Kereső toggle

Tisza Debrecenben, Károlyi Budapesten

Variációk ünnepségre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor miniszterelnök egykori elődje halálának évfordulója alkalmából
október 31-én Debrecenben felavatta gróf Tisza István helyreállított szobrát. A mai
napig ellentmondásos politikai szereplő ünneplésével párhuzamosan Budapesten
Károlyi Mihályra emlékeztek a Civil Fórum, az 56-os Emlékbizottság és a Károlyi
Mihály Társaság rendezvényének keretében. A két történelmi személy azonnal a
politikai csatározások kereszttüzébe került, s míg kormányoldalról teljes
igyekezettel próbálták rehabilitálni Tiszát, "ellenzékiek"
történelemhamisításról és ideológiagyártásról beszélnek.

A leöntött szobor. Szabó Iván koszorúz
    Fotó: V. Sz.

Újra áll Tisza szobra. Leleplezve
    Fotó: MTI

Úti célja felé robogva kormányülést tartott a vonaton, majd mielőtt román
kollégájával új határátkelőt nyitott volna meg, Debrecenben Tisza István egykori
miniszterelnök szobrát avatta fel Orbán Viktor. A Debreceni Egyetem Orvostudományi
Kara előtti téren rendezett ünnepségen a miniszterelnök kormánya nevében
köszönetet mondott azoknak, akik hol rejtegették, hol csupán őrizték az 1926-ban
Klebelsberg Kunó által felavatott szobrot, majd azoknak is, akik újbóli talapzatra
állításáról döntöttek. Kiemelte: az államalapítás ezredik évfordulója arra
rendeltetett, hogy "megkíséreljünk igazságot szolgáltatni mindenkinek, akit
illet", és "ez a történelmi elégtétel az elsők között járt ki gróf Tisza
István miniszterelnök úrnak." A hallgatóság "igazi magyar sorsú" hazafira
emlékezhetett, aki az "utolsó nagyvadak egyike volt", és aki után már "csak
Károlyik és Kun Bélák jöttek." Tisza "legfőbb tanácsa" pedig az számunkra,
hogy amelyik nemzet nem tudja alkotmányos jogait politikai cselekvésre, akcióra
felhasználni, afölött "napirendre tér a történelem."

Az újraállítási ünnepségen részt vett a kormány több tagja, köztük Boros Imre,
Deutsch Tamás, Gógl Árpád, Pokorni Zoltán, valamint Stumpf István is. Kósa Lajos, a
hajdú-bihari megyeszékhely polgármestere és Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli
Református Egyházkerület püspöke elsősorban debreceni vonatkozású erényeit
domborították ki a politikusnak.

Borókai Gábor kormányszóvivő a szoboravatás kapcsán úgy tájékoztatta lapunkat:
valójában egy méltatlanul kezelt politikus politikai rehabilitációja történt meg
azáltal, hogy a miniszterelnök – és így a kormány – részt vett a rendezvényen.
A Tudományos Akadémia elnökének a Tisza István-konferencián elhangzott
értékelésére hivatkozva elmondta, hogy Tisza a magyar politikai élet egyik
legjelentősebb alakja, akinek szerepét és tevékenységét mindezidáig indokolatlan
hallgatás övezte. Noha a történész szakma már a 90-es évek elején rehabilitálta,
a közélet továbbra is téves feltevések alapján foglalkozott a politikussal. A
szóvivő példaként említette, hogy Tiszát több százezer magyar haláláért tették
felelőssé, ehhez képest éppen ő volt az, aki az utolsó pillanatig ellenezte
Magyarország belépését az első világháborúba.

"Az, hogy bizonyos szervezetek tiltakoztak Tisza Istvánnak ilyen módon való
kiemelése vagy az emléke előtti tisztelgés miatt, az valójában politikacsinálás
akkor, amikor olyan kiváló személyiségeket kell a helyükre emelni, akiket a
szocializmus történelemtanítása teljesen igaztalanul meggyalázott" – fejtette ki
Borókai hozzátéve, hogy szerinte nem a politikusok feladata a történelmi
személyiségek felett ítéletet mondani.

Hogy miért nem Károlyi Mihály szobránál gyülekezett a kormány, annak több oka is
van a szóvivő szerint. Ezek közül az egyik az, hogy "semmilyen apropója nem volt a
Károlyi Mihályról szóló megemlékezésnek", másrészt "Károlyi szerepe
legalább annyira kérdéses, hiszen egy zavaros időszakban került hatalomra, amikor a
hatalomátvételből következően kénytelen volt átadni a hatalmat a kommunistáknak"
– mondta Borókai Gábor.

A Civil Fórum, az 56-os Emlékbizottság és a Károlyi Mihály Társaság az
őszirózsás forradalomra emlékezett a Kossuth téri Károlyi-szobornál. A
körülbelül ezerfős tömeg előtt a rendezvény szervezői erőteljesen
hangsúlyozták, hogy nem az ellenzék tüntetéséről van szó, hanem a köztársaság
ünnepéről. A második magyar köztársaság elnökének szobrát a rendezvény
napjának délelőttjén ismeretlen személyek vörös festékkel öntötték le, amit a
résztvevők egyértelműen a "jobbosok" számlájára írtak.

Szabó Iván MDNP-s politikus az 1848-as, 1918-as és az 1956-os forradalmak során
felvállalt republikánus és demokratikus eszmék veszélybe kerülésére hívta fel a
figyelmet, majd jelezte: amikor tovább szűkül a köztársaság, és a társadalmat
első- és másodrangú polgárokra osztják, akkor "ütött a cselekvés órája".
Szabó aggasztónak tartaná, "ha a jövő történészei azt jegyeznék fel erről a
nemzedékről, hogy alkalmatlannak bizonyult a kor történelmi kihívásainak értelmes
megválaszolására."

Litván György történész fájlalta, hogy "miniszterelnökünk Tisza István
érdemeiről tanítja ki az országot", és hangot adott azon gyanújának is, hogy a
kormányfő esetleg nem jól tanulta meg a történelmet a Bibó Kollégiumban. A
történész szerint az őszirózsás forradalom szépségét az adja, hogy szinte vér
nélkül döntött meg egy ezeréves uralmat.

A történészprofesszor elmondta a Heteknek, hogy a Tisza-imázs
"feltupírozásában" a Fidesz újabb önmeghatározási kísérletét látja.
Álláspontja szerint történelemhamisítás és őskeresés zajlik, amelynek során új
ősök és hősök teremtődnek. Mindez a kormány történeti-politikai
ideológiagyártásának csak egy újabb lépcsőfoka, melynek pszichológiai háttere –
úgy véli – az, hogy Orbán Viktor szeretne olyan nagy és tekintélyes miniszterelnök
lenni, mint Tisza volt. Ebben az összefüggésben pedig Tisza István nagy államférfi
és egyben modernizáló reformpolitikus, aki nem felelős a háborúért. Ez azonban nem
igaz – mondja Litván –, a helyzet ugyanis az, hogy Tisza demokráciaellenes volt.
Két évtizeden át szembeszegült a választójog kiterjesztésével, és súlyosan
felelős Magyarország I. világháborús szerepléséért, különösen a tekintetben,
hogy a harc végsőkig való folytatásáért küzdött. Szerinte éppen ez vezetett
Trianonhoz, nem pedig az őszirózsás forradalom, amely az igazságtalan rendszer,
valamint az Ausztriához való tartozás ellen robbant ki. Ezzel a tudatos
történelemhamisítással, amely most már a XX. század egész magyar történelmére
kiterjedt, a történésznek kötelessége szembeszállni – összegezte álláspontját
a professzor.

Közéletünk undorítóbb, mint valaha: képmutatással, korrupcióval, hatalmi
arroganciával terhes – emelte ki Vitányi Iván szocialista politikus beszédében.
Szerinte a köztársaság azt jelenti, hogy az ország mindannyiunké, nem pedig azt, hogy
"a legelső széken egy olyan közjogi méltóság ül, akit köztársasági elnöknek
hívnak", hiszen "vannak köztársaság módjára viselkedő országok, ahol király
van, és vannak köztársaságnak nevezett országok, ahol király nélküli királyság
van." Álláspontja szerint a jelenlegi kormány ez utóbbi visszaállításán
fáradozik, és ennek köszönhető, hogy "a Parlament nem a közmegegyezés
szülőotthona, hanem a státusbeliek rituális színháza, kiosztott szerepekkel", és
megtalálható benne "a jóságos királytól az udvari bolondig mindenki".

Olvasson tovább: