Kereső toggle

Támad az allergia

Csalánkiütés, tüsszögés, köhögés…

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Országszerte közel kétmillió ember életét keseríti meg az allergia, mely bármilyen életkorban kialakulhat, teljesen váratlanul is. Az egyre többeket érintő problémát Dr. Augusztinovicz Monika allergológussal, a Budai Allergiaközpont orvosával jártuk körbe.

Az allergiát civilizációs betegségnek tartják: a 19. században még alig fordult elő, napjainkban világviszonylatban 30 százalék fölötti ez az arányszám, több mint 150 millió uniós polgár szenved krónikus allergiás megbetegedésben. 2025-re várhatóan az egész európai népesség fele érintett lesz.

Bár az allergia kialakulásának pontos oka nem ismert, kutatások szerint a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pollenszezon is szerepet játszhat benne. Az egyes növények pollenszórása összemosódhat, ami még erősebb tüneteket okoz. Megfigyelések szerint a fűfélékre és a parlagfűre allergiások helyzete a legrosszabb. Márpedig Magyarországon az allergiaszezon szinte már egész évben megfigyelhető: az elmúlt egy év adatai alapján alig volt egy-két hét, amikor semmilyen pollen nem volt a levegőben. A leggyakoribb tavaszi allergének közé tartoznak a nyírfafélék (közönséges mogyoró, közönséges nyír), a bükkfafélék (szelídgesztenye, tölgy) és a szilfafélék.

„A hirtelen betört nyári meleg, az egyszerre virágzó növények miatt a nyár első fele biztosan fokozott pollenterhelést jelent. A genetikus meghatározottság mellett az étkezés megváltozása, a légszennyezés, a túlzott higiénia és a fertőző betegségek visszaszorulása miatt is gyakoribb az allergiás megbetegedés” – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.

Egyfajta fokozott immunreakcióról van szó, melynek leggyakoribb megjelenései: légúti-, étel-, bőr- és gyógyszerallergia. Az allergia a szervezet immunrendszerének a reakciója egy olyan anyagra, amely rendszerint ártalmatlan: például virágpollen, bizonyos ételek, állatok vagy a háztartásokban jelenlévő por.

Azt is kimutatták, hogy a depressziós emberek hajlamosabbak arra, hogy kialakuljon náluk az allergia. „A depresszió negatívan befolyásolja az egész komplex immunrendszer optimális működését. A légúti allergia megjelenését megelőzheti ekcémás bőr vagy ételallergia: ezeket az allergiás menetelés állomásainak is nevezzük. Erre az allergiás „menetelésre” jellemző, hogy csecsemőkorban ekcéma, óvodás korban táplálékallergia, ettől kezdve asztma, allergiás nátha alakulhat ki. Nincs felső korhatár, de idős korban kisebb az esélye” – teszi hozzá a szakorvos.

Egyébként bármelyik élelmiszer képes allergiát okozni az arra érzékeny emberekben. Noha nem világos, hogy mi okozza az immunrendszer ilyen túlzott reakcióját bizonyos élelmiszerfehérjékre, ha a családtagok között már előfordult, akkor valamivel nagyobb a kockázata annak, hogy kifejlődjön a gyermeknél is.

Kutatások sora arra is rámutat: azok között a gyerekek között a legtöbb a pollenallergiás, akik júliusban vagy augusztusban születtek. A gyermekeknél az allergiás reakciók leggyakoribb oka a tojás, a tej, a szója, a búza és a földimogyoró; míg a felnőtteknél a dió- és mogyorófélék, a halak és a kagylók, gyümölcsök, zöldségek, magvak (szezám, mustármag), fűszerek.

„Orrfolyás, tüsszögés kapcsán kiváltó tényezőként a szezonális gyümölcsök fogyasztását sem szabad figyelmen kívül hagyni: a nem allergiás mechanizmussal kialakuló hisztamin-intolerancia esetén csalánkiütést, vizes orrfolyást, hasi panaszokat okozhat az eper fogyasztása is, de – többek között – a füstölt húsok, a csirke, az érlelt sajtok, az alkohol (különösen a vörösbor), a csokoládé, a paradicsom, a burgonya és a hal fogyasztása is” – fejtegeti a szakorvos.

A keresztallergiák nagy része csak a pollenszezonban vált ki tüneteket. Ezt az allergén pollen és bizonyos zöldségek, gyümölcsök közös molekuláris összetevői okozzák. Ezek általában kevésbé súlyosak, de kellemetlenek lehetnek.

Ugyanakkor az allergológus leszögezte: „Mindemellett a tünetek különböző más szerveken is jelentkezhetnek: gyomor/bélrendszer: hasmenés, görcsök, puffadás formájában; a bőrön: ekcéma, csalánkiütés; az orr-garat tekintetében: allergiás nátha, garatviszketés, nyálkahártya duzzanat; a szemen: kötőhártya-gyulladás. Köztudott, hogy a kipufogógázokban és a szmogban található részecskék irritálhatják a légutakat és a tüdőt, ami asztmás tüneteket okozhat. Azoknál, akiknek az asztmás tüneteit a házi poratka, a pollen okozza, a légszennyezettség növelheti az érzékenységet. Legtöbben a házi porra, a penészre, a virágporra, a rovarcsípésre és néhány élelmiszerre, legerősebben a mogyoróra érzékenyek.

Habár az allergia és a nátha tünetei közt sok a hasonlóság, van néhány jel, amely alapján nagy valószínűséggel megkülönböztethető a kettő. Ha náthás tüneteink egy-két hét alatt sem múlnak el teljesen, és mellette orr- és szemviszketés, tüsszögés, szemvörösség, könnyezés, esetleg száraz köhögés is jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel már allergiás tünetekkel állunk szemben.

Lényeges, hogy időben ismerjük fel a kezdeti tüneteket, és ne szedjünk felesleges gyógyszereket. Például a kalcium szedése veszélyes biztonságérzetet ad, és ha allergiás sokk esetén kalcium beadásával húzzák az időt, életveszélyes is lehet.

„Allergiaszezonban sajnos nem elég a magas pollenkoncentrációval megbirkózni, a légúti allergiásokra további megpróbáltatások is várnak. Kellemetlen tüneteket okozhat, ha nem körültekintően választanak orrsprayt, gyógyszer mellékhatásaként pedig orrszárazság, tartós orrdugulás is jelentkezhet. Azok pedig, akik most nem megfelelően kezeltetik a betegségüket, később a krónikus arcüreggyulladással is megküzdhetnek” – hangzik dr. Augusztinovicz Monika figyelmeztetése.

Arra a kérdésre, hogy van-e bármilyen módszer arra, hogy az ember megelőzze az allergiás betegséget, az orvosnő ezt válaszolta: „Genetikai meghatározottság esetén kérdéses a megelőzhetőség, de a tünetek megjelenésének esélye csökkenthető egészséges táplálkozással, ép bélflórával, allergénszegény környezettel és nem utolsósorban a stressz minimalizálásával.”

Nem árt tudni azt sem, hogy az allergia bármilyen életkorban kialakulhat, először enyhébb, majd ahogy a szervezet ismételten találkozik az allergénnel, úgy idővel egyre erősebb tüneteket is okozhat. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája az anafilaxia, mely súlyos légzési nehézséggel, vérnyomáseséssel, eszméletvesztéssel járhat, a keringés összeomlása miatt életveszélyes állapotot jelent. Ez az állapot sürgősségi ellátást igényel, ilyen esetben ne habozzunk mentőt hívni. Kevesen tudják ugyanis: akár egy méhcsípéstől vagy egy szem földimogyoró elfogyasztása után – az arra érzékenyek – anafilaxiás sokkot kaphatnak. Emiatt fontos, hogy a már kivizsgált, anafilaxiára hajlamos beteg mindig tartsa magánál életmentő injekcióját.

És hogy mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz? Egyáltalán gyógyítható-e az allergia? „Indokolt orvoshoz menni, ha hetekig elhúzódik, vagy látszólag nem múlik a probléma, ha évenként ismétlődően azonos időszakban jelentkeznek a tünetek. Az egyetlen oki szintű gyógyítás a specifikus immunterápia. Az összes többi tüneti kezelést jelent. Kivizsgálás után jól megválasztott, személyre szabott kombinált kezeléssel van esély az allergia legyőzésére” – válaszolta az allergológus.

Olvasson tovább: