hetilap

"(…)Vologya régen pilóta volt, most felügyelő. Ő vezet körbe minket a »terepen«, a szolgálati motorcsónakon. Ahogy haladunk lefelé a Volgán, jobbra egy szigeten pazar lakónegyed szögesdróttal, biztonsági őrökkel. »Ezt csak úgy hívjuk, koldussziget, itt laknak a kaviárkirályok – mondja Vologya, majd a munkájáról mesél. – Még soha nem sikerült a tett helyszínén elkapni az orvvadászokat: sokkal gyorsabb a csónakjuk, mint a mienk, meg aztán őrséget is állítanak. Látja, ott a folyó közepén van egy őrtorony. Na, ott mindig van egy emberük, és éjjel, ahogy meglátnak bennünket közeledni, mindjárt bekapcsolják a hajódudát – az meg aztán akkorát szól, hogy az egész Volgán hallani. De hát megtiltani, ugye, nem lehet. Jó dolog az ártatlanság vélelme, de azért én lepuffantanám.«(…)"