Kereső toggle

Alkalmazottból vállalkozó

Gyakorlati tanácsok karrierváltóknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy vállalkozás mindig kockázattal jár, és általában a saját pénzünkkel „játszunk”, ezért érdemes nagyon körültekintően eljárni. Sok mindent kell mérlegelni. Például, ha valaki nagyon jó valamiben, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy vállalkozóként is sikeres lesz. De mik a függetlenség előnyei, vagy milyen „személyiségbeli” és technikai többletek szükségesek a vállalkozás felfuttatásához? Papszt Kriszta pénzügyi tanács-adóval beszélgettünk.

Mikor indítsunk vállalkozást?

– Sokan úgy érzik, hogy a saját szakmájukban jók, vagy van egy jó ötletük, és abból önállóan, saját maguk javára szeretnének pénzt csinálni. Mindezt úgy akarják, hogy ne másoktól függjenek alkalmazottként, hanem vállalkozóként képzelik el az életüket. Ha úgy érezzük, hogy képesek vagyunk az önálló munkára, és megvannak hozzá a szükséges feltételek is, akkor szóba jöhet saját vállalkozás indítása.

Miként készüljünk a kezdeti nehézségekre?

– Ha vállalkozói útra lépünk, először is állástalanok leszünk. Önmagunkra még talán sohasem kellett ebben a minőségben gondolnunk. Ez frusztráló lehet még akkor is, ha az első időkben felszabadító érzés, hogy nincs rohanás, nincs tele a naptár...

Az eseménytelenség egy idő után azonban ijesztővé válhat, és a terheletlenség – ha tartósan fennmarad – nagyobb stressz, mint a túlterheltség.

Elkerülhető-e a „terheletlenségi pánik”?

– Igen, ha hosszú és rövid távú tervvel és ütemezéssel is rendelkezünk a teendőket illetően; ha minden nap tudjuk, mi az, amit aznap teszünk a hosszú távú célunkért. Az utóbbi időben több olyan ügyfél keresett meg, aki karrierváltás dilemmája előtt állt. Szinte mindannyian fontolgatták annak lehetőségét, hogy a jól fizetett alkalmazotti státuszt vállalkozói létre cseréljék fel. A váltást sok szempontból végiggondolták, tapasztalataim alapján azonban néhány aspektus rájuk gyakorolt pszichés hatását nem, vagy nem kellő mértékben mérték fel előzetesen. Jellemzően kevésbé fontosnak vagy könnyebbnek gondolják az ezekből fakadó pszichés terheket, mint az – a tapasztalatok alapján – a valóságban később jelentkezik.

Tehát a vállalkozói létet csak egy bizonyos idő elteltével lehet valóban átérezni és érteni?

– Coachként azt tapasztalom, hogy a figyelemfelhívás önmagában segíthet, hogy felkészültebben és reálisabb várakozásokkal vágjon bele bárki a karrierváltásba. Az állástalanná válással kapott szabadság egyben magunkra utaltságot is jelent. Nincs rendelkezésre álló szervezeti infrastruktúra, és nem gyártja egy szervezet számunkra a munkát, a kötelességet, a kihívást, a lehetőségeket. Minden csak akkor történik, ha magunk teszünk róla. Fontos végiggondolni a múltbeli tapasztalatok és önismeret alapján, hogy milyenek vagyunk ebből a szempontból. Készek és képesek vagyunk-e adminisztratív, technikai feladatokkal is magunk foglalkozni, vagy gondoskodnunk kell ehhez segítségről.

Milyen kihívásokat rejteget még a váltás?

– A függetlenné válással identitásunk egy része megszűnik, hirtelen átkerülünk a pozíció és hatalom nélküliek táborába, és ez időnként a védtelenség és jelentéktelenség érzését keltheti. Jó adag önbizalomra van szükség ahhoz, hogy kizárólag saját nevünkkel képviseljük vállalkozásunkat, munkánkat. Magunk kell, hogy felépítsük és fenntartsuk a saját márkánkat. Jó hírünk miatt tudjuk eladni magunkat, és ebben senki sem helyettesíthet bennünket.

Milyen a megfelelő vállalkozói szemlélet?

– Önmagunk képviseléséhez felkészült, művelt és nyitott szemléletű emberekké kell válnunk. A megrendelők – többek között éppen az olyan szervezetek, melyektől függetlenné váltunk – arra fognak költeni, ami az ilyen emberek fejében van. A függetlenné válással az önképzés és a továbbképzés létkérdéssé válik. Piacra dobható tudással és képességekkel kell rendelkeznünk, és ehhez tetemes időráfordítással és összegekkel kell számolnunk. Fontos, hogy előre tisztázzuk a tanuláshoz és annak finanszírozásához való viszonyunkat.

Mik a függetlenség legfőbb előnyei?

– A független vállalkozói lét egyik hatalmas előnye, hogy magunk rendelkezünk a saját időnkkel, míg az alkalmazotti lét egyik vitathatatlan előnye a biztos, rendszeres jövedelem. Természetesen a jó időbeosztás a független létben is kritikus kérdés: tisztában kell lennünk céljainkkal, értékrendünkkel, tudnunk kell rangsorolni, nemet mondani. És természetesen nem mindenki képes az anyagi bizonytalanság elviselésére, arra, hogy a kiszámíthatóság a vállalkozói léttel megszűnik. A vállalkozást beindítani, a munkákat megszerezni nagyon sok esetben jóval több időbe és erőfeszítésbe kerül, mint azt induláskor gondolnánk. Érdemes azonban felismerni, hogy függetlenné válásunkkal nem mindennapi lehetőségünk van a munkánk és a magánéletünk közötti egyensúly megteremtésére és egy jobb életminőségre.

Kikre van szükségünk egy vállalkozás indításakor?

– A vállalkozói workshopokon azt tanítom, hogy legyen egy csapatunk. A vállalkozás indításakor sok esetben nem kellenek alkalmazottak, de kellenek a jó és szabályszerű működéshez „csapattagok”. Az első és legfontosabb: legyen könyvelőnk a különböző bejelentkezések, nyomtatványok kitöltéséhez és benyújtásához, a későbbiekben vállalkozásunk könyveléséhez. Legyen adótanácsadónk ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra ideális vállalkozási formát és adózást. Legyen ügyvédünk – ha nem egyéni vállalkozást, hanem céget alapítunk – a társasági szerződés elkészítéséhez és ellenjegyzéséhez, illetve egyéb szerződések szerkesztéséhez, írásához. Nem árt egy kisvállalkozói tanácsadó sem, aki segít felmérni, hogy az, amit elképzeltünk, a gyakorlatban várhatóan életképes lesz-e. Én például tanácsadóként ügyfeleimmel együtt gondolkozva segítek a szükséges üzleti tervezést elvégezni, ezáltal időt, energiát és pénzt takarítunk meg. Segítek az előrelátásban, abban, hogy ügyfelem felkészültebben tudjon a felmerülő problémákra reagálni; hogy a vállalkozás már indulásától kezdve optimálisan, jól megszervezetten működjön. Így a vállalkozás vezetőjének több ideje jut arra, ami a legfontosabb: üzletszerzésre, s ezáltal arra, hogy a cégének bevételt szerezzen.

Gyakorlati tapasztalatai alapján mit érdemes még mérlegelni?

– Kinek                és mit fogunk eladni/szolgáltatni? Hogyan, miként mondjuk el nekik, hogy létezünk, és azt, miért érdemes minket választani? Mennyibe kerül nekünk mindezt elkezdeni, mennyit kell ahhoz eladnunk, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni; és van-e rá reális esély, hogy ezt a mennyiséget elérjük? Mindezt hogyan, milyen vállalkozási formában végezzük? Milyen kockázattal jár mindez, mik azok a külső körülmények, amelyek kedvezőtlen változása veszélybe sodorhatja a vállalkozásunk működését?

Ezek közül melyek manapság a leggyakoribb nehézségek, hibák, buktatók egy új vállalkozás indításakor?

– A legtöbb induló vállalkozásra nézve az egyik legnagyobb veszély, hogy a tulajdonosok vagy a vezetők nincsenek tisztában azzal, milyen kockázatokkal, milyen nehézségekkel kell számolniuk. Ha ezek közül valamelyik bekövetkezik, nem tudják, hogyan lehet azt kezelni, elhárítani. Nagyon fontos ezért, hogy egy vállalkozás indítása előtt ezekkel is foglalkozzunk. A kockázatkezelésnek ehhez a módjához az úgynevezett SWOT-elemzés szükséges, ami a versenytárselemzés és a vállalati belső értékelés egyik legalapvetőbb és legelterjedtebb módszere. Ha ezt az elemzést kellő alapossággal végezzük el, remélhetőleg minél kevesebb olyan kedvezőtlen változás lesz, amire nem fogunk tudni előre, időben, felkészülten reagálni. Ha pedig úgy látjuk, túl sok az olyan bizonytalansági tényező, melyekre nincs ráhatásunk, és a jövőben veszélyt jelenthetnek vállalkozásunk számára, akkor vagy keressünk más üzleti lehetőséget, vagy a lehető legkörültekintőbben járjunk el vállalkozásunk indítása során.

Motiváció szempontjából mely aspektusokat tartsuk fontosnak?

– Vannak a lehetőség által motivált, és vannak a szükség által motivált emberek. Az előbbi csoportba tartozók a kínálkozó üzleti lehetőségeket ragadják meg, az utóbbiba tartozók pedig azért vállalkoznak, mert nem látnak más megfelelő és biztonságos jövedelemszerző lehetőséget.

Ezen belül vannak-e motivációbeli különbségek a nők és a férfiak között?

– A lehetőség által motivált női vállalkozói aktivitás összefügg a nők foglalkoztatottságának mértékével, s ebből a szempontból sok női vállalkozás indul a gyerekvállalás és/vagy karrier döntési helyzet „megoldásaként”. Sokan próbálnak „vállalkozói karriert” építeni, hogy a család és a munka egyensúlyát megpróbálják fenntartani. Erősen kihat a nők vállalkozási hajlandóságára, hogy mennyire könnyen jutnak tőkéhez, milyen erőteljes a támogató környezet körülöttük, mennyi pozitív példát látnak, mennyi szakmai, emberi segítséget kapnak. Azon a területen vannak többen a női vállalkozók, ahol a nőkre az optimizmus, önbizalom jellemző, és nem tartanak a sikertelenségtől. A nők által vezetett vállalkozásokat kisebb valószínűséggel adják fel a kezdeti nehézségek alatt, mint a férfiak által vezetetteket. A nők vállalkozóként körültekintőbben lépnek előre, annak ellenére, hogy általában kisebbek, tőkeszegényebbek, kevesebb hitelt vesznek fel, mint a férfiak. Nehezebb a szükségből vállalkozók helyzete, mint akik az első perctől egy szuper üzleti ötletre építenek. A vállalkozás sikere viszont elsősorban nem a motiváción múlik, hanem azon, hogy mennyire tudatosan, tervezetten, a szükséges készségek és tudás birtokában indult, illetve kapott-e, igénybe vette segítséget az indulásnál.

 

Hogyan indítsunk Vállalkozást a gyarkolatban?

Egyéni vállalkozást indítani az interneten, ügyfélkapus elérhetőség létrehozásával lehet. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, amennyiben nem kérjük kézzel fogható formában, hanem csak a saját magunk által kinyomtatható igazolásként, ingyenes, egyébként 10 000 forint. Be kell jelentkeznünk a NAV-hoz, a területileg illetékes önkormányzathoz a helyi iparűzési adó miatt, és regisztrálnunk kell a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál. Itt a regisztráció, és a későbbiekben a tagdíj is 5 000 Ft/év.
Egyéni vállalkozás indítása esetén meg kell határoznunk azt, hogy milyen tevékenységeket kívánunk végezni. Ezeket az úgynevezett önálló vállalkozási tevékenységek jegyzéke (ÖVTJ) tartalmazza.
Cégalapításhoz ügyvéd által készített alapító okirat, vagy társasági szerződés és aláírás-minta (aláírási címpéldány) kell. A leggyakoribb cégformák: a betéti társaság (bt.), a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). Induló kisvállalkozások általában bt. vagy kft. formájában alakulnak. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a cégünk által végezni kívánt tevékenységek listáját. A társasági szerződést a cégbíróságnál kell benyújtani, itt is be kell jelentkeznünk az adóhatóságnál, kamarai regisztrációs kötelezettségünk van, és jelentkeznünk kell a területileg illetékes önkormányzatnál is. Bármelyik cégforma esetén kell egy vezető tisztségviselő (ügyvezető), aki jogviszonyát többféle módon láthatja el. Valamennyi cégforma esetén igazolni kell a székhely használatának jogosságát.
Cégalapítás esetén az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben fel kell tüntetni az induló vállalkozás főtevékenységét és további tevékenységeit. Ezek a tevékenységek egységes ágazati osztályba sorolásában találhatóak (TEÁOR).

Olvasson tovább: