Kereső toggle

Párizsban a Szocialista Internacionálé kongresszusa

Nincs üdvözítő modell

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ügyesen simították el alapvető nézetkülönbségeiket a hagyományos szocialis-ta
elveket követők és az angol–német reformok hívei a Szocialista Internacionálé
XXI., Párizsban megrendezett kongresszusán. Az európai pártok nagyvonalúságát
biztosan elősegíti az a tény, hogy az unió tizenöt országából tizenegyben
szocialista pártok vannak hatalmon. "Az egyesült Európa sokkal közelebb áll egy
modern szociáldemokrata kép által felrajzolt kontinenshez, mint amit akár a
liberális, akár a hagyományos konzervatív gondolkodásmód elénk tud festeni. A
tőke, a piac oly mértékben globalizálódott már, hogy szerkezetében sok újat nem
fog hozni az elkövetkezendő néhány évtized " – indokolta a szocialisták sikereit
Bársony András MSZP-s képviselő a Heteknek. A jelek szerint az egyesült Európa
arculatát szocialista jegyek fogják meghatározni, bár valószínűleg még korai lenne
temetni a liberális és konzervatív irányzatokat.

A Szocialista Internacionálé kongresszusa fő feladataként azt tűzte maga elé,
hogy a globális változások kihívására választ adjon. A következő századot a
szocialisták szeretnék "humánusabbnak és igazságosabbnak" látni.

Az ipari társadalom alapos változásokon megy keresztül: egyre inkább az információ,
a tudás és a biotechnológia kerül domináns szerepbe, mégpedig a történelemben
eddig példa nélküli ütemben és mértékben. Végre meglehetnének az eszközök a
világ országai és régiói fejlődési egyenetlenségeinek elsimítására, csakhogy a
látható eredmények eddig még inkább növelték a különbségeket. A fejlődő
országok ki vannak rekesztve a globalizációból, miközben a legfejlettebb államok
szűk köre a változások igazi haszonélvezője.

A globalizáció a gyors tőkeáramlás kiterjesztését hozta anélkül, hogy egy
hatékony szabályozó keret kiszámíthatóvá tenné a pénz mozgását. A
tőkeáramlás több mint 90 százaléka egy héten belül zajlik le a világban, minek
következtében a ki nem számítható folyamatok egész országokat és térségeket
szolgáltattak ki a válságoknak az 1990-es évek elejétől. A szocialisták szakemberei
szerint a pénzügyi krízisek nyilvánvalóan megmutatták "az újliberális doktrína
ártalmas hiányosságait".

A kommunista modell megszűnése elősegítette, hogy "az újabb konzervatív és
liberális ideológiák erőszakos, fundamentalista világlátást képviseljenek,
összekeverték a piaci társadalmat a piacgazdasággal" – állítják a
szocialisták. Éppen ennek az újkonzervatív fundamentalizmusnak az elutasítása
fordította a polgárok nagy tömegeit a szociáldemokrata mozgalom kínálta nagyobb
szolidaritás felé – vélik a szocdemek.

A szocialista pártok igyekeznek elébe menni az új kihívásoknak: a politikai
eszköztár reformjára van szükség, és meg kell újítani az irányzat politikai
tartalmát is. "Több szabadságot, egyenlőséget és szolidaritást kell
biztosítanunk" – hangsúlyozza a kongresszus által elfogadott Párizsi Nyilatkozat.

A szocialisták továbbra is a piacgazdaság mellett törnek lándzsát, bár elismerik,
hogy "a piac önmagában nem érték", hanem "a társadalmi szolgáltatások
eszköze". A nemzetközi szociáldemokráciában továbbra is megtalálható a
kapitalizmus kritikája, sürgetik az újraelosztás fejlesztését, és fenntarthatónak
látják a szociális piacgazdasági modellt.

"Azokat az állampolgárokat szólítjuk meg, akik kiszolgáltatva érzik magukat a piac
láthatatlan kezének" – szól a nyilatkozat. Megfigyelők szerint a
szociáldemokrácia képviselői és II. János Pál pápa érvelése sokban hasonlít –
mindegyikük szereti feddeni a kapitalizmust, és sürgeti a szociális érzékenységet,
szolidaritást az elesettek iránt.

A Párizsi Nyilatkozat retorikája sokban emlékeztet a pápa kedvenc fordulataira:
felhív a nyomor és az éhínség

elleni harcra, a világ legszegényebb országai adósságainak eltörlésére. A
globalizációt emberi dimenzióval kellene ellátni, hogy "szolgálja az
emberiséget".

Főként Franciaország, a skandináv és a déli államok (Olaszország, Spanyolország)
szorgalmazzák a hagyományos szocdem értékek hangsúlyozását. Lionel Jospin francia
pártvezető, miniszterelnök továbbra is az állami beavatkozást tekinti a
globalizációra adandó válasznak. Meg kell védelmezni a munkavállalókat a piac
kiszámíthatatlan viharaival szemben. Franciaország jelenlegi jó gazdasági eredményei
őt látszanak igazolni.

Természetesen a Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár
képviselte "harmadik utas" megoldás is teret kapott a kongresszuson. Ez év derekán
Jospin már kifejezte elégedetlenségét, amikor a brit miniszterelnök és a német
kancellár együttesen vázolta fel "harmadik utas" programját, melynek lényege az
adócsökkentés, a közkiadások lefaragása és a szociális szolgáltatások reformja.

"Szabad társadalmat akarunk, amelyben a polgárok vállalják sorsukért és
közösségükért a felelősséget, ahol a sokszínűség jellemző" – szögezi le a
Párizsi Nyilatkozat, hogy a liberalizmus és a hagyományos szocdem értékek között
lavírozó brit és német vezető felfogása is teret kapjon. Blair támadást intézett
azok ellen, akik akár bal oldalról, akár jobbról szembehelyezkedtek a változásokkal.
Blairék továbbra is nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni felelősségvállalásra.

Bársony András, a szocialista frakció külügyi szóvivője lapunknak elmondta: az MSZP
szerepe sokkal inkább hasonlít a brit, vagy a német szociáldemokrata vagy szocialista
pártok által folytatott politizálásra, például a privatizáció és a gazdaság
kérdésében kialakított felfogásában és az azt megtestesítő gyakorlatában. Ez az
a gyakorlat, amely az MSZP-t nem a legbaloldalibb szociáldemokrata pártok közé sorolja
– tette hozzá a politikus.

"A kongresszus egyik fő tanulsága, hogy nincs üdvözítő modell" – állította
Bársony és hozzátette: "Az MSZP-nek olyan válaszokat kell adnia az elkövetkező
években, amelyek a külföldi tapasztalatokra támaszkodnak, de nem hagyják figyelmen
kívül a magyar társadalmi fejlődés teljesen sajátos, eltérő voltát". A
politikus a globalizációnak Magyarországot érintő vetületével kapcsolatban
megjegyezte: hazánk akkor cselekszik helyesen, ha olyan válaszokat ad, amelyek
megfelelnek az európai válaszok fő irányának. Mi nem harcolhatunk Európa ellen, még
kevésbé a globalizáció ellen. Sem ideológiai, de még csak gazdasági alapon sem.
Akik azt gondolják, hogy a McDonald\'s ellenében keresztes hadjáratot lehet folytatni,
azok számára a történelem csak a múlt, és nem a jelen vagy a jövő – mondta
Bársony.

Olvasson tovább: