Kereső toggle

Vákuum-bombák a gerillákra

Jelcin még kitart

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Oroszországban kibontakozó politikai válság egyre mélyebben és kiterjedtebben
hatja át a kormány működését. Úgy tűnik, 1917 óta nem fordult elő ehhez
hasonló. Moszkvában folyamatosan hallani hol az egyik, hol a másik magas rangú
tisztségviselő, miniszter vagy éppen kormányfő leváltásáról. A politikusok
lejáratására irányuló kampányok közepette pedig javában készülnek a
hatalomváltás – vagy átmentés különböző forgatókönyvei. Eközben újra
kezdődhet a csecsen háború is: Oroszország csütörtökön kétszer is bombázta
Csecsenföld fővárosát, Groznijt.



Felrobbantják annak a moszkvai lakóépületnek a maradványait, amelyben bomba robbant
szepetember 11-én. A bombamerényletnek 92 halálos áldozata és számos sérültje van
    Fotó: MTI

A leváltásokról és lemondásokról szóló hírekből Jelcin elnök sem maradt ki.
Már szeptemberben lehetett arról olvasni, hogy Jelcin lemondásra készül, s a hatalmat
pedig Putyin miniszterelnöknek adná át. Annak ellenére, hogy a kormányfő már aznap
cáfolt, a hír tartós beszédtémává vált a Kreml folyosóin. Többen tudni vélték,
hogy Jelcin szeptember 19 és 24 között készül bejelenteni e lépését, előrehozva
ezzel egyúttal az elnökválasztás időpontját is, amely így december 19-én lenne
esedékes, vagyis ugyanazon a napon, mint az alsóház tagjainak és Moszkva
polgármesterének megválasztása.

Az egybeesés állítólagos célja, hogy csapást mérjen a legesélyesebb jelöltekre,
köztük Primakovra, Luzskovra, Zjuganovra, Javlinszkijra. Ők ugyanis már nagyon
belemerültek a képviselőválasztás előkészületeibe, Luzskov ezen kívül a
polgármesteri székért folytatott kampányába is. Ilyen módon Putyin útja könnyebb
lehetne az elnöki szék felé. Az Argumenti i Fakti cím? orosz lap szerint a Kreml
azután folyamodott ehhez a forgatókönyvhöz, hogy megbizonyosodott róla: Jelcin
elnökségét 2000 júliusa után semmilyen eszközzel nem képes prolongálni.

Úgy tűnik azonban, hogy a Duma nem nagyon hitte el Jelcin önkéntes lemondásának
hírét. Szeptember 22-én egy alkotmánymódosításra tett kísérletet: a baloldali
többség? kezdeményezés az elnököt azon jogától igyekezett megfosztani, hogy a
Duma jóváhagyása nélkül hozzon döntést a kormány összetételéről. A kísérlet
sikeréhez hetvenkilenc szavazat hiányzott.

Abban, hogy az alkotmány módosításra szorul, nem csak a baloldaliak, hanem az orosz
polgárok túlnyomó többsége is biztos. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják,
hogy a Jelcinhez hasonló karakter? elnökök

teljesen törvényes úton diktátorokká válnak. A demokratikus úton birtokukba került
hatalom nem sokban különbözik az orosz cárok és a szovjet főtitkárok hatalmától:
az ilyen típusú hatalomgyakorlás pedig inkább rombolja, mint építi az országot.

A kormány többszöri lecserélése egy éven belül – a Duma véleményének figyelmen
kívül hagyásával – erősen megtépázta e törvényhozó testület presztízsét.
Ugyanez elmondható Jelcinről és közvetlen környezetéről is. A kegyelemdöfést a
nemrég kirobbant külföldi pénzbotrány és a dagesztáni háború adta meg. Az emberek
most már csak egyben biztosak: a vezetők vagyonokat loptak össze maguknak úgy
Moszkvában, mint vidéken.

Annak ellenére, hogy a szövetségi erők három sikeres hadműveletet hajtottak végre,
a háború csorbát ejtett a központi és a dagesztáni hatalom tekintélyén. Ezt annak
napvilágra kerülése is okozta, hogy tudtak a gerillák támadási előkészületeiről,
de nem tettek ellene semmit. Az emberekben felmerült a kérdés: "Ez most mulasztás,
vagy árulás?" A dagesztániak biztosak benne, hogy a csecseneket jelen esetben nem is
az arabok, hanem Berezovszkij pénzelte, a Kreml-barát oligarcha.

Viktor Iljuhin, a Duma védelmi bizottságának elnöke hivatalosan kijelentette, "a
harcosok akcióját egyeztették Jelcin elnöki apparátusával". Nem is az a lényeg,
hogy e kijelentéseknek és híreknek mennyi a valóságalapja, hanem az, hogy az emberek
egyre inkább hitelt adnak nekik.

A politikusok közötti lejáratási kampány folytatódik. A napokban éppen Jurij
Luzskov és Jevgenyij Primakov, az Otyecsesztvo (Haza) párt vezetői kerültek
terítékre. Közvetlenül azután, hogy Luzskov bejelentette, a párt küldetése a
korrupció elleni harc, napvilágot látott egy információ arról, hogy ugyanő
Németországban 150 ezer márkáért vásárolt lovat. Primakovot pedig azzal vádolják,
hogy Iraktól 800 ezer dollárt kapott atomfegyver készítéséhez szükséges
dokumentumok átadásáért.

E kampány fő eredménye a lakosság politikusok és hatalom iránti gyűlöletének
egyre nagyobb mérték? növekedése lett. Talán ezért van igaza azoknak a
megfigyelőknek, akik szerint Jelcin után teljes káosz várható, még akkor is, ha a
választás az eredeti időpontban, jövő év júliusában zajlik majd le. Új vezetők
felbukkanására is számítanak, olyanokéra, akik a még nem szervezett és nem korrupt
ellenzék élére állnának. Minél tovább marad tisztségében Jelcin, egy ilyen
fordulatra annál nagyobb az esély. Nem kizárt azonban egy Putyin nevével fémjelzett
diktatúra sem, már csak azért sem, mert ez egyfajta mentőövként szolgálna a mai
politikai elit számára. A kérdés csak az, hogy Oroszország megmentését mindez
hogyan szolgálná.


Atomfenyegetés Csecsenföldnek



Oroszországban felforrósodott a közhangulat a merényletek után: egyre népszerűbb az
egyik tévés műsorvezető javaslata, miszerint: "Az egész lázadó régiót (mármint
Csecsenföldet) a betonba kell döngölni" – írja az Argumenti i Fakti cím? orosz
lap. Katonai szakemberek is úgy vélik, nincs túl sok remény arra, hogy Hattab és
Baszajev harcosaival hathatósan el tudnak bánni a légierő segítsége nélkül.
Botlichban és Haszavürtben már be is vetették az atomfegyver előtti legkomolyabb
fokozatot, az úgynevezett vákuum-bombákat. Hegyvidéken különösen nagy hatásfokkal
lehet bevetni ezeket: a töltet a robbanás után mérges gázt terjeszt szét, betöltve
a környék összes barlangját, hasadékát és lövészárkát – aztán hatalmas
erej? detonáció következik, mely során olyan mérték? túlnyomás és hő szabadul
fel, hogy minden élőlény egész egyszerűen elpárolog egy szempillantás alatt.

A katonai szakértők egyébként nem zárkóznak el az atombomba bevetésének
gondolatától sem. Szerintük bármilyen őrült ötletnek tűnik ez most, mindenképpen
érdemes mérlegelni, egyrészt az egyre sűrűsödő merényletek, másrészt annak
veszélye miatt, hogy esetleg a moszkvai atomlétesítmények biztonsága is veszélybe
kerül – bár efelől már megoszlanak a vélemények. Valinkin vezérezredes úgy
látja, hogy az atomkészlet maximális védelem alatt áll, Jablokov akadémikus viszont
már nem tenné ezért tűzbe a kezét… Hogy kinek van igaza, nehéz eldönteni. A
katonai vezérkar a sajtó kérdéseire diplomatikusan úgy válaszolt, hogy egy sok
áldozatot szedő diverzáns akcióra "az orosz fél válasza adekvát lesz".
Megjegyzendő az is, hogy végletes válsághelyzet esetén az új orosz katonai doktrína
megengedi az atomfegyver elsőként való bevetését, még akkor is, ha a másik fél nem
rendelkezik ilyesmivel.

Úgy tűnik tehát, hogy Oroszország valóban kész a "betonba döngölni"
Csecsenföldet. Hiábavalónak bizonyultak az orosz kormány bőkez? kompenzációi,
amelyekkel az orosz–csecsen háború kudarcát próbálta feledtetni. A csecsen
"hadvezéreknek" semmi sem volt elég: követelésük már négyszáz milliárd
dollárra rúgott – egy-egy háborús évért egy-egy százas…

Ami azt illeti, e hatalmas összeg nagy részét már törlesztette az orosz kormány, de
a "helyreállítási segélyek" egyszerűen eltűntek, akár egy fekete lyukban. És
akkor még nem is volt szó azokról a nem hivatalos összegekről, amelyek változatos
kriminalisztikai csatornákon keresztül csörgedeznek, folynak, áradnak a Kaukázus
felé: tudvalevő, hogy az orosz bankok mintegy felét, ezen kívül éttermek,
szórakozóhelyek, piacok jelentős részét a kaukázusi maffia tartja "védelme"
alatt – az emberrablók markába leszámolt dollármilliókról nem is beszélve… (L.K.)

Olvasson tovább: