"Magyarország ma egy olyan nyugatra akar eljutni, amit a nyugatiak maguk mélységesen megvetnek, gyűlölnek és utálnak" – mondta lapunknak a genovai tüntetéssorozat kapcsán feltett körkérdésére Tamás Gáspár Miklós filozófus. A több mint százezres tiltakozás fő okát Hankiss Elemér abban látja, hogy egy új nagyhatalmi rendszer van kialakulóban. A szociológus szerint "ebben az átalakulásban rengeteg a pozitívum, amelyek segítenek az élet kibontakoztatásában, és rengeteg a negatívum, sok területen rombol, mert növeli az ellentéteket és a különbségeket". Az országok, kontinensek fölött átnyúló új rend még nem ismeri azokat az intézményeket, szabályrendszereket, amelyek a konfliktusokat kezelni tudnák. Konrád György viszont úgy véli, hogy még mindig szerencsésebb, ha a világ vezetői egy konferencián leülnek tárgyalni egymással, mint ha háborúra készülnének egymás ellen. Ugyanakkor "a kapitalizmus attól még, hogy a kommunizmus megbukott, nem lett sokkal szebb" – tette hozzá Konrád.
"Fausti alku, ami hoz is, visz is" – így jellemzi Dessewfy Tibor politológus a világméretű tiltakozásokat kiváltó folyamatokat. "A globalizáció gyökeresen átrendezi mind a nemzetállamokat, mind a személyes identitások kialakulását. Ebből a szempontból valódi szorongásokat kelt."
"Emberek milliói élnek azzal az életérzéssel, hogy semmilyen beleszólásuk nincsen életüket meghatározó dolgok alakulásába, azt érzik, fejük fölött döntenek róluk; ez az, ami ellen tiltakoznak" – így Granasztói György történész.
A genovai események elemzése és körkérdésünkre kapott válaszok:
