Három nappal a pakisztáni katonai puccs után a hadsereg szükségállapotot rendelt
el és felfüggesztette a parlament működését. A katonai vezetők a CNN értesülése
szerint "elnöki rendeletet" adtak ki, egyben kiutasították az országból a
megbuktatott Navaz Sarif miniszterelnököt. Világszerte aggodalommal figyelik az
iszlámábádi eseményeket, hiszen Pakisztán atomhatalom. Korábban napvilágot láttak
olyan értesülések, miszerint Pakisztán nukleáris fegyvereit kész szükség esetén
megosztani más iszlám országokkal. Zia ul-Haq néhai pakisztáni elnök már 1978-ban
kijelentette: "Kína, India, a Szovjetunió és Izrael rendelkezik atomfegyverrel.
Egyetlen muszlim országnak sincs azonban ilyen a birtokában. Ha Pakisztánnak lesz ilyen
fegyvere, ez megerősíti majd az egész iszlám világot." (Hetek, 1998. május 16.)
Most az Izraellel óvatos kapcsolatokat építő másik ázsiai atomhatalom, India a
kasmíri konfliktus mélyülésétől, míg a második csecsenföldi háborút vívó
Moszkva a közép-ázsiai iszlám államok radikalizálódásától tart. Közben
Washingtonban a szenátus elutasította Clinton elnök kérését az atomkísérletek
tilalmáról szóló szerződés ratifikálásáról.
Cikkeink:
Leszavazott atomcsend
Pakisztáni államcsíny
Földrengés-diplomácia
1999. 10. 16. (III/41)
