hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mexikói gondok dzsungele

1998. 08. 01.
Mexikóban nem csak az időjárás miatt forró a helyzet. A katlan tüzességéhez hozzájárulnak a mintegy húszmilliós főváros megoldatlan problémái: a rendkívül magas bűnözés, légszennyezettség, valamint az északi szomszéddal, az Amerikai Egyesült Államokkal való feszült viszony, melynek alapját főleg a tömeges illegális kivándorlások és a kábítószer-kereskedelem szolgáltatja. Egyelőre azonban úgy tűnik, nincs esély a tragikus helyzet javulására.

Mexikóváros, 1998. július közepe. Három fiatal lány halad az úton. Tizenhárom,
tizenöt és tizennyolc évesek. Eltévedtek, ezért elhatározzák, hogy a közeledő
rendőrautótól kérnek útbaigazítást. A rendőrök nagyon szolgálatkészek:
felajánlják, hogy elviszik őket. A három lány egy héttel később kerül elő,
szakadt ruhában, kimerülten: a "segítőkész" rendőrök egy istállóba zárták,
és megerőszakolták őket.

A fenti eset – sajnos – tipikus jellemzője a mexikói közállapotoknak. Jóllehet
Mexikóváros tavaly megválasztott ellenzéki polgármestere Cuauhtemoc Cardenas, a
Demokratikus Forradalmi Párt tagja ígéretet tett arra, hogy megtisztítja a fővárost,
mind ez idáig szinte semmi javulás sem történt. Néhány szkeptikus szerint ez nem is
csoda, hiszen ilyen rövid idő alatt egy ember sem képes feloszlatni a bűnbandák
évtizedek óta "olajozottan működő" szervezeteit. A lakók úgy vélik:
Mexikóváros szörnyeteggé vált. A bűnügyi statisztikák szintén azt támasztják
alá, hogy nagyban megy a játék: 1993 óta 80 százalékkal nőtt a bűncselekmények
száma. Egy tavalyi felmérés szerint naponta tizenhat gyilkosság és 400 rablás
történik. A korrupció mértéke a felhőket súrolja: a becslések szerint naponta 5
millió amerikai dollárnyi kenőpénz cserél gazdát. A megvesztegetőnek még csak a
fejét sem kell törnie azon, vajon mennyit "illik" adni egy rendőrnek – ők
ugyanis, hivatalos közeg lévén, szabott tarifával dolgoznak. A rendőrség egyszerűen
képtelen kezelni a válságot – ha egyáltalán eszébe jut, hogy megpróbálkozzon
vele. Egy bűnügyi elemző szerint pont a rendőrség nyújt védelmet a
bűncselekmények elkövetéséhez – amikor éppen nem maga végzi el a "piszkos
munkát". Az összes elkövetett bűncselekménynek csupán 2,6 százaléka kerül
felderítésre. Jorge Fernandez kriminológus úgy véli: "Amíg nem hajtunk végre
politikai reformot, amíg nem tisztítjuk meg a rendőrséget a korrupciótól, addig nem
nyerhetjük meg a bűnözés ellen folytatott háborút." Mexikóvárosban még az is
veszélyes, ha valaki addig merészkedik, hogy panaszt tesz a rendőrségen. Egy férfinak
– aki nem átallott ekkora vakmerőséget elkövetni – azzal kellett fizetnie, hogy a
megsértett rendőrök alaposan helybenhagyták.

Mexikóban a politikai élet jeles képviselőinek azonban a közállapotokon kívül más
is szúrja az oldalát. Ezt a tüskét történetesen "Marcos parancsnoknak" hívják.
Marcos az 1980-as években a baloldali sandinista uralom alatt Nigériában töltött
"tanulmányútját" követően kezdte meg tevékenységét Mexikó Chiapas nev?
államában. Követőivel, a zapatista Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel 1994
januárjában fegyveres felkelést hajtott végre a kormányon levő Forradalmi Párt
(PRI) ellen. Nagyobb demokráciát és az indiánok jogainak biztosítását követelték.
Marcos és csapata 1994 óta a mexikói őserdőben rejtőzik, és csak ritkán ütközik
meg nyilvánosan a kormányerőkkel. Sokkal inkább a velük szimpatizálók lépnek
színre a nevükben. A zapatistáknak mindössze 300 harcosuk van, szemben a kormány
Chiapasban állomásozó 60 ezer fős csapatával. A 94-es felkelés óta idén június
közepén került sor az egyik legsúlyosabb összecsapásra. A felkelők 500 mexikói
katonára és rendőrre csaptak le, amikor azok megpróbálták visszaszerezni a
köztudottan zapatistaszimpatizáns El Bosque tartomány vezetését. Hat zapatista
felkelő és egy állambiztonsági hivatalnok halt meg. Csak találgatni lehet, mi is
történt valójában, mivel a kormányerők nagy gondot fordítottak arra, hogy
újságírók még csak véletlenül se kerülhessenek a helyszín közelébe. A
felelősség eldöntésekor mindenesetre megkezdődött az egymásra mutogatás. Mivel
pár nappal korábban a zapatisták hat kormánykatonát ejtettek foglyul, az esemény
akár bosszúnak is értelmezhető, bár a kormány a maga részéről ezt a törvényes
állapotok helyreállításának nevezi.

A kormány "igazságszolgáltatásának" talán legszélsőségesebb példája egy
tavaly decemberi eset, amikor Acteal településen a PRI paramilitáns halálosztagai
tüzet nyitottak egy, a békéért imádkozó, főleg indián aszszonyokból és
gyerekekből álló csoportra. Negyvenöten haltak meg. Marcos szerint a történtekért a
tartomány elnöke a felelős: állítólag ő biztosította a fegyvereket, gépkocsikat
és később megpróbálta befolyásolni a szemtanúkat is. Úgy véli, a kormány
képtelen a békés rendezésre, és ezért minden párbeszéd felesleges. Marcos szerint
Mexikó elnöke, Zedillo olyan ember, aki elnöki szalaggal a mellén gyilkol, a kormány
pedig szuronyokkal, börtönökkel és temetőkkel szerez érvényt
gazdaságpolitikájának.

Jóllehet a PRI hetvenkilenc éve gyakorolja a hatalmat Mexikóban, 15 évvel ezelőttig a
választások csupán szimbolikusak voltak. Mostanra a párt helyzete azonban
meglehetősen meggyengült: tavaly a kongresszus alsóházában elveszítette a
többségét, és Mexikóváros polgármesteri választásán is csúfondáros vereséget
szenvedett. Vannak, akik úgy vélik, hogy mindez előjátéka lehet az 1929 óta
megkövesedett hatalmi berendezkedés felbomlásának.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!