Kereső toggle

Az olvasás gazdagít

A sikeres emberek közös vonása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Steve Siebold, Hogyan gondolkodnak a gazdagok (How Rich People Think) című könyv szerzője 1200 vagyonos emberrel készített interjút az elmúlt harminc év során. Felfedezte, hogy a gazdagoknak van egy közös vonásuk: olvasással képzik tovább magukat. „Ha az ember besétál egy vagyonos ember otthonába, az egyik dolog, ami hamar szembetűnik, a rengeteg könyv” – állítja Siebold.

Sok ultrasikeres embernek nincs kiemelkedően magas iskolai végzettsége. Gyakran találkozhatunk olyan történetekkel, amelyek szereplői be sem fejezték a főiskolát vagy az egyetemet. De ha (kényszerből) ott is kellett hagyják az iskolájukat, a tanulással sohasem hagytak fel. Hirtelen nagyra nőtt cégeik építése miatt nem tudtak már beiratkozni kurzusokra – az önképzésük azonban folytatódott. „Számukra nem a hogyan, hanem maga a tudás megszerzése a fontos!” – állítja Siebold.

A sikeres emberek ugyanakkor nagyon megválogatják azt, hogy mit olvasnak. Ők elsősorban az ismereteik bővítése céljából, és nem a maguk szórakoztatására teszik ezt – mutat rá a Huffington Post témával kapcsolatos cikke. Céljuk az önképzés, az önfejlesztés, a tanulás – hogy a saját területükön előrébb jussanak.

Amikor egyszer megkérdezték Warren Buffettet, hogy mi a sikerének a kulcsa, így válaszolt: „Olvass naponta 500 oldalt! A tudás megszerzése így működik. Felhalmozódik az emberben, mint a kamatos kamat.” A világ hosszú ideig leggazdagabb embere régen még többet olvasott: amikor elkezdte a befektetői karrierjét, naponta 600-1000 oldalt „falt be”. Buffett a napjának 80 százalékát most is olvasással tölti – kedvencei szinte egytől egyig pénzügyi szakmai könyvek, egy kivétellel: Graham Allison könyve, amelyben a szerző arról ír, hogy a nukleáris terrorizmus a „végső katasztrófa”, amely ugyanakkor megelőzhető (Nuclear Terrorism: The Ultimate Preventable Catastrophe).

A milliárdos David Rubenstein, a Carlyle Group alapkezelő egyik tulajdonosa állítólag naponta 8 újságot és hetente 6 könyvet olvas ki. „Azért jutottam el idáig az életben, mert mindig szerettem olvasni” – állítja Rubenstein. „Amikor gyerek voltam, hetente 12 könyvet kölcsönözhettem ki a könyvtárból. Általában két-két óra alatt végeztem velük, és utána tűkön ülve vártam, hogy ismét elteljen egy hét. Arra bátorítok mindenkit, hogy olvassatok, olvassatok, olvassatok! Trenírozzátok az agyatokat! Ha ezt teszitek, az élet élvezeteiből is ki fog jutni nektek!”

Bill Gates apja ekként fogalmazott fiával kapcsolatban: „(Gyermekkorában) szinte mindenféle könyv érdekelte – enciklopédiák, sci-fi regények, minden! Nagyon örültem, hogy a fiam ennyit olvas, de ő olyan sokat olvasott, hogy édesanyjával be kellett vezessük a szabályt: a könyveknek nincs helye az étkezőasztalnál.” A Microsoft alapítója most is hetente egy könyvvel végez, a személyes blogján 150 könyvajánlást olvashatunk. Az üzleti és informatikai szakirodalom mellett a listában megtalálhatóak a humanista filantrópiával, az emberiség jövőjének a biztosításával, illetve a modernkori orvostudomány vívmányaival foglalkozó könyvek. 

A Tesla- és SpaceX-tulajdonos Elon Musk is megszállott könyvmoly. Amikor egy riporter megkérdezte tőle, hol tanult meg rakétákat építeni, Musk így válaszolt: „Könyvekből!” Musk gyerekként nehezen tudott beilleszkedni a vele egykorúak közé, ezért napi 10 órát töltött olvasással. Kilencéves korában már kiolvasta a teljes Encyclopedia Britannicát. Kedvenc könyvei közé tartoznak Walter Isaacson életrajzi művei Benjamin Franklinről és Albert Einsteinről, illetve William Golding A legyek ura című regénye. (Ez utóbbi arról szól, hogy törvények nélkül miként degenerálódik az emberi természet. Gyerekek egy elhagyatott szigetre kerülnek, ahol semmilyen szülői felügyelet, kontroll nem érvényesül – a civilizált fiatalok nagy része a könyv végére vademberré válik.)

A Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg szintén sokat olvas. A fiatal milliárdos 2015-ben nyilvánossá tette az évi fogadalmát, miszerint kéthetente ki fog olvasni egy könyvet. A számos üzleti szakirodalom mellett Zuckerberg kedvencei között megtalálhatóak a szabad piacgazdaságot és – Bill Gateshez hasonlóan – a globalizmust éltető művek, illetve szekuláris vallásfilozófiai írások. A listán szerepel Ibn Khaldún muszlim történész A bevezető című könyve; egy, a felemelkedőben levő kínai gazdaságot elemző könyv; illetve több, a technooptimizmustól túlcsorduló, jövőkutató írás. Zuckerberg egyik kedvence a Pixar és a Disney animációs filmeket készítő stúdiók történetét feldolgozó Kreativitás Rt. (szerző: Ed Catmull).

Az Apple alapítója, Steve Jobs a szakkönyvek mellett számos, a távol-keleti okkultizmust népszerűsítő könyvet szeretett (tao, zen, meditáció, jóga, reinkarnáció). A klasszikusok közül George Orwell 1984 című művét és Herman Melville Moby Dickjét tartotta a kedvenceinek.

A világ legnagyobb könyv és e-könyv online áruháza, az Amazon vezetője, Jeff Bezos azt mondta egyszer, hogy ő a regényekből tudja a legtöbbet tanulni. Kedvence Kazuo Ishiguro Napok romjai című regénye. Bezos egyszer bevallotta: „Én még most is szoktam könyveket vásárolni a Barnes & Noble, a Borders, az Elliot Bay üzletekben (…) Lehet, hogy ezt nem is lett volna szabad bevallanom, de nem érdekel. Szeretem a jó könyvesboltokat!”

Érdekes, hogy a vagyonos emberek ugyanakkor mennyivel kevesebbet néznek televíziót. Tom Corley 233 gazdag ember mindennapi szokásait vizsgálta, és könyvet is írt a témában (Rich Habits: The Daily Success Habits of Wealthy Individuals

– A gazdagok szokásai: A vagyonos emberek mindennapos sikerszokásai). A szerző elmondja: a legalább 3,2 millió dolláros – azaz körülbelül 800 millió forintnyi – vagyonnal rendelkező gazdagok 67 százaléka naponta egy óránál kevesebbet néz tévét. Ezzel szemben a szegények 77 százaléka több mint egy órát tévézik mindennap. Egy másik sokatmondó statisztika, hogy míg az alacsony jövedelműek 78 százaléka néz valóságshowkat, addig ez az arány a gazdagok esetén csupán 6 százalék.

13 idézet az olvasásról

„Egy szoba könyvek nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül.” (Cicero)
„Az, aki nem tud élvezni egy jó regényt, tűrhetetlenül hülye.” (Jane Austen)
„A könyvek mindig jobbak a filmeknél. Az írás egyetlen ember műve, ezért sokkal mélyrehatóbb.” (James Ellroy)
„Vannak könyvek, amelyeket csak megkóstolni szabad, vannak, amelyeket gyorsan fel kell falni. Kevés olyan könyv van, amelyet érdemes jól megrágni és megemészteni.” (Francis Bacon)
„Ha szert teszek egy kevés pénzre, könyveket veszek abból. És ha ezután is marad, akkor veszek élelmet és ruhát.” (Erasmus)
„Két motívumból szoktak könyvet olvasni. Az egyik, hogy élvezik, a másik, hogy elbüszkélkednek vele.” (Bertrand Russel)
„Én igyekeztem megőrizni azt a lázat, izgalmat, amit az ifjúság fűt az olvasás alá. Ez a világ felfedezésének izgalma. Ha ezt a kíváncsiságot sikerül megőrizni, akkor megmarad valami az ifjúságból.” (Ungvári Tamás)  
„Könyvek nélkül képtelen lennék életben maradni.” (Thomas Jefferson)
„A könyvek mutatják meg nekünk, hogy a gondolataink nem is olyan eredetiek, mint hittük.” (Abraham Lincoln)
„Több kincs van könyvekben, mint a Kincses Sziget kincsesládájában.” (Walt Disney)
„A könyvek az ész súlyzói.” (Epiktétosz)
„Aki olvasni szeret, az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.” (Montesquieu)
„A legtöbb ember számára az olvasás nem épülés, hanem ópium.” (Kopátsy Sándor)

Jótékony hatások

1. Mentális stimuláció
Kutatások támasztják alá, hogy az agy folyamatos stimulációja lelassítja, illetve meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór és az időskori emlékezetvesztés kialakulását. Ha az agyat aktív állapotban tartjuk, az nem veszíti el az erejét, nem csökkennek a képességei. Ahogy a testünk minden más izmát, úgy az agyunkat is karban kell tartanunk, mégpedig „mentális edzéssel”. A rejtvényfejtés és az értelmes játékok (mint a sakk) mellett az olvasás ennek az alapvető módja.
2. Csökkenti a stresszt
A munkánk, a feladataink végzése során felhalmozott stressz szépen lassan elpárolog, ha „belefeledkezünk” egy jó könyvbe. Egy jól megírt regény „más világokba” képes elrepíteni bennünket. Egy színvonalas cikk is el tudja vonni a figyelmünket minden mástól.
3. Nő a tudásunk
Minden (értelmes) könyv elolvasásával mélyül az ember tudásanyaga egy-egy területről. Az útikönyvek által felfedezhetünk idegen kultúrákat, az életrajzi műveken keresztül találkozhatunk nagy formátumú személyiségekkel – tanulhatunk a döntéseikből, a sorsukból. A szakmák legnagyobb tekintélyeitől „hallgathatunk” előadásokat, végezhetünk el kurzusokat – a saját ütemezésünkben haladva előre. A magyar és a világirodalom remekművein keresztül évszázados, évezredes élettapasztalatokat és bölcsességeket nyerhetünk – emberismeretet, empátiát tanulhatunk, hogy jobban el tudjunk igazodni a világban. A kortárs művekből a legfrissebb iparági, társadalmi és politikai trendekről szerezhetünk tudomást – ezek segítenek abban, hogy naprakészek, inspiráltak és innovatívak maradjunk.
4. Nő a szókincsünk
Minél többet olvasunk, annál választékosabban fogjuk kifejezni magunkat. Ez pedig előmozdítja a társadalmi ranglétrán való előrehaladásunkat. Ha gazdag szókinccsel rendelkezünk, bátrabban fogunk megszólalni a nálunk képzettebb emberek jelenlétében is, és ez az önbizalmunkra is pozitív hatással lesz. Egy munkahelyen is hamarabb előléptetik azokat, akik olvasottak, a társaiknál nagyobb tudással rendelkeznek és választékosan, jól kommunikálnak. A nyelvtanulásban is óriási szerepe van az idegen nyelven való olvasásnak, a tanuló könnyebben meg tudja jegyezni a szavakat, ha kontextusban látja őket.
5. Fejleszti a memóriát
Amikor egy könyvet olvasunk, meg kell jegyeznünk a szereplőket, a hátterüket, a céljaikat, a történetüket, a szokásaikat – miközben a szerző gyakran a központi témájától el is kanyarodhat. Az agyunk fantasztikusan működik – minden új emlék új agyi neurális „útvonalakat” hoz létre, és megerősíti a már meglevőket – ez pedig segít a rövidtávú emlékezésben, illetve az érzelmi stabilitás kialakulásában is.
6. Fejlődik az analitikus gondolkozásra való képességünk
Ahhoz, hogy megfejtsünk egy rejtélyt, megoldjunk egy bűntényt, részinformációkból építkezve, analitikusan kell gondolkoznunk. Ugyanez a képességünk fejlődik, amikor mentális kritikát készítünk a könyvről: milyen irodalmi minőséget képvisel, a karakterek jól ki lettek-e dolgozva, az elbeszélés kellően gördülékeny volt-e.
7. Javul a koncentrációs képességünk
Az internet világában a nap minden percében elárasztják az embert fontos és lényegtelen információkkal. Egy OpenOffice-ban teljesen általános jelenség, hogy míg valaki dolgozik egy feladaton, közben leellenőrzi a leveleit, sms-ezik, chatel és vált néhány szót a munkatársaival is. Köztudott, hogy a multitasking növeli a stresszt, és idővel csökkenti a produktivitást is. Ha az ember könyvet olvas, akkor megszűnik számára a külvilág – egyetlen történetre irányul a figyelme.
8. Fejlődik az íráskészségünk
A minőségi irodalom olvasása nemcsak a szókincsünket fejleszti, de az írás is jobban fog menni utána!
9. Nő az érzelmi intelligenciánk
Az olvasott emberek gyakran empatikusabbak, mint azok, akik nem – vagy csak felszínesen – olvasnak. Aki a könyveken keresztül megismer sorsokat, embertípusokat, szembenéz drámákkal, nehéz élethelyzetekkel, az objektívebb emberré válik. Hálásabb és mások felé is nyitottabb, érdeklődőbb emberré lesz.
10. Ingyen szórakozás
Hála a könyvtáraknak, még pénzt sem kell feltétlenül költeni az olvasásra (bár sokan szeretik megvenni a kedvenc könyveiket és megjelölgetni azokat). Ma már rengeteg e-könyv is elérhető ingyenesen.

Könyvek kontra e-olvasás

A legfrissebb felmérések szerint – a korábbi várakozásokkal szöges ellentétben – a digitális olvasás egyetlen korosztályban sem váltotta ki a hagyományos könyveket. A Pew Research Center felmérése szerint a 2016-os évben az amerikai lakosság 72 százaléka olvasott ki legalább egy nyomtatott könyvet, csak 35 százalék olvasott e-könyvet és 16 százalék hallgatott meg hangoskönyvet. Ugyanez a felmérés azt is kimutatta, hogy az amerikai lakosság csupán 6 százaléka állt át teljesen a digitális olvasásra. Egy másik, 2014-es, 6 és 17 év közötti gyermekek körében készített felmérés szerint a gyerekek 65 százaléka állította azt, hogy a hagyományos könyveket preferálják az e-könyvekkel szemben. Naomi Baron, az American University professzora pedig mintegy 300 – az Egyesült Államokban, Japánban, Németországban és Szlovákiában tanuló – egyetemista körében végzett felmérést. A professzor azt találta, hogy az egyetemisták a nyomtatott szót preferálják a digitálissal szemben – különösen, ha komoly tartalomról van szó. A tanulók 92 százaléka állította azt, hogy a legjobban a nyomtatott szövegre tudnak koncentrálni. Baron elmondja, hogy az e-olvasásban a következő dolgok nem tetszettek az egyetemistáknak: az egyéb digitális tartalmak elvonják a figyelmüket, az elektronikus olvasóeszközöket fizikailag kényelmetlenebb kézben tartani, a képernyő jobban elfárasztja a szemet, a vizuális memóriájuk nem tudja rögzíteni, hogy egy adott oldalon hol olvastak valami érdekeset, hiányzik nekik a könyvek illata, illetve az az érzés, hogy egy kiolvasott könyv ott díszeleg a polcukon.

Olvasson tovább: