Kereső toggle

Ismét lángokban a Kaukázus

Iszlám kihívás Moszkvának

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Oroszország újabb háború küszöbére sodródott, ez alkalommal az
észak-kaukázusi Dagesztánban. A dagesztáni vezetés kérésére Oroszország
nagylétszámú katonai csapatokat küldött az autonóm köztársaságba, miután
szélsőséges iszlám vahabita fegyveresek több hegyi települést foglaltak el.



Helikopteres orosz őrjárat a dagesztáni határ felett. Erősödő szeparatizmus
    Fotó: MTI

Oroszország számára Dagesztán stratégiai jelentőséggel bír: az országon halad
át a Kaszpi-tengert és a Fekete-tengert összekötő kőolajvezeték. Moszkvában
eközben az orosz rendőrség terrorakcióktól tartva fokozottan védi a
közintézményeket és a forgalmasabb helyeket.

Az orosz katonai egységek az iszlám szélsőséges áramlatát képviselő vahabiták
lázadásának leverésére érkeztek a térségbe. Az iszlám fundamentalisták célja,
hogy elszakítsák Dagesztánt Oroszországtól, s újraegyesítsék Csecsenföldet és
Dagesztánt egy iszlám államban, hasonlóan a XIX. századi államalakulathoz.
Csapataikban több mint kétezer kitűnően kiképzett és felfegyverzett muszlim harcol,
köztük csecsen zsoldosok. Samil Bászájev ismert csecsen osztagparancsnokot kérte fel
szerdán a dagesztáni iszlám sura (tanács), hogy álljon a köztársaság
függetlenségéért indított szent háború élére. A Csecsenföldön vahabita
kiképzőbázisokat fenntartó, szaudi származású Hattab parancsnok is dagesztáni
invázióval fenyegetőzik.

Megfigyelők szerint a vallási összetűzések mögött a klánok hatalmi harca
húzódik. Dagesztánban a hatalom több nemzeti-pénzügyi klán kezében van, s a
vahabiták valószínűleg a kialakult egyensúly megbontására törekszenek. A
dagesztáni befolyási övezetek átalakítására irányuló korábbi kísérletek is
komoly feszültséget keltettek, véres bombamerényletek jelezték a klánok közötti
küzdelmet. A dagesztáni nemzetségek vezetői nyilvánvalóan nem kívánnak osztozkodni
a vahabitákkal a hatalmon. A moszkvai sajtó szerint hívei Bászájevnek a "muszlim
Che Guevara" szerepét szánják, egy különbséggel: a háborút nem az eszmékért,
hanem a tengeri kijáratért és a Kaszpi-tengeri olajért vívják.

A vahabiták a dagesztáni hegyvidéken már tavaly "iszlám falvakat" hoztak létre,
amelyek nem engedelmeskednek a fővárosnak, Mahacskalának, s most a csecsen-dagesztáni
határ mellett is szélesíteni akarják az iszlám befolyási övezetet. A határvidéken
tavasz óta folyamatosak az összetűzések. Egyes források szerint a vahabiták
szeptemberben lázadást akarnak kirobbantani Mahacskalában: a beszivárgott fegyveresek
tömegével ejtenének túszokat, hogy lemondásra bírják a jelenlegi dagesztáni
vezetést.

Az Izvesztyija cím? moszkvai lap arra figyelmeztet, hogy a dagesztáni események
könynyen Oroszország végleges széthullásához vezethetnek. A köztársaságban
megkezdődött az, amitől Moszkva leginkább tartott: a helyi lakosság felfegyverzése.
Az Izvesztyija szerint a mahacskalai vezetésnek most két választása van: vagy
szakadár politikára átváltva minden rosszért Moszkvát hibáztatja, vagy pedig a
népharag elsöpri a dagesztáni államtanácsot és a köztársasági kormányt.


Erőszak és sária

Az orosz Nemzetiségi Politika Minisztériuma szerint 1991 és 1999 között 21
ezer oroszt öltek meg Csecsenföld területén. 1989-től tíz év alatt a Csecsenföldön
élő oroszok száma a tizedére, 29 ezerre csökkent. Állandó atrocitások, verések,
zaklatások, betörések érik őket is. Mintegy nyolcezer orosz nemzetiség? polgárt
raboltak el eddig csecsen fegyveresek váltságdíj reményében, ezenfelül számos külföldi
is a csecsen emberrablók fogságában találta magát, köztük a tavaly júliusban nyolc
hónap után kiszabadult két magyar fogoly. (Egyikükkel, Oláh Sándorral készül
exkluzív interjú a Hetek 1999. január 16-i számában jelent meg.) Az 1994-96-os függetlenségi
háború óta Csecsenföld Oroszország számára irányíthatatlanná vált.

Csecsenföldön sokan az iszlám jogrend, a sária bevezetése mellett kardoskodnak. Egyes
vélemények szerint mindenki át szeretne térni a köztársaságban a sáriára, bár
senki nem tudja megmagyarázni, mit is jelent ez a rendszer a gyakorlatban. Mindenesetre néhány
törvényt már sikerült körvonalazniuk a csecsen vezetőknek:

A házastársi hűtlenség a sária szerint halálra kövezéssel büntetendő, a lopás a
végtagok nyilvános amputációjával. A homoszexualitás halálbüntetést von maga után,
ugyanígy a gyilkosság és erőszakos nemi közösülés. Az iszlámnak nem megfelelő
viselkedés: az alkohol- és drogfogyasztás, az illetlen öltözködés nyilvános
ostorozással és vesszőzéssel büntetendő. A sária alighanem Dagesztán számára is
kihívást fog jelenteni, hiszen az iszlám forradalmat a csecsenek most a szomszédos köztársaságba
akarják exportálni.

Olvasson tovább: