Kereső toggle

A szerb ellenzék és a közelgő választások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jugoszláviában szeptember végén elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
Nyugat-Európában azt remélik, hogy Milosevics ellenzéke most kihasználja a
rendszerrel szembeni általános elégedetlenséget, az ország kitaszítottságát és
elszegényedését, és valahogy megdönti a diktátor hatalmát, ezzel teremtve meg a
feltételeket a változáshoz.



Osztogatják a demokratikus ellenzék programját. Megbuktatni Milosevicset
    Fotó: Reuters

Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök újra meglepte az ellenzéket azzal, hogy az őt
támogató parlament szeptember 24-re kiírta a szövetségi elnöki és a szerbiai
helyhatósági választásokat. Előzőleg a Szkupstina módosította az alkotmányt és a
választási törvényeket, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy Milosevicset ismét
megválaszthassák államfőnek. Erről nem kérdezték meg a kisebbik tagköztársaság,
Montenegró kormányát, sőt úgy határoztak, hogy a nemzetközi ellenőrzés alá vont
tartomány, Koszovó választókörzeteit két dél-szerbiai körzethez csatolják, és
Koszovó polgárai ott szavazhatnak. A Szerbiába menekült 200 ezer koszovói szerbről
van szó. Mivel a választói listák rendezetlenek, Milosevicsnek szinte korlátlan lehetősége
van a szavazatok manipulálására, nevezetesen, hogy az őt támogató koalíció kezére
játssza a Koszovónak járó 19 parlamenti helyet, és ezzel növelje a
szocialista-nacionalista koalíció győzelmi esélyeit.

A hosszú évekig megosztott, belső vitákkal terhelt szerb ellenzék, úgy tűnik, a választások
előtti 1-2 hónapban öszszeszedi magát. Januárban 15 ellenzéki párt – köztük a
vajdasági magyar pártok – szövetséget hozott létre Szerbiai Demokratikus Ellenzék
(DOS) néven, és a választásokon való részvétel mellett döntött. Elnökjelöltjük
Vojiszlav Kostunica nacionalista politikus lett. Szinte az utolsó pillanatban
csatlakozott a szövetséghez, és határozta el, hogy indul a választásokon, mégpedig
önálló elnökjelölttel, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom. Elnökjelöltjük
Vojiszlav Mihajlovics belgrádi főpolgármester, annak a monarchista Drazsa Mihajlovics tábornoknak
az unokája, aki a második világháború idején a csetnik-mozgalom vezére volt, és
Tito háborús bűnösként kivégeztette. Az unoka úgy látja, hogy a több elnökjelölt
ellenére van esély Milosevics megbuktatására, mert a második fordulóban már az
ellenzéki jelöltet támogatja a rendszer valamennyi ellenzője. Éppen ezért a hatalmi
koalíció minden erejével arra fog törekedni, hogy jelöltje már az első fordulóban
megszerezze a győzelmet. Megfigyelők szerint ez a lehetőség is fönnáll, mert
Milosevics kezében van a média, és a megfelelő anyagi lehetőségek is rendelkezésére
állnak. A hírek szerint a szerbiai kormány beindította a bankóprést, hogy fedezetlen
pénzzel finanszírozza a választási kampányt. Ennek a műveletnek a legszembeötlőbb
jele, hogy meglódult az infláció; szakemberek három számjegyűt jósolnak az év végére,
a német márka 24-25 dínáros feketepiaci ára 29-30 dínárra szökött augusztusban.

Ami az egy évvel ezelőtti 78 napos NATO-bombázásokkal nem sikerült, tudniillik
megbuktatni a Milosevics-rezsimet, talán sikerül a budapesti amerikai iroda felállításával.
A terv az, hogy innen segítsék a szerbiai demokratikus erőket a békés rendszerváltásban.
A legnagyobb horvát kikötővárosban, Rijekában megjelenő lap, a Novi List úgy tudja,
hogy az iroda egyik fő feladata szerb nyelv? rádióadások megszervezése lesz. A képviselet
segítséget nyújtana a jugoszláv civil szervezeteknek is. A budapesti amerikai nagykövetségen
megnyitott jugoszláv iroda vezetésével William Montgomery zágrábi amerikai nagykövetet
bízta meg Madeleine Albright külügyminiszter. A Magyar Külügyminisztérium eddig még
nem értesült hivatalosan Montgomery érkezéséről.

A szerb demokratáknak nem tetszik a budapesti iroda megnyitása. Elnökjelöltjük,
Kostunica éles kirohanást intézett az Egyesült Államok ellen, és Jugoszlávia belügyeibe
való durva beavatkozással vádolta Washingtont. Az igazi szerb hazafiság hívei számára
egyenesen "halálcsók" a budapesti iroda – véli Kostunica. Az AFP francia hírügynökség
szerint Kostunica az ilyen Amerika-ellenes kirohanásokkal próbálja leszerelni
Milosevicsnek azokat a vádjait, hogy a jugoszláviai ellenzékiek a Nyugat ügynökei. Az
viszont tény, hogy a budapesti amerikai iroda munkatársai között ott vannak az USAID képviselői
is, ami arra utal, hogy a szerb ellenzéki politikusokkal a gazdasági újjáépítésről,
a lehetséges amerikai támogatásról is fog tárgyalni.

Mindenesetre a Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási programjában kimondja, hogy
győzelmük esetén szorgalmazni fogják a nemzetközi kapcsolatok megjavítását, új
alapokra helyezik a viszonyt Montenegróval, és megszüntetik a szövetségi adminisztrációt.
A 600 ezres lélekszámú Montenegró nehéz helyzetben van. Djukanovics Nyugat-barát elnök
a választások bojkottját akarja – ezzel mindenképpen Milosevicset segíti, ha mégis
részt vesz a szavazáson, szembekerül korábbi kijelentésével, hogy nem hajlandó együttműködni
a törvénytelenül működő szövetségesi intézményekkel.

Növeli a feszültséget Szerbia és Montenegró között az is, hogy Belgrád a kisebbik
tagköztársaságban is meg akarja tartani a választásokat, ha máshol nem, akkor a
jugoszláv hadsereg kaszárnyáiban lesznek a szavazóhelyiségek. Kérdéses, hogy minek
az alapján állítják össze a névjegyzéket, hiszen Podgoricában bejelentették, hogy
bojkott esetén nem adják át a szerbeknek a köztársasági listákat. A fokozódó feszültséget
jelzi, hogy az egyik legnagyobb montenegrói iparvárosban, Niksicsben a jugoszláv
hadsereg lezárt több utat, a Szkadari-tó vidékén pedig – dél-horvátországi
jelentések szerint – súlyos fegyveres összetűzés volt. Lehet, hogy igaza lesz
azoknak az elemzőknek, akik azt jósolták, hogy Jugoszlávia teljes szétesése
Montenegróban szerb– szerb háborúval fejeződik be, bár azt sem az Egyesült Államok,
sem Európa nem akarja, és mindent megtesz az újabb fegyveres konfliktus megakadályozásáért
a térségben.

Olvasson tovább: