viselkednek, mintha lezárt zsilipek lennének, melyek áradnak és pusztítanak.

Véletlenül voltam a Beregben is. Árvízkor is, az újjáépítéskor is. Halmajban ugyan nem találkoztam ezzel a gondolattal, de nem lenne rossz, ha a mai kormány is akceptálná a PR-szempontokat, és két állambiztonsági nagykanyar között – melyek szintén fontosak –, ellátogatna a Vasonca mellé, és a kabinet benézne a hidak alá. 

Voltaképpen még szerencséjük is van, hiszen ha a Duna áradása nem csinál túl nagy bajt, akkor a Bereghez képest sokkal kisebb befektetéssel kovácsolhatnak maguknak kommunikációs tőkét azzal, hogy a legtöbbet adják a kárvallottaknak, akiket hihetetlenül nem érdekel az ideológia.

Szilágyi György a református templom gondnoka. Szilágyi akar nekem valami szépet is mutatni, hogy tudjam: van erő Halmajban. A templom erdélyi stílusban épült fel, roma közmunkások vakolták, egy százéves, romos magtárból. 

A székely kaput a Nyárád mentén faragták, és azt írták rá: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Különben madárodúkat látok a székely kapu áthidalójában. A madarak még nem költöztek be. 


Az árhullám viselkedik

Szobota Zoltán

Interjú Kánai Gábor meteorológussal



– Mit mond egy meteorológus a jelenlegi katasztrófahelyzetre?

– Évszázadok óta vannak hasonló súlyú árvizek térségünkben, mint például a nagy rajnai árvíz hat-hét éve, az 1970-es tiszai árvíz, vagy a híres 1838-as árvizünk, hogy csak közelebbieket említsek. Az Ausztriába is átnyúló Fertő-tavat szoktam állatorvosi lóként említeni a szélsőséges időjárás szemléltetésekor, mely a 18. században volt háromszor ekkora is, és volt, hogy egy alkalommal kiszáradt. Inkább a médiumok növekvő szerepének köszönhetően van egyre nagyobb publicitása az ilyen katasztrófahelyzeteknek, pedig anno például olyan földrengés is előfordult, amelyben nyolcszázezer ember vesztette életét. Azt azonban el kell ismerni, hogy a Közép-Európában nagyjából száztíz éve működő meteorológiai mérések óta ez az egyik legsúlyosabb árvízi helyzet.

– Mi okozza a térségünket sújtó időjárást? 

– Egy rendkívül különleges időjárási helyzet. Közép-Kelet-Európában ilyenkor általában száraz nyár van, ezzel szemben másfél hete ciklonok "rohangáltak" fölöttünk, itt, ahol nem szokásuk, és ezt a kontinens délnyugati és északkeleti térségében felépült egy-egy anticiklon tartósította. Elvileg ez az időjárási szituáció Medárdkor, vagy november végére jellemző. 

– Többen állítják, hogy mindez a klímaváltozásnak és a globális felmelegedésnek köszönhető.

– Kétféle meteorológus van: az egyik szeret a klímaváltozással riogatni, a másik szkeptikus e tekintetben, és inkább érdeklik a tények. A globális felmelegedésről és főleg annak a Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról ugyanis még vajmi keveset tudunk. Természetesen az emberiség tevékenységének hatása az időjárásra tagadhatatlan, de mértéke nem bizonyított. 

– Hogyan kerekedik a sok csapadékból ekkora árhullám?

– A Dunán két-három évente van nagyobb árvíz, és most sajnos a legveszélyesebb árvízhelyzet jött össze. A többnapos eső telítette az aszály miatt száraz talajt, és innentől minden egyes plusz esőcsepp már a lefolyó víz tömegét növelte, hasonlóan ahhoz, ahogyan a háztetőt fedő cserép nedvszívó képességének határán túl minden további csapadék az ereszbe folyik. Ez a folyamat árhullámot indít el, mely a hanghullámhoz hasonlóan viselkedik. Van hossza és magassága is, melyek a gravitáció hatására változnak. A hegyi folyókon növekvő hullám a felső szakaszon pár óra alatt "végez", és mire ideér hozzánk, már kisimul ugyan, lassabban emelkedik, de pont emiatt sokkal tovább tart a levonulása. Jelen esetben az történt, hogy a Sumava hegység fél Pest megyényi területére, mely északra a Csehországot elöntő Moldvát, délre a Dunát táplálja lefolyó vizeivel, egy nap alatt körülbelül száz milliméter csapadék esett, és ez indított el egy hatalmas méret? árhullámot. Ugyanaznap ez megtörtént az Alpokban is. 

– Mennyire előzhetők meg vagy jelezhetők előre az ilyen katasztrófák?

– A legígéretesebb előrejelzési módszer a csapadékradar segítségével megállapított árvíz-előrejelzés, melynek alapján lefolyási modellt készítenek, és erre már ki lehet építeni egy riasztási rendszert. Ennél a folyamatnál azonban már az órák is számítanak, például egy már működő viharban három-öt órát lehet nyerni ilyen módon egy térség lakosságának figyelmeztetésére. A klímaváltozást szintén modellezni szokták, és több éves előrejelzések készülnek, de ahogy fejlődik ez a tudományág is, egyre nagyobb eltéréseket mutató eredmények jönnek ki a korábbiakhoz képest.

– Létezik-e bármiféle pozitívuma egy ilyen ítéletidőnek?

– Eleinte úgy tűnt, hogy a szőlőnek jól jön a sok eső, de minél több esett, annál rosszabb lett a helyzet, mivel a párás időben elszaporodtak a kártevő gombák, mára pedig ott tartunk, hogy a korai szőlőfajtáknál már a rohadás is megindult. És érdekes lehet a turisztikai vetülete is a dolognak, hiszen az olcsóbb júniusi időszakban pazar idő volt, a frekventáltabb július vége – augusztus eleje pedig jórészt minden pénzes nyaralási álmot elmosott.

Olvasson tovább: