Kereső toggle

Vita a kanadai Orbán-nyilatkozatok nyomán

Atomfegyverek Magyarországra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy vihart kavart Orbán Viktor magyar miniszterelnök kanadai látogatásán tett több
kijelentése is. Miután Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter megkérdőjelezte, hogy
a NATO-nak kellenek az atomfegyverek, Orbán kijelentette: "Nem kérdés, hogy a szövetségnek
még mindig szüksége van ilyen fegyverekre Oroszország bizonytalan jövője miatt.
Lehet, hogy a magyarok nem örülnének neki, de a kormány megfontolná, hogy megengedje
az Egyesült Államoknak nukleáris fegyverek telepítését válsághelyzetben" – idézte
Orbánt a kanadai Globe and Mail cím? lap.

"Felelőtlenség ilyeneket nyilatkozni – mondta lapunknak Keleti György volt honvédelmi
miniszter. – Az egész ügy zavaros és nem méltó egy miniszterelnökhöz. A NATO nem
szándékozik atomfegyvereket telepíteni, de Orbán amerikai rakétákról beszélt. Az
ilyen nyilatkozatok az országra hatnak vissza" – tette hozzá a szocialista képviselő,
az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke.

Keleti szerint ugyanakkor Moszkvában kissé túlreagálták az esetet. Az orosz sajtó az
orosz–magyar kapcsolatokban kirobbant súlyos botrányról számolt be, a Vremja
Magyarország nukleáris fegyverrel fenyegetett címmel közölt írást, az orosz külügyminisztérium
pedig élesen reagált Orbán Viktor magyar kormányfő megnyilatkozására. Vlagyimir
Rahmanyin külügyi szóvivő elmondta: "Orbán megjegyzése közvetlen megszegése az
Oroszország és a NATO közötti megállapodásnak, amelyben a NATO-országok megerősítették,
hogy nem áll szándékukban, és nem tervezik atomfegyverek telepítését az új tagok
területén."

A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában igyekezett a sajtóra hárítani
a felelősséget. Orbán szerint a kanadai újság pontatlanul idézte szavait. "Arra a
kérdésre, hogy mit tenne a magyar kormány, ha újabb nemzetközi válság esetén ilyen
felkérés érkezne a NATO-tól, azt válaszoltam, hogy nem örülnénk neki, de alaposan
megfontolnánk, tehát lényegében elhárítottam a kérdést" – fejtette ki a kormányfő
a Magyar Rádiónak. Lapunk megkereste Borókai Gábor kormányszóvivő irodáját, ahol
azt tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdést a Külügyminisztérium rendezi diplomáciai
csatornákon keresztül.

A Hetek kérdésére Bársony András MSZP-s képviselő, a külügyi bizottság tagja
leszögezte: Orbán Viktor nyilatkozata meggondolatlan volt, semmilyen "kérdéselhárítási
akció" nem magyarázza azt. A NATO-csatlakozási ratifikáció során többször
elhangzott, hogy Magyarországnak nincs szándékában atomfegyvereket fogadni és
Magyarországgal szemben nincs is ilyen elvárás. Orbán nyilatkozata tipikus esete
annak, hogy a parlament szerepét valaki le kívánja értékelni – nyilatkozta Bársony.
"Nem kell viszont félni, mert a NATO vezetése sokkal megfontoltabb, mint a magyar
miniszterelnök" – tette hozzá.

A szocialisták máris bejelentették: kezdeményezni fogják az Országgyűlés Külügyi
és Honvédelmi Bizottsága együttes rendkívüli ülésének összehívását, amelyen
meghallgatnák Orbán Viktort. A párt tagjai szeretnék megtudni a kormányfőtől: mit
mondott és miért Kanadában az atomfegyver-telepítéssel kapcsolatban.

A kormányfő nyilatkozatával elégedetlen az SZDSZ is. Orbán Viktor kijelentése egyáltalán
nem áll összhangban Magyarország külpolitikai érdekeivel, de a kormány eddigi
politikájával sem – mondta lapunknak Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő, az
Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Magyarországnak nem lehet az a véleménye,
hogy a NATO nukleáris politikája bármelyik ország ellen is irányulna, hiszen a
NATO-nak az az álláspontja, hogy a nukleáris fegyverzetre a világ előre nem látható,
kiszámíthatatlan bizonytalanságai miatt van szükség és nem Oroszország vagy
valamely más ország miatt. Tehát a nyilatkozat tartalma súlyos hiba volt, azért is,
mert az elmúlt időszakban a magyar–orosz kapcsolatokban így is volt lehűlés, nem érdekünk
nekünk ezt tovább rontani – fejtette ki Szent-Iványi.

Mint ismeretes, Oroszország élesen támadta a NATO-bővítést, mivel biztonsága fő
fenyegetését látja benne. Az oroszok szerint Orbán megjegyzései alátámasztják,
hogy Magyarország NATO-tagsága valóban veszélyt jelent az orosz biztonsági érdekekre.
A balkáni háború idején a Jugoszláviába indított orosz segélyszállítmány
feltartóztatása már próbára tette a Moszkvával fenntartott viszonyt. Elemzők
szerint annál is inkább kellemetlen a helyzet, mivel az oroszok köztudomásúan nem könnyen
felejtenek, sokáig számon tartják a most egyébként is érzékeny nemzeti önérzetüket
ért sérelmeket.

A miniszterelnök kijelentései a NATO-ban is zavarokat okoztak. Francois Leblennec szóvivő
elmondta: bár Magyarország elvileg telepíthet atomfegyvereket, de a jelenlegi európai
stratégiai egyensúly ezt fölöslegessé teszi. Más megfigyelők úgy vélik, hogy előfordulhat:
tényleg létezik egy titkos forgatókönyv, amelyre most sikerült az oroszok figyelmét
is felhívni. Ha pedig nincs ilyen, nem volt szerencsés dolog a NATO-partnereinket ilyen
hírbe keverni.

Kritika érte Orbánnak azt a kijelentését is, mely szerint Ukrajnának nem szabad
Oroszország részévé válnia vagy szövetségre lépni Belorussziával és Oroszországgal,
mert Magyarország nem akar szomszédságot ilyen koalícióval.

E megjegyzések "abszolút nem helyénvalók, helytelenek, egyszerűen veszélyesek"
– érvelnek az oroszok.


Mi jelent meg Kanadában?

Az alábbiakban közöljük a vitatott miniszterelnöki idézetet Globe and Mail cím?
lap 1999. október 29-i számából, az újság internetes kiadása alapján

A lap ottawai parlamenti tudósítója, Jeff Sallot által jegyzett cikk eredeti címe:
Activist past lives on in Hungarys PM (Az aktivista múlt tovább él a magyar
miniszterelnökben).

Az ukrán elnökválasztással kapcsolatban a Globe and Mail a következőket idézi:

"We desperately need an independent Ukraine. We do not want to be a border country to a
Soviet Union, or Russia."

"Nagy szükségünk van a független Ukrajnára. Nem akarunk egy Szovjetunió vagy
Oroszország szomszédai lenni."

A NATO-val kapcsolatos kérdésekről ugyanebben a cikkben:

"Foreign Affairs Minister Lloyd Axworthy has questioned whether NATO still needs nuclear
weapons in its arsenal. Mr. Orban said there is no question the alliance still needs such
weapons because of uncertainties about the future of Russia. The Hungarian people might
not be happy about it, but his government would consider allowing the United States to
deploy nuclear weapons in his country during a crisis, Mr.Orban added."

"Lloyd Axworthy külügyminiszter megkérdőjelezte, hogy a NATO-nak szüksége van-e még
atomfegyverekre az arzenáljában. Orbán azt mondta, nem kérdés, hogy Oroszország jövőjének
bizonytalansága miatt a szövetségnek még mindig szüksége van ilyen fegyverekre. A
magyarok lehet, hogy nem örülnének neki, de kormánya megfontolná, hogy megengedje az
Egyesült Államoknak atomfegyverek telepítését országában válsághelyzet esetén
– tette hozzá Orbán."

(www.globeandmail.com).

Olvasson tovább: