Kereső toggle

Úri muri

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szingapúrba akarja küldeni az embereit? Készüljön fel, mert a Föld legdrágább városába fognak utazni a The Economist szerint. Első ránézésre igazat adhatunk abban, hogy itt tényleg könnyebben lehet megszabadulni a pénztől, viszont a legdrágább jelző mégsem ezt a helyet illeti meg.

Az ellentmondás az újság felmérésének céljából fakad. Az Economist Intelligence Unit (EIU) főleg a külföldi vállalatok dolgát szeretné megkönnyíteni azzal, hogy évente összehasonlít 133 várost a világ minden tájáról. Így a cégek könnyebben megtervezhetik a megfelelő kompenzációs és juttatáscsomagot az adott helyre küldött dolgozók számára. Az összehasonlított javak és szolgáltatások listája azonban erősen Nyugat-orientált: nem veszi figyelembe például a kultúrák, éghajlatok és egyéni szokások közötti eltéréseket. Ezek alapján Szingapúr, az Oroszlánváros 20 százalékkal drágább, mint New York.

A külföldieknek viszont sokszor mások a költekezési szokásaik, mint egy átlag állampolgáré. 2014-ben, amikor a városállam első ízben került fel a lista legtetejére, Tharman Shanmugaratnam miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy az index nem feltétlenül a drága árak, hanem sokkal inkább a „kérkedő külföldi életstílus” mutatójaként szolgál, hiszen olyan javakat és szolgáltatásokat vettek figyelembe, mint az importsajt, vesepecsenye-szelet, Burberry márkájú esőkabát, négy elsőkategóriás színházjegy és háromfogásos vacsora négy főre egy felsőkategóriás étteremben.

Annak viszont más okai is vannak, hogy Szingapúr ilyen magasra ugrott a ranglistán. Az Oroszlánváros nemcsak a felhőkarcolóiról, hanem a szigorú törvényeiről is híres, ami a környezetvédelmi szabályozásaiban is visszaköszön. Az autók, példának okáért, felérnek egy vagyonnal. Egy alapfelszereltségű Suzuki Swift kezdőára 70 ezer amerikai dollár, vagyis 20 millió forint. A kormány ezzel próbálja leszorítani a nagy forgalmat az utakról, és a károsanyag-kibocsátástól is védelmezi a környezetet.

Ennek ellensúlyozásaként a tömegközlekedési eszközök hálózata itt a legfejlettebb a világon, így nem véletlen, hogy a helybéliek 80 százaléka ezt részesíti előnyben. Sőt, a szingapúri árakhoz képest máshol nagyon drágának tűnhetnek a közlekedési lehetőségek. David Shen marketingszakember a városállamból költözött Ausztráliába. Elmondása szerint összehasonlíthatatlanul többet költ új otthonában taxira és Uberre, mint eddig. Jeremy Mackie, a Click2View hirdetési vállalat munkatársa viszont Amerikából érkezett Szingapúrba. Egy hónapban 250 szingapúri dollárt költ tömegközlekedési eszközökre és vonatra. Ez a fele annak, amit otthon kérnek tőle az autója karbantartásáért és biztosításáért.

Jon Copestake, az EIU felmérésének vezetője azt állítja, hogy Szingapúr még az autóárak levonásával is csak a 9. helyre esne vissza, mert a bevásárlás, öltözködés és az éttermek árai eléggé megterhelik a pénztárcát. Egy vacsora akár több száz dollárba is kerülhet, főleg, ha bort is rendelnek hozzá. Mégis ebben a városban található a legolcsóbb Michelin-csillagos séf: Chan Hong Meng mindennap tizenhét órát dolgozik két munkatársával chinatowni kis bódéjában. Ennyi idő alatt 180 csirkét sütnek meg és szolgálnak fel rizzsel a kígyózó sorokban álló embereknek. Egy menü a kis bódéjából 1,10 angol fontnak (kb. 400 forint) felel meg, ami csak a fele egy brit McDonald’s-os Big Mac-nek. Ebből is kitűnik, hogy spórolni szinte bármilyen területen lehet. Viszont nem ugyanez a helyzet más nagyvárosokban. David Walker grafikus nemrég Zürichbe költözött, ahol egy koktél ára 20 dollár, olcsóbb lehetőségek pedig nincsenek.

A The Economist listájában az egyik kimaradt kategória az ingatlanpiac, aminek a figyelembe vételével Hongkong megelőzte volna a városállamot. A szingapúri lakosok 80 százaléka a Lakhatásfejlesztési Bizottság által felépített tömbházakban lakik, amelyeket állami támogatással fizetnek, emellett a kötelezően befizetett nyugdíjalapjukból is letudhatják az ár egy részét, ezért ez az emberek többségének nem jelent nagy költséget.

Egy évtizede a vezető tíz város közül nyolc európai volt, ma főleg ázsiai megapoliszok találhatók az élbolyban. Ez a japán jen tartós erősödésének köszönhető, így Tokió és Oszaka szintén bekerülhettek a top 5-be.

A két brit nagyváros, London és Manchester elérték eddigi legalacsonyabb pozíciójukat, habár New York is 46. volt még öt éve. Az amerikai nagyok közül csak San Francisco és Lexington (Kentucky) helyezése emelkedett a tavalyi évhez képest.

Az EIU-felmérés korlátozott hatóköre miatt a Szingapúri Nemzeti Egyetem egyik intézménye, a Lee Kuan Yew Iskola egy tanulmányt dolgozott ki, amely különbséget feltételez a külföldiek és az állampolgárok költekezése között. Ebben figyelembe veszik – az átlagemberek esetében – a kulturális különbségeket, a földrajzi-éghajlati sajátosságokat stb. Szingapúr itt is 4. lett a külföldi munkavállalók között, de az ottani lakosok szempontjából csak a 48. helyen végzett.

Ugyanez a felmérés kitér az átlagkereset és a vásárlóerő közötti összefüggésre is. A legmagasabb fizetések – fele-fele arányban – Nyugat-Európára és Ausztráliára jellemzőek, de a vásárlóerő toplistáján az első nyolc mind európai ország. Ami a közép- és kelet-európai térséget érinti, Bécs vezet a 21. helyezésével, Bukarest pedig Chicago és Róma közé került, hiszen a román főváros lett az 51. a sorban. Budapest igaz, hogy a 65. helyre került, de így is megelőzte Prágát (66.), New Yorkot (67.), Hongkongot (68.), Isztambult (69.), Kijevet (70.), Pozsonyt (71.), de még Lisszabont (72.) és Dubait (73.) is.

 

Szingapúr

A város neve két szanszkrit kifejezés egybeolvasztásából jött létre, szó szerint annyit tesz, hogy „Oroszlánváros”. Amikor 1965-ben elnyerte függetlenségét a malájoktól, még csak egy förtelmes állapotban lévő kikötő volt, mára viszont a világ egyik vezető államává nőtte ki magát. Kikötőjének forgalma első a világon, amit kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhet, ugyanakkor itt található a Föld legnagyobb olajfinomító-kapacitása is. Ezek alapján talán érthető, miért itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP a világon. A Világgazdasági Fórum szerint 2009–2010 között az Oroszlánváros volt a harmadik legversenyképesebb ország.
A nagy gazdagság mellett viszont óriási szigor is jellemzi az ázsiai városállamot. A felmérések szerint Szingapúr a legkevésbé korrupt ország a világon. 100 ezer fős aktív hadsereggel rendelkezik, de összesen 350 ezer ember hívható be szükség esetén, mert minden férfi számára – akár állampolgár, akár nem – kötelező a kétéves sorkatonaság. A drogcsempészetért halálbüntetés jár, és annak ellenére, hogy a prostitúció nyílt és törvényes, a pornográfia tiltott.

Olvasson tovább: