Kereső toggle

Halálos ölelés

Interjú Giczy Györggyel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Elnök Úr! A napokban tartotta pártja országos választmányi ülését. Ön
hogyan értékeli a KDNP-n belüli folyamatokat?

– Jelenleg a párt újjászervezése zajlik. Közismert, hogy a választási vereség
után szétküldtem egy kérdőívet, és tagmegújításra szólítottam fel támogatóinkat.

Több mint tízezer ember igenlő választ adott. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor
annyira elfordul a társadalom a politikától, ahogy azt a legutóbbi időközi választásokon
is tapasztalni lehetett, akkor ezt nagyon meg kell becsülnünk. Sőt, új belépők is
akadnak. Igaz ugyan, hogy nem ezrek, de ez mindenképpen pozitív jelenség. Úgy látszik,
hogy az emberek bizonyos része már észrevette, hogy a Fidesz vezette kormány nem
annyira kereszténydemokrata, mint ahogyan magát hirdette.

– Ön szerint a keresztény értékeket a jelenlegi pártok közül melyik képviseli
legjobban az Országgyűlésben?

– Nem kívánok különösebb udvariassági köröket tenni: egyik sem. Például:
azzal, hogy a munkanélküli-segély lehetőségét szűkítik, ugyanakkor a közmunkákat
meghirdetik, a közmunkaalkalmak megteremtését pedig az amúgy elég nehéz gondokkal küzdő
önkormányzatok nyakába varrják; ezt nem igazán lehet kereszténydemokrata szociális
igazságosság iránti érzékenységnek nevezni. A leszakadozott rétegek visszasegítése
is elmaradni látszik.

– Ön úgy fogalmazott a minap, hogy nem kíván közeledni a Fidesz-MPP-hez, mivel
az a koalíciós partnereit is halálos ölelésben tartja. Miért állítja ezt?

– Látni lehet a pártok népszerűségi adataiból, hogy a Fidesszel szövetségre
lépő, magukat keresztény nemzeti elkötelezettségűnek vagy kifejezetten kereszténydemokratának
nevező pártok a parlamenti küszöb alá kerültek. A Független Kisgazdapártnak is,
noha a rendszerváltás óta önmagához viszonyítva a legnagyobb a parlamenti frakciója
és négy minisztere van, mégis a parlamenti küszöb tájékán táncol. Ilyen rossz megítélése
még nem volt eddig.

Látjuk, hogy ezek a pártok semmilyen kereszténydemokrata programot sem a család-, sem
az egyházpolitikában, sem más tekintetben nem valósítanak meg. Gyulay Endre
szeged-csanádi püspök úr nyilatkozott legutóbb arról, hogy egy milliárd forinttal még
a történelmi egyházak vonatkozásában is meg akarják rövidíteni a jelenlegi költségvetést.
A kormányzat nemcsak bizonyos vallási felekezetekkel van "fasírtban", hanem a történelmi
egyházak – akiket ugyan felhasznált a választások során – jogos igényeit sem
akarja kielégíteni.

– Mi a véleménye a parlamenti vitastílusról ?

– Fekete György, pártunk alelnöke azt mondta erről: a magyar parlamentarizmus már
nem garanciája annak, hogy valóban az ország dolgaival foglalkozzanak és a képviseleti
rendszer érvényesüljön. Ma arról szólnak a parlamenti viták, hogy te többet loptál,
mint amennyit én. Erkölcsi fedezetet jelent, ha be tudom bizonyítani, hogy én
kevesebbet loptam, mint a politikai ellenfelem. Fel sem vetik azt a kérdést, hogy lopni
önmagában véve nem tisztességes.

– Ön szerint mennyire érvényesül ma Magyarországon a vallásszabadságról szóló
1990. évi IV-es törvény, és mekkora a tolerancia az egyházak, illetve a társadalom
és az egyházak között?

– Az SZDSZ nagyon erősen sugallta, hogy a vallás magánéleti ügy. Ha valaki a
vallását csak a magánélet területén kívánja gyakorolni, akkor kevésbé szólnak
bele. Ahogy egy vallás – márpedig a vallásnak vannak ilyen aspektusai is –
valamilyen közéleti szempontból is megnyilatkozik, abban a pillanatban már eléggé méltatlan
kritikák is megszülethetnek vagy megfogalmazódhatnak vele szemben. Szerintem az 1990.
évi IV-es törvény nem jó törvény, de én nem abban az értelemben próbálnám módosítani,
ahogy azok a kormánykoalícióban magukat kereszténydemokratának vallók mondják, akik
most ministránsfiúként próbálnak téblábolni a történelmi egyházak körül.
Szerintem a történetiség elve alapján minden nemzet tehet bizonyos fajta különbséget,
azonban az emberek között soha nem lehet vallási meggyőződés tekintetében különbséget
tenni. Márpedig én sajnos egy ilyen jelleg? törekvést érzek. Ez pedig már óriási
hiba.

Olvasson tovább: